25 régi magyar kifejezés amit talán még soha nem hallottál! Láttál mostanában ugorgyánt? Tudod milyen embert jelent a gubó? Vagy tudod, hogy mi a kavarc? Szoktál csillegetni? Mi jót nevettünk, reméljük Ti is jól szórakoztok rajta.

25 régi magyar kifejezés amit talán még soha nem hallottál! Láttál mostanában ugorgyánt? Tudod milyen embert jelent a gubó? Vagy tudod, hogy mi a kavarc? Szoktál csillegetni?

A magyar nyelv számos szót, kifejezést, idiómát, szófordulatot tartalmaz, melyek ma kevéssé, vagy nem használatosak. Rengeteg olyan régi magyar szót találunk, amelynek ma már alig vagy egyáltalán nem ismerjük a jelentését. Kiválasztottunk harmincat a kedvenceink közül.Reméljük Ti is jól szórakoztok rajta.

1.cikákol = hamisan játszik

2.gubó = tehetségtelen senki

3.kámpol = fecseg

4.kamuti = alattomos, tettető, meghunyászkodó

5.kavarc = összevissza beszéd

6.pórcsapodár = pénzimádó

7.pipes = kényeskedő

8.ugorgyán = Van, ahol a szivárványt nevezték el így, érdekes, nem?

9. alakszép = csodaszép

10. csilleget = csenget

11. észláng = lángelme

12. gőzkép = ábrándkép, káprázat

13. gebedezett = sántító, alacsony szellemiségű

14. agyékhártya = rekeszizom

15. Babaj
Nos horgászok most fejtörésre fel, ugyanis a babaj az egyik halfajtát jelenti! Szabad a gazda? A babaj a ponty régies neve.

16. habatolni = hebegni

17. Tudod mit jelent a báj?
Peszre erre mindenki könnyedén rávágja, hogy szép, kellemes külsejű, kedves arcú, vagyis bájos hölgy! De valójában a báj eredetileg varázslatot jelentett! Mint bájital…

18. kocogtat = próbálkozik

19. Fityelék

Mást tippeltünk volna, de ez lelógó ruhadísz: bojt, rojt, “cafrang”.

20. Jó, ha van otthon hencser
Természetesen nem más, mint heverő. Eléh, ha a hencsereg – hever, hempereg – igére gondoltok.

21. lebengősdi = fellengzős, dicsekvő

22. utva-futva = hevenyészve, kutyafuttában

23. tőrt nevetni = kacérkodni

24. Murok
Erdélyben még a mai napig is nagyon sok helyen így hívják a sárgarépát!

25. Napa

Ősi szavaink egyike, finnugor eredetű, például így szól egy régi találós kérdésünk is : “Ipadnak, napadnak, három papnak, hat kappannak hány lába van?”. Az ipa az após, míg a napa nem más, mint az anyós.

ÉRDEKES ŐSI MAGYAR NÉPSZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK JANUÁR ELSEJÉRE! ŐSEINK SZERINT EZEKRE FIGYELJ, ÉS SIKERES ÉVED LESZ

ÚJÉV NAPJA (JANUÁR 1.)

Január elseje a polgári év kezdőnapja. A középkorban december 25-én, azaz Krisztus születésének napján kezdődött az év. A XIII. Gergely pápa-féle naptárreform (1582) a polgári év kezdetévé január elsejét tette, az egyházi év mindmáig advent első napjával (a karácsonyt négy héttel megelőző vasárnappal) kezdődik. A változó évkezdet miatt az újévet sokfelé kiskarácsonynak nevezték.

 

A január elseji évkezdet Magyarországon már 1587-ben életbe lépett.
Úgy tartották, hogy amit ezen a napon cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre. Tilalmak fűződnek ehhez a naphoz. Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb.

Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni.
Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. Pl. a bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása.
Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, elrepítené a szerencsét. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előre túrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

Újévkor megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. Újévi első látogatónak férfit vártak, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Az időjárásra is jósoltak, többnyire úgy tartják a jó idő jó esztendőt jósol. Ezen a napon fiúgyerekek jártak házról házra köszönteni. Az köszöntő gyakran nem más, mint a jókívánságok versbe szedése.

például.:
Legyen áldott minden csillag a Kárpátok felett,
költözzön békesség a szívbe, áradjon a szeretet.
Adj enyhülést a betegnek, ó, kegyelmes Isten,
a szegénynek áldást, miben nélkülözés nincsen.
Hozzál boldog jövőt az összes apró szentnek,
sarjadjon új élet, szülessen sok gyermek…
legyen áldott e föld, legyen áldott e nemzet!

B orongós napok tűnjetek tova
O kkal szomorú ne legyél soha
L épteid kísérje töretlen szerencse
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő

É vek ha múltok, ha elszálltok napok
V idámságot, örömet számolatlan adjatok
E lfusson most az óévnek malaca
T öbbé ne legyen senkinek panasza

K erüljön betegség, bánat messzire
Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe
V ágyaid sorra valóra váljanak
Á lnok szavak többé ne bántsanak
N övekedjen az igaz barátok tábora
O kosan élj, ne legyél ostoba
K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped!