ŐSI MAGYAR MÉLTÓSÁGTELJES NEVEK ÉS JELENTÉSEIK, AMELYEKET NEM ADHATSZ A GYEREKEIDNEK! MEGDÖBBENTŐ, DE EZEKET NEM ADHATOD A GYERMEKEIDNEK!

A helyzet némiképp változott, de a gyermekek “védelme” érdekében még mindig nagyon sok keresztnév használata tiltott. MOST EZEKET HAZSNÁLHATJUK >>>>

Férfi nevek:

Agárd – Árpád kora elötti név, türk eredetű személynév.
Apszik – Az Apszik hun eredetű férfi név. Jelentése: kis öccse. Egy a rómaiaknál alvezéri tisztséget betöltő hun hadvezér is e nevet viselte.
Aripeit – Az Aripeit ősi szittya eredetű férfi név, Hérodotosz tesz róla említést, mi szerint Aripeit egy szittya király volt.
Babócsa – Koppány egyik árván maradt fia. A másik Berzence. Berzence és Babócsa állt bosszút Szent István fián,Imrén apjuk halála miatt.
Batbaján – Batbaján, Kürt legidősebb fia volt, aki népével az Azovi tengertől keletre maradt.
Berzence – A Berzence régi magyar eredetű férfi név. Koppány árván maradt fia, jelentése: berzenkedő, állandóan ellent mondó.
Bolyk – A Bolyk ősi magyar eredetű férfi név, jelentése: bika. Anonymus az erdélyi Gyula fiát illeti e névvel.
Bóta – A Bóta magyar eredetű férfinév. Sáta és Bóta regéjében szerepel.
Csemen – Marcel Brion Atilláról szóló könyve szerint Csemen Atilla dédapja volt. Mátyás királynak volt egy nagy könyve – melyben le volt írva a magyar királyok geneológiája Nimrudtól kezdődően.
Csík – A Csík ősi magyar-székely férfi név, jelentése: csík (hal). A csík népnevet az orkhoni felirat (VIII. század) is hordozza.
Csöged – A Csöged ősi magyar-székely eredetű férfinév, honfoglaláskori tulajdonnév. A Maros völgyében egy település ezt a nevet viseli.
Csoltó – Csoltó népünk utolsó róvósámánja volt, 949-1056-ig élt. Akkoriban az átlag ember nem tudott írni, így hát a róvósámánok feladata volt a fontosabb események feljegyzése, levél írása más uralkodóknak.
Ed – Anonymus szerint Ed volt az akkori magyarok vezére, Ugek (Ügyek) apja, Álmos dédapja. „[…]ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele fia[…]”
Ennedzur – Ennedzur egy Hun fővezér volt.
Fajszász – Az erdélyi származású Budai Nagy Antal parasztfelkelő nevezte így elsőszülött fiát, kifejezve ezzel a szász nemzetség iránti tiszteletét. Középkori magyar férfinév.
Fekete – Árpád-kori magyar személynév, amely főleg a várjobbágyoknál és alsóbb rendű várnépeknél volt használatban, jelentése: fekete, nem mint színt, hanem olyan tulajdonságú test, amely a fényt teljesen elnyeli.
Gecse – A Gecse Árpád-kori magyar férfinév. A Zala vármegyei Türje nemzetség több tagja is viselte e nevet a XIII. század elején.
Gyimes – A Gyimes ősi magyar eredetű férfi név, a Magyar-királyság legkeletibb határa is e nevet viseli.
Ilek – Attila vezér legkisebb fiának a neve, az Ell%C3%A1k”>Ellák alakváltozata. Jelentése: élek
Irnek – Atilla legifjabb és legkedveltebb fia. Azt jövendőlték neki, hogy Atilla nagy király halála után ő tartja fenn a nemzetséget. A hun birodalom bukása után az al-dunai síkságra vonult, s egy feljegyzés szerint itt uralkodott a hunokon kívül a bolgárokon is.
Itlár – Az Itlár régi magyar eredetű férfinév. Itlár egy kun főnök volt akit az oroszok kivégeztek.
Kipcsa – A kipcsák a Hun király Atilla védelmét biztosították, ilyen volt például Iszonyat is.
Kötény – A Kötény magyar-kun eredetű férfinév, jelentése: lovas, lóra termett. Kötény a kunok vezére volt a tatárjárás idején.
Ögödej – Az Ögödej az Ogotáj alakváltozata, mely név mongol-hun eredetű, Dzsingiz kán harmadik fiát hívták így.
Oktár – Oktár Mundzuk hun fejedelem öccse volt.
Sáta – A Sáta magyar eredetű férfinév. Szerepel a Sáta és Bóta regéjében.
Tarkacsu – Árpád vezér legidősebb fia, aki egy rövid ideig követte őt tisztében.
Torzon – A Torzon igen régi valószínűleg türk-magyar eredetű férfi név, Torzon volt Álmos leány testvérének a férje.
Turzó – Igen régi eredetű férfinév. Atilla főrovója volt.
Ügyek – Emese férje. Neve elválaszthatatlan a szkíta-szarmata: od, oszét od, üd = élet, lélegzet, lélek, szent szó névképzős udiak származékától. A monda szerint Álmos apja volt.
Uldin – Uldin Balambér nagyfejedelem egyik fia volt, aki Balambér halála után a felbomlott Hun törzsszövetség egyik szárnyának a vezére lett 399-ben. Jelentése: fenséges.
Zsadán – A Zsadán magyar eredetű férfinév, avar méltóságnév volt.

Női nevek:

Ankisza – Az Ankisza az Enéh női név egy másik alakja. Ankisz volt Nemród (Nimród, Ménrót) felesége, Hunor és Magor édesanyja (kr.e. 8000).
Csílár – Csílár volt Előd vezérnek a leánya. A név valószínűleg a csillogás, fény, világosság szavainkal van összefüggésben
Fejér – A Fejér vagy Fehér régi magyar személynév, melyet az Árpád-korban férfiak és nők egyaránt viseltek, jelentése: fehér színű.
Gimely – Gimely a Hun mondaköri Ágos lánya, Erdőjáró testvére. Harcos volt.
Hencse – Somogyban két egymás mellett lévő falu Hencse és Hedrehely. Van egy legenda itt, hogy Koppány két kedves feleségét hívták Hencsének illetve Hedrének.
Künde – A Künde ősi magyar eredetű női név, jelentése valószínűleg kende, a kende a kettős fejedelemség idején a gyula párja volt.
Obi – Az Obi régi magyar eredetű női név, jelentése: idősebb testvér, néni. Aripeit szittya király neje viselte e nevet.
Perka – Bíró András író háromszéki gyűjtése az 1940-es években. Lehetséges eredetek: az Erzsébet név becézett alakja “pereszlen”,”pergő” – izgő mozgó szóból alakulhatott ki a “pír” – piros szóból eredő név is lehet Vezetéknévként Kelet-magyarországon, Erdélyben többfelé előfordul.
Zalóta – A Zalóta ősi magyar eredetű női név. Zalóta Álmos fejedelem testvére és Torzon neje volt.
Zsejke – A Zsejke női név ősi hun-székely-magyar név, Atilla hun fejedelem fiának, Dengizich-nek hívták így a feleségét. A Dunában fekszik egy sziget melynek neve Zsejke, a folyó szabályozása elött kisebb patakocskák hálózták be a szigetet. A név jelentése: folyó, patakocska. (Mindkét formában használható: Zsejke, Zselyke).

Magyarországon, ha egy szülő nem talál az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján elérhető utónévjegyzékből számára megfelelő keresztnevet a gyermekének, akkor kérvényt kell benyújtania a helyi anyakönyv vezetőhöz vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Anyakönyvi Osztályára Az eljárás illetékköteles. Nagyon sok bizonyítottan ősi magyar nevet azonban nem lehet anyakönyveztetni és az anyakönyvi hivatal még ma is visszadob számos ősi magyar keresztnevet.

– Nem adhatjuk Koppány (árván maradt) fiainak a nevét saját fiunknak: Babócsa vagy Berzence. (Berzence és Babócsa állt bosszút Szent István fián,Imrén apjuk halála miatt. )
– Álmos dédapjának Anonymus szerinti neve szintén tiltott (Ed)
– Nem adhatjuk Árpád vezér legidősebb fiának a nevét (Irnek)
– Álmos fejedelem testvérének a nevét sem.
– Emese férjének a nevét sem… (Ügyek)
– Hunor és Magor monda szerinti édesanyjának a nevét
– Koppány egyik feleségének nevét
-… ahogy Atilla hun fejedelem fiának a feleségéről sem nevezhettük el nemrég méglányunkat (Zsejke, de az ly-os változata szerencsére már használható!)

Forrás : http://magyarno.com/

WRITER

Te tudod mikor találták ki a finnugor hazugságot és miért? A mitokondriális DNS vizsgálatok kimutatták, hogy a magyarságnak semmi köze a finnugorokhoz! Megdöbbentő, hogy miért találták ki ezt a hazugságot!

Kiszely István magyarságkutató megtalálta a levéltárban a bécsi kancelláriának azt a levelét, amelyben leírják, hogy a rebellis magyaroknak olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem lehetnek büszkék.Meg is találták céljukhoz a megfelelő embert a Magyar Tudományos Akadémián két német anyanyelvű nyelvész, Budenz József és Hunfalvy Pál (született Paul Hunsdorfer) személyében. Hunfalvy kezdetben a török-magyar nyelvrokonságot támogatta, majd Budenz hatására a finnugor nyelvrokonság mellett tette le voksát.

Forrás: https://hu.wikipedia.org

Tudományos körökben éles vita indult a török és finnugor eredet kérdésében. Megjelent Vámbéry Ármin: „Magyar és török-tatár szóegyezések” c. könyve. Ezzel szemben Hunfalvyék érdemi érvek helyett csak a Magyar Tudományos Akadémia tekintélyét használták fel, ahol köreik a Bach-korszakban hatalomra jutottak. A Vámbéry elméletét hangoztató tudósok nem kaptak állást az Akadémián. Az akadémista nézet szerint őseink az Ob partján, az Uraltól Keletre együtt éltek a finnekkel. Tehát a magyarság eredetét bizonyító történelmünk a monarchia politikájának része volt! Ezek szerint őseink az Ural-hegységen átkelve halászó-vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. A szlávoktól tanulták a földművelést, állattartást. Attilának kutya szarva volt, fosztogatott és embervért ivott.
Ez a nézet ma is tartja magát a hivatalos tudományos körökben. Nem rendítette meg a hatalmukat féltő tudósokat az sem, hogy a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket, mert a modern genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy nincs rokonság a két nép között.

Kiszely István őseink eredetét kutatva rátalált a sárospataki levéltárban olyan négyszázhatvan éves történelem tankönyvre, amely azt állítja, hogy a magyarok három hullámban jöttek be a Kárpát-medencébe: 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok, majd 895-ben Árpád népe. Végül az 1200-as években a jászok és a kunok is elfoglalják a kárpát-medencei területeiket. Ugyanabból a törzsszövetségből származnak, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézetűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. A rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Aki a közép-ázsiai eredetű, turáni magyarságról beszélt, az már mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban lejegyezték a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, a kereskedelmünket, a hangszereinket.

Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!

163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Magna Hungárián 50 évet tartózkodtunk, ahol átvettük ezeket a finnugor szavakat. Ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, disc, meg winchester!
A mitokondriális DNS vizsgálatok kimutatták, hogy a magyarságnak semmi köze a finnugorokhoz, legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek.

A mitokondriális DNS vizsgálatok kimutatták, hogy a magyarságnak semmi köze a finnugorokhoz, legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek.Forrás

Közzétette: www.fenyorveny.hu

A hideg futkos majd a hátadon ha megnézed ezt a 3D történelmi animációt! Az 1456-os Nándorfehérvári diadalt mutatja be, melyre még ma is büszkék lehetünk! Így zajlott >>>>

Libabőrös leszel ettől a 3D történelmi animációtól, mely az 1456-os Nándorfehérvári diadalt mutatja be!
20 perc gyönyör, amire ma is büszkék lehetünk, minden magyarnak kötelező megismernie.

Egy nagyon látványos, profi kivitelezésű, 3D animációs kisfilm 20 percben bemutatja, hogy milyen is volt az ősi magyarok egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb csatája, és egyben a diadala is.

A magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye volt a nándorfehérvári csata, Szilágyi Mihály vezetésével 1456. július 4–21. között, a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultánnak nagy túlerőben lévő ostromló serege ellen.

A siker borítékolva volt, mert időközben a védőkhöz csatlakozott Hunyadi János 10 ezer katonájával valamint Kapisztrán János 30-35 ezer keresztesével.

Együttes erővel, közösen a vár melletti csatában legyőzték a törököket július 22-én,annak ellenére, hogy eléggé reménytelennek tűnt a küzdelmük.

A csata után a pápai rendelet nyomán bevezették a déli harangszót a keresztény világban, ami azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet.

Augusztus 6-án szerzett tudomást III. Kalixtusz pápa a kereszténység szinte természetfölöttinek látszó győzelméről, a pogány hódítókon, és ezért erre a napra tette a Krisztus színeváltozása ünnepét is.
Érdemes megtekinteni ezt a szép videót, mert hűen tükrözi az akkori eseményeket, és méltó bizonyítéka a magyarok hősies küzdelmeinek.

A hadműveletek vázlata

Közkincs

 

A videót itt nézheted meg :

Napra pontosan 90 éve kezdődtek a trianoni béketárgyalások! Magyarország fizette meg a legnagyobb árat a békéért! Elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát!

Magyarország fizette a legnagyobb árat a békéért

Habár a kimondott cél a nemzeti önrendelkezés és önálló nemzetállamok létrehozása volt, a trianoni békekonferencián valójában az vezérelte a feleket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg. Napra pontosan kilencvenkilenc éve kezdődtek a trianoni béketárgyalások.

Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, így a 320 ezer négyzetkilométer területű középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres – a nem sokkal több mint 18 millió lakost számláló ország – mintegy hétmilliós kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a volt Jugoszlávia a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját.

A béke emellett több szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabtak ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben maximalizálták, megszüntették az általános hadkötelezettséget, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértették az ország szuverenitását.

Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61,4 százaléka, a faállomány 88 százaléka, a vasúthálózat 62,2 százaléka, a kiépített utak 64,5 százaléka, a nyersvas 83,1 százaléka, az ipartelepek 55,7 százaléka, a hitel- és bankintézetek 67 százaléka került a szomszédos országok birtokába. Többek között a fentebbi veszteségeket szenvedte el az ország a trianoni kényszerszerződés megkötése miatt.

„Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg” – fogalmazott Tarján M. Tamás a Rubicon című történelmi magazinnak írott cikkében.

A párizsi békekonferencia megnyitására 1919. január 18-án került sor, napra pontosan 99 éve. A tárgyalásokat különböző Párizs környéki kastélyokban tartották, és többnyire Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök és Wilson amerikai elnök szava dominált. Habár a világháborúban vesztes hatalmak küldöttjei is részt vettek a béketárgyalásokon, az eseményekbe nem sok beleszólásuk volt.

A magyarországi eseményeket tekintve – 1919 márciusáig a Károlyi-kormány volt hatalmon – optimistán tekintettek a tárgyalások elébe, azonban a vezető győztes hatalmak a demarkációs vonalak kijelölésével egyre nagyobb területek átadását követelték.

A Vix-jegyzékben újabb keleti országrészek kiürítését követelték Károlyi Mihály köztársasági elnöktől, az akkor hatalmon levő Berinkey-kormány pedig nem vállalta a jegyzékben összefoglalt követelések teljesítését és elutasítását sem, ezért lemondtak a hatalomról, és a döntést átadták a szociáldemokratáknak és a kommunistáknak, akik 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, amely végül elutasította a Vix-jegyzéket.

A románok még ebben az évben támadást indítottak az ország ellen, nagy részét meg is szállták. Közben Clemenceau francia miniszterelnök jegyzéket küldött a kormányhoz, amelyben követelte, hogy a Vörös Hadsereget északon vonják vissza a határok mögé. Augusztus 18-án Horthy Miklós vállalta, hogy fegyveres erőkkel rendet tesz az országban. Ekkor, és a hadsereg visszavonása után kapott Magyarország meghívót a béketárgyalásokra.

A magyar delegáció 1920. január 5-én érkezett meg Párizsba, vezetője Apponyi Albert volt, főmegbízottjai Teleki Pál, Bethlen István, Somssich István, Zoltán Béla, Lers Vilmos és Popovics Sándor. Innen lehet ismerős sokaknak a vörös térkép kifejezés, amelyet Teleki Pál készített el, és vörös színnel jelöli a Kárpát-medencében élő magyarságot.

Mielőtt azonban megkezdődhetett volna az egyezkedés, a delegációt egy szállodába szállították, és házi őrizetben tartották, így nem vehettek részt a tanácskozásokon, csak később, január 16-án a béketervezet véglegesítése után adtak lehetőséget felszólalásra Apponyi Albert vezérszónoknak.

Ekkor azonban Magyarországnak már nem volt lehetősége érveket felhozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében. A győztes hatalmaknak tulajdonképpen csak két megbízottra volt szüksége, akikkel aláíratták a szerződést. Habár a magyar delegáció kérte a népszavazás lehetőségét az önrendelkezési és nemzetiségi elvekre hivatkozva, azt azonban február 6-án megtámadta Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia, illetve május 6-án a békekonferencia elnöke visszautasította a magyar küldöttség érveit.

Végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon-palotában Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel pedig szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását.Forrás

WRITER

Fotó: wikipedia.org

Közkincs

Régi magyar esküvői szokások, amelyek nagy része sajnos már feledésbe merült! A legtöbben már ezek legykori létezéséről sem tudnak!

Régi magyar esküvői szokások, amelyek nagy része sajnos már feledésbe merült! A legtöbben már ezek legykori létezéséről sem tudnak!

Szigethy Zsófia néprajz szakos bölcsész, a szentendrei Skanzen munkatársa nyújtott segítséget a régi magyar szokások összegyűjtéséhez!

Kikérés >> Ez tulajdonképpen a legtöbb helyen még ma is szokás! A vőlegény, annak családja, rokaonai és vendégei régen egy ócska szekérrel érkeztek a menyasszonyi házhoz, úgy hogy egy kakast vittek magukkal.A menyasszonyi háznál a kakas mellé adnak egy tyúkot és összeresztik őket! Ha a kakas szemrevalónak találja a tyúkot, akkor az áldást és jó szerencsét, bő gyermekáldást jelent a házasságra.

Bolond menyasszony >>> A szokás lényege, hogy a násznépből egy férfi menyaszonynak öltözik és vele is lehet táncolni az esküvőn, mint a párral a menyasszonytáncnál, sőt fizetni is lehet neki ezért a tánncért, így még több pénze gyűlik össze az ifjú párnak!

Hajnaltűz >> AZ esküvő lezárását jelentő népszokás, régen az egész násznép részt vett rajta, később már csak a szűk család, a nagyon közeli hozzátartozók.Meggyújtották a szalmát és ekörül táncolt a násznép, sokan át is ugrottáka tüzet, nem ritkán a menyasszony is.Egyes településeken még elvétve találkozhatunk ezzel a szokással.

Menyasszonyfektetés >>> Egészen a 19. század végéig tartotta magát ez a sokak szerint bizarr szokás, mely szerint az ifjú párnak el kellett hálnia a házasságot.Ennek az volt tulajdonképpen a szerepe, hogy a teljes falu, násznép meggyőződhessen arról, hogy az ifjú feleség tisztán állt-e az oltár elé vagyis szűzen ment-e férjhez!Ha a menyasszony lepedője véres volt, azt jelentette számukra, hogy szüzességét ténylegesen a nászéjszakáján vesztette el. Azt hiszem ennek a szokásnak ma már valóban nincs létjogosultsága.

Felkonytyolás >>>> A menyasszonyfektetés itáni reggelen a menyasszony haját kontyba tűzték és ezután egészen addig, amíg meg nem született az első gyermeke menyecskének hívták.

Admin

Fotó : pixabay

EGY ÚJABB MAGYAR TÖRTÉNELMI REJTÉLYRŐL HULLIK LE A LEPEL! BŰNÖS VAGY ÁLDOZAT VOLT BÁTHORY ERZSÉBET

CSEJTE. A régészek egybehangzó véleménye szerint érdemes volt ásatásokba kezdeni a csejtei (Čachtice) vár körül. A két hónapja tartó munkálatok során értékes leletekre bukkantak.

A régészek megállapították, hogy a várudvart két méteres mélységig törmelék borítja. Valószínűleg a régi várfal romjai. A vastag réteg alatt évszázadokon át rejtőzhettek ritka régészeti értékek anélkül, hogy bolygatták volna őket. Eddig többek között cserépdarabokat, Báthory Erzsébet kamrájából származó használati tárgyakat és korabeli érméket találtak. Nem kizárt, hogy a véres grófnő némely áldozatának csontváza is előkerülhet – jegyezte meg a felfedezésről tudósító čas.sk.

„Báthory korából származó, jó állapotban levő égetett cserépre bukkantunk, állati csontokat, kerámiát, használati tárgyakat és 17. századbeli érméket is találtunk“ – erősítette meg a lapnak Jana Stehlíková régész. A feltárás tovább folytatódik.

A csejtei várat (Vágújhelyi járás) két hónapja zárták be a nagyközönség előtt, akkor kezdődött el a régészeti feltárás. Ezt megelőzően nem folytattak itt archeológiai munkálatokat.

„Mivel ezen a helyszínen még sosem ástak, biztosan találunk bútormaradványokat és további használati tárgyakat is. A palota legkevesebb két alkalommal leégett. Akkoriban azonban senki nem tartotta számon azokat a használati tárgyakat, amelyeket betemetett a törmelék“ – mondta Stehlíková.

René Masaryk régész is úgy véli, hogy további értékes leletek kerülhetnek elő. Ő elképzelhetőnek tartja, hogy a szadizmus vétségében bűnösnek talált Báthory Erzsébet áldozatainak csontjait is megtalálják. A grófnő ismeretlen helyen nyugszik. „Báthory grófnő tetemét vélhetően a templomban helyezték el. A fennmaradt bírósági iratok szerint áldozatait a várban és a környéken temethették el. A dokumentációt is átnézzük – fűzte hozzá René Masaryk.

A korszak híres törökverő vezére, Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” 1602-ben 36 ezer forint ellenében örökbirtokul szerezte meg Csejte várát. A főúr özvegyét, Báthory Erzsébetet 1610-ben itt tartóztatták le Thurzó György nádorispán emberei az udvartartásával együtt állítólagos szadista bűncselekményei miatt.

A cselédlányok meggyilkolásával és különféle perverziókkal vádolt úrnőt felvitték a kővárba, ahol szobafogságban őrizték három évvel későbbi haláláig. Ügyében nem folytatták le az akkoriban szokványos klasszikus bírósági tárgyalást, ami az elmúlt évszázadok során sok mendemondára adott okot. Emiatt napjainkban már lehetetlen kibogozni az igazságot Csejte egykori úrnőjéről. Történetét sokan, rengeteg formában megörökítették: könyvek, filmek tömkelege készült róla. A vár – akárcsak Erzsébet – sanyarú sorsra jutott.

Amikor 1708 augusztusa, a trencséni vesztes csata után a kurucok kiszorultak erről a vidékről, Csejte várát ismét megszállták a császári zsoldosok, akik felrobbantották az erődítmény falait, stratégiai megfontolásból. Azóta egyre jobban pusztulnak a festői romok, az állam eddig csak kisebb mértékű állagmegóvást hajtott itt végre. Most végre megvalósulhat a teljes régészeti feltárása és a menthető részek konzerválása. A vár felújításának költsége több mint 1 millió euró. „Stabilizálják a várfalakat, pótolják a ledőlt részeket, befedik a kápolnát és a vár egyes belső részeit“ – mondta a tervezett munkálatokról Anna Ištoková, Csejte polgármestere. Emiatt a nagyközönség előtt két évre lezárták a műemléket.

Forrás:
www.hirek.sk/multunk/20120731123106/Feltaras-folyik-Bathory-Erzsebet-varaban-Megtalaljak-az-aldozatok-csontjait.html

Vénlánycsúfolás, zsírban sült fánk, kocsonya! Így telt régen a farsang! Nagyon érdekes szokást elevenít fel a néprajzkutató >>>>

Vénlánycsúfolással múlatták az időt a régi farsangokon

A pogány gyökerű farsangi ünnepkör mindig is a jókedvről és a mulatságokról szólt. A hagyományosan ez idő tájt fogyasztott ételek a gazdagságot és a bőséget szimbolizálják.

A farsang időtartama minden évben változik, hiszen január 6-tól, vízkereszttől a nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart, így alapvetően a húsvét időpontja határozza meg a tavaszváró ünnepi időszak hosszát. Idén a megszokottnál rövidebb ideig, február 13-ig fog tartani. A két egyházi ünnep közé ékelődő farsang ugyanakkor nem keresztény gyökerű – mondta el Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató a Híradó.hunak.

Fájl:Kibédi Farsang.jpg

Fotó : közkincs

Forrás : hu.wikipedia.org

Kibédi farsangon készült

Szerző : ismeretlen

Ebben az időszakban elsősorban a gazdagságra, a bőségre utaló szimbólumok jelennek meg, hangsúlyozta a szakértő. A tipikusan farsangkor fogyasztott tápláló ételek, a zsírban sült fánk vagy éppen a kocsonya is jelképes ebből a szempontból a néprajzkutató szerint. Fontosnak tartotta elmondani, hogy a pogány időkből származó ünnepet az egyház korábban az „ördögök ünnepeként” tartotta számon, az ilyenkor tapasztalt kilengések miatt, ugyanakkor a vallási elöljárók hagyományosan megengedőek voltak farsang idején.

Maga a farsang szavunk a német varschang szóból ered – emelte ki a szakértő. Hozzátette, a magyar népszokások nagy hasonlóságot mutatnak a környező országok hagyományaival, nálunk ugyanakkor elsősorban a tavaszváró időszak utolsó három napja, vagy másként a „farsang farka” a legfontosabb. Egész országszerte gyakori volt, hogy maskarába öltözött csoportok járták a településeket. A sokác nemzetiség által meghonosított mohácsi busójáráshoz hasonló felvonulások azonban nem volt általánosak.

Busójárás Mohácson

A magyar nemzetiségű területeken nem fából, hanem papírból vagy bőrből készítettek maszkokat, de gyakran csak bekormozták az arcukat – mutatott rá az alapvető különbségekre a néprajzkutató. Elsősorban állatnak (lónak, medvének, gólyának) öltöztek be, vagy valamely mesterséget gúnyoltak ki, imitálva annak képviselőit. A medvejelmezhez kifordított bundát vagy szalmát, a gólya jelmezhez pedig csak egy fehér lepedőt és általában fából készült csattogtatható csőrt használtak. Ettől különösen féltek a lányok, mert a babona szerint aki egy ilyen gólyával kapcsolatba kerül, az könnyen „megeshet” – ismertette a hiedelmet a szakértő.

A néprajzkutató fontosnak tartotta leszögezni, hogy meglátása szerint a manapság a tv-ben látott figuráknak beöltöző gyerekek motivációja mögött ugyanaz áll, mint régi emberekében, hiszen ők is a saját világukból merítettek ihletet.

A farsang a tavaszvárás mellett a lakodalmak időszaka is volt – emelte ki Tátrai Zsuzsanna. A legtöbb házasság ekkor köttetett, hiszen a megelőző adventi időszakban és a böjt idején az ünnep miatt nem tartottak esküvőket, a jó idő beköszöntével pedig a földeken való munka kötötte le az embereket. A lakodalom annyira megszokott volt ebben az időszakban, hogy amelyik településen mégsem tartottak valami oknál fogva, ott állakodalmat ültek, aminek az apropóját jobbára vicces magyarázatokkal indokoltak meg – mondta a néprajzkutató.

Farsangi mulatságok országszerte és a határon túl

A lakodalmas időszakhoz kötődik egy manapság már igencsak durvának tűnő szokás is, a vénlánycsúfolás is. Akkoriban a 18 évesnél idősebb lányok már korosnak számítottak, így aki nem kelt el a megszokott ideig, az a közösség céltáblájává vált.

Farsang a nagyvárosban

A tematikus városnéző sétákat szervező Imagine Budapest összeállítása alapján a farsanghoz kapcsolódó bálok a 18. század második felében jelentek meg először Budapesten. 1770-től udvari bálok és nyilvános farsangi bálok kerültek meghirdetésre, ekkor még mindenféle szabályozás nélkül. Rövid időn belül azonban keretek közé szorították a mulatozást. A kijelölt helyszínek mellett azt is megkötötték, hogy nem szabad jelmezben utcára menni, és tilos ijesztő és ízléstelen vagy papírból készült maskarát viselni.

Ez azonban nem csorbította a pesti-budai bálozók lelkesedését, akik előszeretettel tették tiszteletüket Budán a Fehér Keresztben és a várbeli Országházban, Pesten a Hét Választóban, a Két Lámpásban és az Angol Királynő fogadóban, ezek voltak a legnépszerűbb mulatóhelyek akkoriban. A Pesti Vigadó elődje, a híres Redout megnyitója is farsangra esett. Egy korabeli lap munkatársa így tudósított az eseményről: „Álarczások számosan jöttek, szépek, rútak, világiak, szerzetesek, vígak, szótalanok, spanyol, törökök, németek; svájczi hölgyek, halászlányok stb., magyar férjfiut nem láttam álarczásat (…) két nőcske mutatkozott bánáti magyar öltözetben arczát elálozva. És kivált ezért vala magyar a bál.”

Krúdy Gyulának száz évvel későbbi visszaemlékezése alapján, 1933 farsangján „az uccák éjfél után is hangosak és népesek voltak: a mai nők éppen úgy tudnak a bál után nevetni, mint akár a háború előttiek: a fiatalemberek hangjaiban is meghallhatjuk régi kedvünket, ha jól figyelmezünk. (…) Meg kell adni ennek a boldogtalan hírű városnak, hogy a ceremóniák betartását még mindig elsőrangú kötelességének tartja.”Forrás

WRITER

ŐSI MAGYAR NEVEK AMELYEK MÉLTÓSÁGTELJESEN CSENGENEK, SOKAT KÖZÜLÜK MÉGSEM ADHATUNK GYERMEKÜNKNEK, DE DZSENNIFERNEK GOND NÉLKÜL ELNEVEZHETJÜK! NEM IS GONDOLNÁD DE EZEK AZ ŐSI MAGYAR NEVEK BE VANNAK TILTVA MAGYARORSZÁGON >>>!

“Magyar Édesanyák és Édesapák!
Az újszülött magyar gyermek ősmagyar
eredetű neve
hirdesse büszkén,
hogy a Kárpát-medencében olyan nép él,
mely múltjához, áldott ősei emlékéhez és
önmagához hű marad,
mind e világ végezetéig!
A magyar név: hit és színvallás,
kegyelet a nemzeti múlt iránt
és zálog népünk fennmaradására!”
– Nem adhatjuk Koppány (árván maradt) fiainak a nevét saját fiunknak: Babócsa vagy Berzence. (Berzence és Babócsa állt bosszút Szent István fián,Imrén apjuk halála miatt. )
– Álmos dédapjának Anonymus szerinti neve szintén tiltott (Ed)
– Nem adhatjuk Árpád vezér legidősebb fiának a nevét (Irnek)
– Álmos fejedelem testvérének a nevét sem.
– Emese férjének a nevét sem… (Ügyek)
– Hunor és Magor monda szerinti édesanyjának a nevét
– Koppány egyik feleségének nevét
-… ahogy Atilla hun fejedelem fiának a feleségéről sem nevezhettük el nemrég méglányunkat (Zsejke, de az ly-os változata szerencsére már használható!)

A helyzet némiképp változott, de a gyermekek “védelme” érdekében még mindig nagyon sok keresztnév használata tiltott. MOST EZEKET HAZSNÁLHATJUK >>>>

Férfi nevek:

Agárd – Árpád kora elötti név, türk eredetű személynév.
Apszik – Az Apszik hun eredetű férfi név. Jelentése: kis öccse. Egy a rómaiaknál alvezéri tisztséget betöltő hun hadvezér is e nevet viselte.
Aripeit – Az Aripeit ősi szittya eredetű férfi név, Hérodotosz tesz róla említést, mi szerint Aripeit egy szittya király volt.
Babócsa – Koppány egyik árván maradt fia. A másik Berzence. Berzence és Babócsa állt bosszút Szent István fián,Imrén apjuk halála miatt.
Batbaján – Batbaján, Kürt legidősebb fia volt, aki népével az Azovi tengertől keletre maradt.
Berzence – A Berzence régi magyar eredetű férfi név. Koppány árván maradt fia, jelentése: berzenkedő, állandóan ellent mondó.
Bolyk – A Bolyk ősi magyar eredetű férfi név, jelentése: bika. Anonymus az erdélyi Gyula fiát illeti e névvel.
Bóta – A Bóta magyar eredetű férfinév. Sáta és Bóta regéjében szerepel.
Csemen – Marcel Brion Atilláról szóló könyve szerint Csemen Atilla dédapja volt. Mátyás királynak volt egy nagy könyve – melyben le volt írva a magyar királyok geneológiája Nimrudtól kezdődően.
Csík – A Csík ősi magyar-székely férfi név, jelentése: csík (hal). A csík népnevet az orkhoni felirat (VIII. század) is hordozza.
Csöged – A Csöged ősi magyar-székely eredetű férfinév, honfoglaláskori tulajdonnév. A Maros völgyében egy település ezt a nevet viseli.
Csoltó – Csoltó népünk utolsó róvósámánja volt, 949-1056-ig élt. Akkoriban az átlag ember nem tudott írni, így hát a róvósámánok feladata volt a fontosabb események feljegyzése, levél írása más uralkodóknak.
Ed – Anonymus szerint Ed volt az akkori magyarok vezére, Ugek (Ügyek) apja, Álmos dédapja. „[…]ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele fia[…]”
Ennedzur – Ennedzur egy Hun fővezér volt.
Fajszász – Az erdélyi származású Budai Nagy Antal parasztfelkelő nevezte így elsőszülött fiát, kifejezve ezzel a szász nemzetség iránti tiszteletét. Középkori magyar férfinév.
Fekete – Árpád-kori magyar személynév, amely főleg a várjobbágyoknál és alsóbb rendű várnépeknél volt használatban, jelentése: fekete, nem mint színt, hanem olyan tulajdonságú test, amely a fényt teljesen elnyeli.
Gecse – A Gecse Árpád-kori magyar férfinév. A Zala vármegyei Türje nemzetség több tagja is viselte e nevet a XIII. század elején.
Gyimes – A Gyimes ősi magyar eredetű férfi név, a Magyar-királyság legkeletibb határa is e nevet viseli.
Ilek – Attila vezér legkisebb fiának a neve, az Ell%C3%A1k”>Ellák alakváltozata. Jelentése: élek
Irnek – Atilla legifjabb és legkedveltebb fia. Azt jövendőlték neki, hogy Atilla nagy király halála után ő tartja fenn a nemzetséget. A hun birodalom bukása után az al-dunai síkságra vonult, s egy feljegyzés szerint itt uralkodott a hunokon kívül a bolgárokon is.
Itlár – Az Itlár régi magyar eredetű férfinév. Itlár egy kun főnök volt akit az oroszok kivégeztek.
Kipcsa – A kipcsák a Hun király Atilla védelmét biztosították, ilyen volt például Iszonyat is.
Kötény – A Kötény magyar-kun eredetű férfinév, jelentése: lovas, lóra termett. Kötény a kunok vezére volt a tatárjárás idején.
Ögödej – Az Ögödej az Ogotáj alakváltozata, mely név mongol-hun eredetű, Dzsingiz kán harmadik fiát hívták így.
Oktár – Oktár Mundzuk hun fejedelem öccse volt.
Sáta – A Sáta magyar eredetű férfinév. Szerepel a Sáta és Bóta regéjében.
Tarkacsu – Árpád vezér legidősebb fia, aki egy rövid ideig követte őt tisztében.
Torzon – A Torzon igen régi valószínűleg türk-magyar eredetű férfi név, Torzon volt Álmos leány testvérének a férje.
Turzó – Igen régi eredetű férfinév. Atilla főrovója volt.
Ügyek – Emese férje. Neve elválaszthatatlan a szkíta-szarmata: od, oszét od, üd = élet, lélegzet, lélek, szent szó névképzős udiak származékától. A monda szerint Álmos apja volt.
Uldin – Uldin Balambér nagyfejedelem egyik fia volt, aki Balambér halála után a felbomlott Hun törzsszövetség egyik szárnyának a vezére lett 399-ben. Jelentése: fenséges.
Zsadán – A Zsadán magyar eredetű férfinév, avar méltóságnév volt.

Női nevek:

Ankisza – Az Ankisza az Enéh női név egy másik alakja. Ankisz volt Nemród (Nimród, Ménrót) felesége, Hunor és Magor édesanyja (kr.e. 8000).
Csílár – Csílár volt Előd vezérnek a leánya. A név valószínűleg a csillogás, fény, világosság szavainkal van összefüggésben
Fejér – A Fejér vagy Fehér régi magyar személynév, melyet az Árpád-korban férfiak és nők egyaránt viseltek, jelentése: fehér színű.
Gimely – Gimely a Hun mondaköri Ágos lánya, Erdőjáró testvére. Harcos volt.
Hencse – Somogyban két egymás mellett lévő falu Hencse és Hedrehely. Van egy legenda itt, hogy Koppány két kedves feleségét hívták Hencsének illetve Hedrének.
Künde – A Künde ősi magyar eredetű női név, jelentése valószínűleg kende, a kende a kettős fejedelemség idején a gyula párja volt.
Obi – Az Obi régi magyar eredetű női név, jelentése: idősebb testvér, néni. Aripeit szittya király neje viselte e nevet.
Perka – Bíró András író háromszéki gyűjtése az 1940-es években. Lehetséges eredetek: az Erzsébet név becézett alakja “pereszlen”,”pergő” – izgő mozgó szóból alakulhatott ki a “pír” – piros szóból eredő név is lehet Vezetéknévként Kelet-magyarországon, Erdélyben többfelé előfordul.
Zalóta – A Zalóta ősi magyar eredetű női név. Zalóta Álmos fejedelem testvére és Torzon neje volt.
Zsejke – A Zsejke női név ősi hun-székely-magyar név, Atilla hun fejedelem fiának, Dengizich-nek hívták így a feleségét. A Dunában fekszik egy sziget melynek neve Zsejke, a folyó szabályozása elött kisebb patakocskák hálózták be a szigetet. A név jelentése: folyó, patakocska. (Mindkét formában használható: Zsejke, Zselyke).

Magyarországon, ha egy szülő nem talál az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján elérhető utónévjegyzékből számára megfelelő keresztnevet a gyermekének, akkor kérvényt kell benyújtania a helyi anyakönyvvezetőhöz vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Anyakönyvi Osztályára Az eljárás illetékköteles. Nagyon sok bizonyítottan ősi magyar nevet azonban nem lehet anyakönyveztetni és az anyakönyvi hivatal még ma is visszadob számos ősi magyar keresztnevet.

Forrás : http://magyarno.com/

WRITER

Az ökörítófülpösi húsvéti bál >> A legtragikusabb kimenetelű magyar táncmulatság >>> 312 ember vesztette életét azon az éjszakán! Még ma is mindennap beszélnek a helyiek arról, hogy mi is történt ott valójában >>>

Az ököritófülpösi táncmulatság – borzalmas és megmagyarázhatatlan tragédia, amint ma is naponta emlegetnek a helyiek, pedig több mint 100 éve történt!

Fotó : pixabay

A valaha volt legtragikusabb kimenetelű magyar táncmulatság >>>
Pusztító tűzvész Ököritófülpösön.

Ököritófülpös címerében egy égő csűr látható, ez egy olyan szörnyű emlék a falu történetében, ami örökké megmarad. Ez az esemény a falunak egy borzalmas tragédia emléke, az országnak pedig egy üzenet volt az újrakezdésről. Pont ma 100 éve gyulladt meg hogy a húsvéti bálin kigyulladt egy lampion Ököritófülpösön.

Több száz éve kegyetlen események sújtják ezt a települést, a határait 1238-ban még IV. Béla jelöltette ki, de lakosai számára az utolsó száz év történései igencsak komorak voltak. Pont ma van a fekete centenáriuma annak a szörnyű eseménynek, ami 1910. március 27-én történt, ekkor gyulladt rá a csűr a húsvéti bálozókra. A tűzvészben összesen háromszáztizenkét ember vesztette életét és kilencvenkilenc ember sérült meg. Ez volt Európában a kor legtöbb áldozatot követelő katasztrófája , majd két év múlva ütközött neki a Titanic a jéghegynek… Az egész kontinenst bejárta tűz híre, de a kollektív tudat legmélyebb rétegeibe természetesen az emléke csak itt, Ököritófülpösön rögzült.

„Napjainkban is folyton beszélnek a katasztrófáról — mondja Kukucska Mihály, a helyi közmunkások vezetője. — Persze többféle változat is kering a tűzről, az egyik szerint például valaki szándékosan bezárta a csűr ajtaját, azért rekedt benne, s azért is halt meg annyi ember.”

Most is a temető rendbetételén több asszony is dolgozik, alig pár lépésre a nagy sírkőtől, melynek tövében összesen százhuszonhat ember nyugszik. Ez tulajdonképpen egy olyan tömegsír, ahová azokat a maradványokat hozták, akiket közvetlenül a tűz után nem tudtak azonosítani. A falu közepén volt a hatalmas csűr és Schwarz Benjámin volt a tulajdonosa, akárcsak a mellette levő kocsmának. Konvojban közel harminc szekér hozta ki a tragédia helyszínéről az azonosíthatatlan összeégett emberi testeket, maradványokat a temetőben megásott közös sírba. Azonnal eltemették az áldozatokat, de Bálint István helytörténész szerint, alig két nap múlva ki kellett nyitni a sírt, olyan borzalmasan bűzlött, akkor meszet öntöttek az oszlásnak indult testekre, azután pedig visszalapátolták rájuk a földe, és pontosan száz éve pihennek itt.

„Nagyanyám is ott táncolt a bálban, tizenhat évesen — magyarázza a sírt tisztogató Tardi Pálné. — Ki tudott menekülni. De egy tüzes, parázsló fadarab ráesett a homlokára, a sebet egész éltében látni lehetett a bőrén. Tudok egy terhes asszonyról, aki szintén ott volt. Megmenekült ő is, de olyan sokkot kapott, hogy egész életére néma maradt a gyereke.”
„Ezt a tragédiát a falu sohasem felejti — teszi hozzá –, az iskolában minden évben megemlékeztünk a tragikus bálról.”

„Szép és új ravatalozója van a temetőnek. Ha lehet szép egyáltalán egy ravatalozó… Mellette ott a lélekharang lába, egyelőre üresen, nem lakik benne semmi. Horváth László polgármester úgy tervezte, most, a századik évfordulón szólaljon meg itt először az új harang. A hatvannégy éves férfi azonban meghalt, egy hónappal ezelőtt.”
Móricz Zsigmond is megörökítette a tragédiát A fáklya című művében előbb, de előtte a Nyugatban is írt róla. Egyesek azt állítják, hgy az író nem járt sohasem Ököritófülpösön, csupán a környékbeli hírekből dolgozott, de mások azt állítják, hogy igenis ott volt a faluban a tűz után. Azon a nevezetes estén tizennyolc környező falu fiataljai báloztak a csűrben, de az akkori szokás szerint a lányokat a szülők is elkísérték. A szomorú események krónikája azóta is ezernyi változatban kering, Bálint István, a helyi általános iskola nyugdíjas igazgatója és helytörténésze szisztematikus kutatómunkával próbálta kideríteni a tragédia minden apró részletét. Mindent megtett azért, hogy tisztázza azokat a félreértéseket, és hamis, eldeformálódott elemeket, amelyekkel az idő múlása során megváltozott a krónika.

„Igaz, hogy csak 1954-ben kerültem a faluba, de a családunkban mindig beszédtéma volt a tűzvész, mert a környéken is tudott róla mindenki” — mondja Bálint István.
Ököritófülpösnek akkor Szatmárököritó volt a neve., és a falu életében hatalmas eseménynek számított, de még az egész környék életében is , hagyományos húsvéti bál, Bálint István szavaiból kiderül, hogy Szatmárököritó pedig különösen meg akarta mutatni, micsoda esemény megszervezésére képes, mert akkoriban a szegény falvak közül is a szegényebbek közé számított.

„Egy korona volt az egyéni belépő, a családi pedig három — magyarázza a helytörténész. — Hatszázötven ember gyűlt össze a szépen feldíszített csűrben, ahol egyébként fent volt még a szüreti bál dekorációja. Két zenekar játszott felváltva, egy fúvós- és egy vonósbanda.”

Kora estére már 460-470 korona gyűlt össze a belépőkből és a zenekaroknak a dobogót a csűr egyik végében, a nagy kapu előtt állították fel. Egy hosszú lócát tettek a bámészkodó szülőknek, rokonoknak, a másik végében levő kapu előtt pedig, azt lehet tudni, hogy ezt a kaput be is támasztották kívülről. Az akkori szokás szerint lóca, pad volt körbe, a falak körül mindenütt. A vendégek egy kis oldalsó ajtón jöttek be és itt fizetni is kellett a belépéskor. Lampionok világították meg a csűr hatalmas terét, amelyek főként disznóhólyagból készültek és gyertya világított bennük. Remek hangulatban folyt a mulatság, hatalmas volt a báli jókedv. A jókedvű forgatagban egy kiszáradt hólyag fala valahogy tüzet kapott a benne égő gyertyától. Ekkor a szabadságos közhuszár, Pongó Dániel kirántotta a kardját, és rásuhintott a hólyagot tartó spárgára, mert el akarta vágni, hogy essen le a hólyag és eltapossák a tüzet csizmáikkal. Csak azt nem tudta, hogy nem spárgával volt rögzítve a hólyag, hanem dróttal, így a kard nem tudta elvágni, és a suhintás következtében fellépő tehetetlenségi erő fellendítette az égő hólyagot a szalmatetőfelé, ami azonnal lángra lobbant.

Rettenetesen gyorsan elterjedt a tűz, ls pillanatokon belül kezdtek aláhullani a tetőszerkezet égő darabjai. Óriási pánik tört ki, először az oldalsó kis ajtón próbáltak menekülni, de az teljesen betorlódott a menekülőktől. Mint az elején írtuk teljesen használhatatlan volt, a csűr egyik végében levő kapu, mert ott állt a zenekaroknak állított nagy dobogó, és a nehéz lóca ott volt a szemben levő kapu előtt, nem beszélve arról, hogy kívülről be volt támasztva. Ezt a kaput azért sikerült áttörniük a rémült menekülőknek, de sokan elestek a lóca miatt, és ezért pillanatok alatt hatalmas lett a torlódás. A szemtanúk elmondása szerint másodpercek alatt legalább két méter magas, élő emberhegy alakult ki és bedugult ez a kapu is. Itt, aki alul volt, az menthetetlenül megfulladt, aki pedig felül, azt pedig megölték az égve aláhulló gerendák, és a perzselő lángok. Nagyon nagy baj volt az is, hogy a legkritikusabb percekben, a tüzet látva erőnek erejével is be akartak menni segíteni azok, akik kint levegőztek és természetesen a bentiek pedig szerettek volna kifelé menekülni. Káosz, pánik, ugyanazon a kis ajtón és ugyanazon az áttört kapun próbáltak egyszerre be és kijutni az emberek. Akik a csűr közepén ragadtak, és elkerülték őket a lángolva aláhulló gerendák, azok pedig a kavargó füsttől fulladoztak. Iszonyatos drámák játszódtak le azokban a szörnyű pillanatokban. Például egy apának, aki kint volt, sikerült bejutnia és ki tudta hozni az egyik lányát. Ezután pedig azonnal visszament a másik lányáért, de sajnos vele már nem tudott kijönni, ezért mindketten odavesztek. Valaki másik személy már a nyolcadik embert mentette ki sikeresen, de amikor visszament a kilencedikért, bennrekedt ő is , és szörnyethalt vele együtt. Egy férj az emberkupacról tizenöt embert rángatott le, amikor alul megtalálta a feleségét, már sikerült megfognia az asszonya kezét, de ekkor újabb testek zuhantak rájuk és így ő is meghalt. Először a csendőrök érkeztek a tragédia hírére a helyszínre, majd a főszolgabíró Csengerről. Később érkezett három orvos Mátészalkáról, kettő pedig Csengerről.
„Úgy tudni, a főispán azt mondta, ő addig nem jön a helyszínre, amíg el nem temetik a halottakat. Az alispán pedig visszautasította a budapesti mentők segítségét” meséli Bálint István.

Móricz Zsigmond pedig azt hangsúlyozta ki,, hogy milyen óriási volt a tragédiával kapcsolatosan, az úri Magyarország közönyét.

” A környező falvakat is ideszámítva egy hétig tartott az áldozatok temetése. Amúgy pedig öt évig nem soroztak katonát a faluból, hat évig nem volt esküvő, tíz évig nem rendeztek semmilyen bált sem Szatmárököritón” — teszi hozzá Bálin helytörténész.

Az első világháború után a helyszínen állított a falu emlékművet a tragédia áldozatainak. Azóta is minden évben megemlékeztek a tűzről, még Rákosi idején is. Azóta is kimennek az emberek a zemetőbe a tragédia évfordulóján.

Admin

Így készül a méltán világhírű és csodaszép Herendi porcelán! AZ alapanyogoktól a késztermékig – lenyűgöző! LUXURY INSTITUTE (NEW YORK) felmérése szerint HEREND a legkedveltebb luxus porcelánmárka az USA-ban. Nézd meg hogyan készül >>>

Így készül a méltán világhírű és csodaszép Herendi porcelán! AZ alapanyogoktól a késztermékig – lenyűgöző! LUXURY INSTITUTE (NEW YORK) felmérése szerint HEREND a legkedveltebb luxus porcelánmárka az USA-ban. Nézd meg hogyan készül >>>

File:Herend-China.jpg

Forrás: commons.wikimedia.org

Így készül a világhírű herendi porcelán. Alapoktól a késztermékig

A Herendi Porcelánmanufaktúra 1826. évi alapítása óta hagyományaihoz hűen készíti kézműves remekműveit. A porcelánt régen „fehér aranynak” nevezték, birtokolni kiváltság volt, rangot jelentett, vágyott tárgy, érték volt. A nyers porcelánmassza megmunkálása a korongozó, öntő szakembereken át a kemence értéket teremtő tüzén keresztül a festőecset utolsó simításáig kézi úton történik mind a mai napig Herenden. Tiszteletben tartva a nagy elődök értékteremtő munkáját, megőrizve szellemiségüket, a kijelölt utat soha el nem hagyva, születnek így azok az értékek, melyeket a világ minden lakott földrészén ismernek és elismernek. Születik így a Herendi Porcelán: Hungarikum, a Magyar Örökség része.

Amikor a Manufaktúra elődjét, a fajansz- és kőedénykészítő műhelyét Pannónia közepén, néhány mérföldnyire a Balatontól Stingl Vince 1826-ban megnyitotta, még senki sem sejthette, hamarosan világszerte ismerni fogják az aprócska település, Herend nevét. Az anyagi nehézségek miatt 1839-ben a tőkeerős Fischer Mór vette meg a kis műhelyt, s attól kezdve csak porcelán készült Herenden. A siker nem is váratott magára. A Herendi Porcelánmanufaktúra többek között elnyerte a császári és a királyi udvari szállító címet, előre vetítve a nemzetközi sikereket is. A magyar arisztokrácia szinte kizárólag Herenden rendelte meg töredékes porcelánkészleteinek kiegészítését, s e pótlások révén a Manufaktúra számtalan olyan régi motívumot alkalmaz ma is, amelyet mások rég elfeledtek. Így van ma már 16 ezer különböző fehér formánk és 4 ezer különböző festett mintánk, összesen mintegy 64 millió különböző porcelán termék. A Herendi Porcelánmanufaktúráról elismerőleg beszélt az egyik legnagyobb magyar, Kossuth Lajos is, amikor 1842-ben a következőt mondta: „Fischer Móricz, cs. királyilag szabadalmazott Herendi porcelángyár tulajdonos Veszprém megyében; 4 év óta fennálló s ezen iparág természeténél fogva igen tetemes pénzáldozatokba került porcelángyárának műveivel az iparmű kiállításnak igen örvendetes díszt kölcsönzött. Hercegi asztal számára készült, a hercegi asztal igényeinek is megfelelő gazdagon aranyozott, nem különben egyszerűen festett szegélyű tálakon s tányérokon kívül két gyönyörű virágtartó edény; továbbá egy 29 hüvelyknyi hosszúságú aranyozott hal-tál, a Herenddel szomszéd Balaton ízes fogasainak tálalására alkalmazott valóságos mestermű, minő a külföld legelső porcelángyáraiban is a nem mindig sikerülő legköltségesebb művek közé számíttatik, végre pedig szintúgy igen nehéz készítésű transparent porcelánból gyertyafény-ernyők, közöttük egy a hercegprímás jól talált arcképével, valának a herendi porcelángyár műpéldányaiul kiállítva; s az iparmű kiállítás 14.000 látogatói közt bizonyosan egy sem volt, kinek szemei a honi műipar örvendetes fejleményének ezen díszes jeleit örömmel ne szemlélte volna.”

Herenden a legnagyobb igényességgel készülnek a porcelán díszművek és étkészletek: formázóink és porcelánfestő mestereink elhivatottsága, kézművességbeli jártassága így pompásan bizonyítást nyerhet. A Herendi Porcelán sikertörténetének csupán néhány állomását jelentik a világkiállításokon – 1851-ben és 1862-ben Londonban, 1867-ben Párizsban, 1873-ban Bécsben, 1935-ben Brüsszelben és 1937-ben ismét Párizsban – nyert díjak. Túlélt a Herendi Porcelánmanufaktúra háborúkat, természeti katasztrófát, és gazdasági világválságokat egyaránt. Ez is tanúsítja: a hagyomány, amelyet ápol, maradandó! Ha érzékeikkel maradéktalanul befogadják mindazt, amit ez az egyedülálló porcelán nyújt, akkor megértik, miért tartozik még a modern világban is a világ legkiemelkedőbb kincsei közé a kézműves, a kézzel festett Herendi porcelán. A Herendi Porcelánmanufaktúra, mint a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája, az „érzékek gyönyörűségét” kínálja Önnek – porcelánba égetve.

A Herendi Porcelánmanufaktúra működését három alappillérre helyezi, ezek: a nyereséges gazdasági társaságként működés elve, a társadalmi felelősség elve, és a szolidaritás elve. A Herendi Márka a luxus, az elegancia, a kényeztetés, a folyamatos megújulás, a kiváló minőség, az egyediség, a kézi készítés szimbóluma. A Herendi porcelánt otthonunkban tudni érték és kiváltság. Herend a jövő öröksége, időtlen szépség, örök érték!

A herendi porcelán története

1826 Stingl Vince keménycserép műhelyt létesít Herenden, ezzel megalapítja a Herendi Porcelánmanufaktúrát. A műhely porcelán előállításával is próbálkozik.
1839 Fischer Mór megvásárolja Stingltől a manufaktúrát.
1842 Első Magyar Iparmű Kiállítás, Pest. A Herendi Porcelánmanufaktúrát bronzéremmel tüntetik ki.
1851 Londoni Világkiállítás fordulópont lett Herend történetében. A herendi chinoiserie–k osztatlan sikert aratnak. Viktória angol királynő ekkor vásárol egy kínaizáló pillangós, lila peóniás készletet a windsori kastélya számára. Utóbb ez a Viktória minta vált Herend szimbólumává.
1855 A párizsi világkiállításon Herend első osztályú érmet kap. Ferenc József Herendi porcelán teáskészletet rendel Zsófia főhercegnőnek.
1857 Alexander von Humboldt német természettudóst 88. születésnapján Herendi porcelánokkal köszönti Fischer Mór.
1863 Fischer Mór megkapja a Ferenc József lovagrendet és bemutatják a császárnak.
1867 Fischer magyar nemességet, adománylevelet és címert kap Ferenc József császártól.
1872 Fischer Mór „császári és királyi udvari szállítói”címet kap.
1873 A Bécsi Világkiállítás erkölcsi sikert hoz Herendnek. I Ferenc József Herendi porcelánokat ajándékoz II. Sándor orosz cárnak, II. Viktor Emánuel olasz királynak és I. Károly román királynak.
1876 A gyár vezetője Fischer Sámuel, aki közel száz embert foglalkoztat.
1876–84 A herendi gyárat a Fischer fiúk működtetik: Leó, Dezső, Sámuel, Géza, Zsigmond, Vilmos, Béla.
1880 Február 15: Tata, Fischer Mór halála.
1884 A Herendi Porcelángyár a Magyar Állam tulajdonába kerül.
1884–96 Részvénytársaságok kora. A gyár élére a csehországi Hippmann Ferenc igazgatót nevezik ki, majd a Magyarhoni Üveggyárak Rt. tulajdonába kerül Herend.
1896 Március 10-én a gyárat bezárják, s még az évben felajánlják Fischer Mór unokájának, Fischer Jenőnek megvételre, aki meg is vásárolja azt.
1900 Fischer Jenő irányítása alatt Herend pályája felfelé ível. A következő években megrendezésre kerülő világkiállításokon sikert arat.
1917–18 Az I. világháború alatt minimumra csökken a forgalom, a munkások nagy része bevonul katonának, a gyár alig működik.
1923 szeptember 5-én részvénytársasággá alakul át a Herendi Porcelángyár. Farkasházy Jenő művészeti vezérigazgatóként dolgozott tovább.
1923–25 A részvénytársaság munkáslakásokat épít, cserépkályha üzemet létesít és újjászervezi a tanonciskolát.
1929 Telcs Ede szobrászművész lesz a gyár művészeti vezetője.
1937–48 Dr. Gulden Gyula a Herendi Porcelángyár igazgatója.
1938 Herend művészeti vezetője Lőrinc István, s ez évben megalakul a porcelánipari tanoncképzés is.
1939 Budapesten az Országos Iparművészeti Társulat kiállítótermeiben kiállítást rendez Herend.
1943–44 Hadiipari céllal villamosszigetelőket, gyógyszerészeti és laboratóriumi eszközöket is gyártanak.
1948 A Herendi Porcelángyárat államosítják, majd a Finomkerámia Ipari Művek tagvállalataként működik 1981-ig.
1950 A gyár bővül: új korongos és festőműhelyek, égetőkemencék, művészház, irodaház, sportpályák és gyári kiállítóterem épül.
1954 Óriás díszváza készül az Országház számára.
1960–69 A külkereskedelmi tevékenység jelentős valuta bevételt szerez az országnak Az export bonyolítását az Artex Külkereskedelmi Vállalat végzi.
1964 A herendi porcelángyűjteményt államilag elismert múzeumként kezelik és tartják nyilván.
1976 150 éves jubileumi ünnepségsorozat Herenden.
1976–78 Mesterkurzus. A legtehetségesebb festők szakmai továbbképzés után mestervizsgát tesznek és jogosultak az általuk készített műveket saját aláírásukkal ellátni.
1980 Rendszeresen részt vesz a Herendi Porcelánmanufaktúra a világ legrangosabb kiállításán, a Frankfurti Nemzetközi Vásáron.
1981 Herend kiválik a Finomkerámia Ipari Művektől és önálló vállalattá alakul.
1985 Megalakul a gyár saját művészeti műhelye a Herend Stúdió. Önálló külkereskedelmi jogot szerez és kiépíti kereskedelmi osztályát. Legfőbb irányító testülete a Vállalati Tanács.
1992 A Herendi Porcelángyár jogutódjaként megalakul a Herendi Porcelánmanufaktúra Részvénytársaság.
1993 A privatizációt követően kialakul a tulajdonosi szerkezet: a részvények 75 százaléka a munkavállalóké. Tartós, el nem adható állami tulajdonként a Magyar Állam a részvények 25 százalékát tulajdonolja.
1995 Herend az európai porcelánmanufaktúrák között elsőként megkapja az Európa Unió ISO 9001 számú minőségi tanúsítványt.
1996 Szingapúrban a patinás Raffles Szállóban átadják az első önálló, külföldön létesülő Herendi Márkaboltot.

Schrammel Imre lesz a gyár művészeti vezetője.
1997 Saját üzemeltetésű márkabolt nyílik Berlinben, a Hotel Adlonban.
1998–99 Felépül a manufaktúra Porcelániuma, amely új márkabolttal, Herend porcelánművészetének kulisszatitkait is bemutató Minimanufaktúrával, az Apicius étteremmel és kávéházzal gazdagította Herendet.

Mádl Ferencet választják az igazgatótanács elnökévé. Herend Herald címen magazint indít a manufaktúra.
2001 Magyarországon elsőként Herend vezeti be azt az integrált rendszert, amely három, nemzetközileg elismert (minőségbiztosítási, környezetvédelmi, egészség- és munkavédelmi) rendszer szabványt és az európai szervezeti kiválóság modelljét ötvözi.

A Magyar Örökség díj átadásával a magyar nemzeti örökség jelentős részeként ismerik el a Herendi Porcelánmanufaktúra tevékenységét. Az alapítás 175. évfordulóját júliusban négy napos fesztivállal ünnepli a manufaktúra és a város lakossága. Az eseményen jelen van Mádl Ferenc köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök.

2006 LUXURY INSTITUTE (NEW YORK) felmérése szerint HEREND a legkedveltebb luxus porcelánmárka az USA-ban.
2007 Herend 107 év után újra Szentpéterváron, reprezentatív kiállítás a cárok nyári rezidenciáján, Cárszkoje Celo-ban.2008 A manufaktúra művészeti vezetője Babos Pálma.

Herend művészeti kiállítást tart a Genfi Ariana Múzeumban. 23 év után ismét mesterképzés indul Herenden. A mester címet 28 fő részére ünnepélyes keretek között 2009 karácsonyán adják át.
2009 Herend – az első magyar művészeti kiállítóként – kap lehetőséget arra, hogy Moszkvában, a Kreml történelmi falai között kiállítást rendezzen. Ebből az alkalomból a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. egy több mint 2 méter magas óriásvázát ajándékozott az Oroszországi Föderációnak.

Május 12-én útjára indul a „Herend a Kastélyban” kiállítás sorozat, amely több mint két éven át tart.
2010 A Herendi Porcelánmanufaktúra banki hitelek nélkül gazdálkodik, saját forrásból tudja finanszírozni működését és beruházásait.
2011 A Herendi Porcelánmanufaktúra – Magyarországon egyedüli cégként – a Francia Luxusipari Szövetség, a COMITE COLBERT tagjává válik.
2012 Herend számos nemzetközi önálló kiállítást nyit: a Szlovák Nemzeti Múzeumban, az észtországi Paalmse Kastélyban, a berlini Magyar Nagykövetségen, a kismartoni Esterházy Kastélyban, az olaszországi Laveno-Mombellóban.

A Manufaktúra díszudvarában Dr. Mádl Ferenc szobrot avatnak, az ünnepség fővédnöke: Dr. Áder János köztársasági elnök. Herend a legkiválóbb magyarországi márka (magyarbrands). 2012. szeptember 28-án a Herendi Procelánmanufaktúra, Sopron város, a Soproni Városszépítő Egyesület és a Stingl család élő leszármazottai emléktáblát állítottak az alapító soproni szülőházán (Várkerület 53.).[1]
2013 A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. mára a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájaként, a hagyományok tisztelőjeként, nyereséges vállalkozásként működik.

A Herendi Porcelánmanufaktúra új terméke, a Polka termékcsalád kitüntető elismerést kap a Frankfurti Ambientén. Hivatalosan is Hungarikum lett a Herendi porcelán. A Magyar Állam hivatalos ajándékként Royal Garden mintával díszített Herendi Porcelánt ad a megszületett angol trónörökösnek, Györgynek. A Herendi Porcelánmanufaktúra stratégiai partneri együttműködésre lép a Magyar Nemzeti Múzeummal. A Herendi Porcelánmanufaktúra elhelyezi a veszprémi Szent-Benedek hegy bejáratánál a Tamás Ákos iparművész által készített Ecce Homo Herendi porcelán köztéri alkotást.
2014 Művészeti kiállítást nyit történelmi tárgyaiból a Herendi Porcelánmanufaktúra Bécsben, az Augerten Porcelánmúzeumában, továbbá Hohenbergben a porcelán egyik európai bölcsőjében. A Herendi Porcelánmanufaktúra Magyarországon 13 művészeti kiállítást rendez.

A Veszprém megyei TOP 300-as cégek között a Herendi Porcelánmanufaktúra a 4. legnyereségesebb vállalkozás. A Herendi Porcelánmanufaktúra bekapcsolódik a Moholy ösztöndíj programba és egy ösztöndíjast finanszíroz. A Herendi Porcelániumban 3D-s új filmet vetítenek a turisták részére.
2015 Nagyszabású kiállításokat rendez a Herendi Porcelánmanufaktúra Kolozsváron, Szabadkán és számos magyar nagyvárosban (Sárospatak, Budapest, Hatvan, Tata, Körmend, Pápa, Szeged).

A Herendi Porcelánmúzeumban időszaki kiállítások nyílnak. Budapesten a Klotild Palotában megnyílik a Herendi Porcelánmanufaktúra 13. saját üzemeltetésű márkaboltja. A kis hercegnő születésére ismét Herendi porcelán kerül az angol királyi udvarba. Jelentős beruházások folynak a Manufaktúra nyers-, fehéráru gyártásában. A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájaként, a hagyományok tisztelőjeként és kézműves porcelángyártóként, nyereséges vállalkozásként működik. Herend a tradíció és innováció egyensúlyát valósítja meg, így lehet a XIX. századi Herendi hagyományokat a XXI. század világába átörökíteni.Forrás

WRITER