Érdekességek a régi magyar ABC-ről és a rovásírásról! Egy történelmi kincs, ami méltatlanul vesztette el jelentőségét az évek során!

Érdekességek a magyarok régi ábécéjéről.

 

Fotó : pixabay

A sok híres magyar történelmi kincs között gyakran jelentőségüket vesztik olyan érdekes dolgok, amelyek szintén nemzetünk örökségének fontos részét képezik. Ilyen érdekes téma lehet a régi magyar ábécé, a rovásírás is.
Az alábbiakban olvashatnak pár érdekes tényt, amelyek valóban igaz történetek a rovásírásról. Hogy honnan kapta ez az írásfajta a nevét?.Nem tollal készítették a rovással írt szövegeket, és nem papírra vetették, hanem fémbe, fába, csontba vésték, karcolták bele a rovással írott karaktereket. Maguk a „betűk” nem igazán hasonlítanak a ma ismert latin ábécé betűire, sokkal inkább rajzolt alakzatoknak tekinthetők. Ezt a különleges írást Magyarországon, sok helyen a mai napig igyekeznek életben tartani Magyarországon, még a helységneveket is kiírják rovásírással sok helyen.

A magyar ABC eredete
A középkori regék szerint a székelyek voltak a hunok, a magyarok pedig csupán a hunok rokonai, és a székelyektől vették át a magyarok a szkíta-hun ábécét. A történészek általában egyetértenek abban, hogy a 9-10. században jöhetett létre a régi magyar ábécé . Ez pedig arra enged következtetni, hogy már magukkal hozták a jeleket azt jelenti, a Kárpát-medencébe érkező magyar törzsek. Ez annak ellenére is biztosnak tűnik, hogy a rovásírás legrégebbi maradványai csak a 15. század végéből kerültek elő.

A rovásírást nem a hunokhoz kötik a történészek, hanem a türkökhöz (ótörökök) vagy az avarokhoz. A 17-19 századokban abban is kételkedtek a tudósok, hogy tényleg ősi eredetű volt a rovásírás, azt gondolják, hogy 16. századi humanistáknak köszönhető az egész. A kései humanisták nagy erőkkel igyekeztek terjeszteni a régi ábécét.

Kezdeti kutatások :
A 16. század során több nemzet nyelvét is vizsgálni kezdték a nyelvészek. Ekkoriban nem csak a héber, görög és latin nyelvtanokat készítették el, hanem például ez első népnyelvieket is. Sylvestrer János nevéhez fűződik 1539-ből az első rendszerezett magyar nyelvtan.

Baranyai Decsi János és Telegdy János :
Telegdy János 1598-ban a régi magyar ábécéről írt könyvet, a művének előszava Baranyai Decsi Jánostól származott. Nyomtatott másolatok nem maradtak fenn, a 17-18. századi források alapján azt lehet feltételezni, hogy nagyon népszerű volt a könyv és az akkori körökben akkor óriási hatást gyakorolt.. Az előszóban az áll, hogy Sylvestrer János nevéhez fűződik 1539-ből a rovásírásos ábécé, a magyarok ősi eredetének bizonyítéka, míg a jobbról balra való írás pedig a magyar és héber nyelvek kapcsolatát bizonyítja.

A szkíta „őseink” a héberektől vették át ezt az írásformát, és ez az írás olyan betűk létrejöttét eredményezte, amelyek nem voltak megtalálhatóak sem a német, sem a francia, sem más nagyobb európai nemzetben. A humanisták pedig amikor azt állították, hogy a székelyek a hunoktól örökölték a rovásírást, akkor csak Kézai megállapítását ismételgették.

Vita a nyelvtudósok és történészek között :
Ha a 17-19. század nyelvészeinek szkeptikus szemléletét vesszük figyelembe, hogy a rovásírás egy, a 16. században készült hamisítvány, akkor valami rég elfeledett dolog újraélesztése lehetett a humanista hamisítók részéről ez az egész. Azok a tények is a nyelvészek kételyei mellett szólnak, ezek a régebbi források kritikus vizsgálatával támaszthatók alá.

A történészek nagy többsége meg sem kérdőjelezte azt, amit Kézai írt: Bonifi, Tuhróczi és Oláh Miklós mind úgy emlegették e jeleket, mintha azok az ő korukban is léteznek volna, ennek ellenére semmi se bizonyítja ennek a valósságát. Az viszont biztos, hogy a székely rovásírást, amelyet a történészek valódinak tartanak, a 15-16. századot megelőzően tényleg nem használták.

1609-ben hívta fel erre a figyelmet Szenci Molnár Albert, egy másik híres magyar nyelvész, hogy az életében soha nem látott székely betűket, de még olyan embert sem ismer, aki valaha látott ilyet.

Honnan a kételkedés?
Megkérdőjelezhetetlen maradványokon alapszik a 15-16. századból fennmaradt a székely rovásírás nyelvi alapú vizsgálata, ezekben a forrásokban a székely írás csak azokat a 16. századból származó fonémákat használja, amik nem voltak használatosak az ősi magyarban, valamint az „i” és „j” hangok, valamint az „u” és „v” ugyan úgy vannak jelölve, mint az akkori Latin írásban.

Ha ennek az írásnak létezett az ősi magyar időkben egy verziója, akkor teljesen alkalmazkodott az az írásforma a 15-16. századi magyar nyelvhez. De nem hasonlítanak a latin betűkre az új hangokat jelző jelek. Ez pedig további komplikációkhoz vezet, mert ha a latin ábécé mellett egyszerre létezett volna, a rovásírás akkor az biztos, hogy közöttük sokkal több hasonlóság is kialakult volna közöttük.

Mindezeket figyelembe véve, nem bizonyítható, hogy a 15-16. század előtt használták volna a rovásírást.

Ő volt Mátyás király nagy szerelme! Gyermeket is szült neki, mégsem vette feleségül! Ezt a nőt soha nem tudta elfelejteni, hiába nősült meg! >>>>

ITT VAN MÁTYÁS KIRÁLY TITKOS NAGY SZERELME! HIÁBA SZÜLT NEKI GYERMEKET, MÉGSEM VEHETTE EL FELESÉGÜL! SOHA NEM TUDTA ELFELEJTENI! Ő volt Mátyás király nagy szerelme.

A fotó Közkincs!

Forrás: hu.wikipedia.org/

Igazságos Mátyás királyunk egy valódi hódító volt nemcsak a harctéren, hanem az ágyban is. Igaz, szíve szerint egyetlen nővel bújt volna ágyba, akit alacsony származása miatt sajnos nem vehetett nőül, de aki megajándékozta őt az egyetlen egy fiával, Corvin Jánossal. Ez az asszony Edelpeck Borbála , más néven Barbara Edelpöck volt. Hat éven át tartott a vis zony, akkor ért véget “hivatalosan”, amikor Mátyás király feleségül vette Aragóniai Beatrixot, a nápolyi király lányát.

Egy prágai börtönben, ahol Hunyadi Mátyás a cseh király, György “vendégszeretetét” élvezte.
Tulajdonképpen túszként került oda, ahova az akkori magyar király, V. László vitte magával a belpolitikai harcok elől. A magyar trónra esélyes Hunyadi családot László és a cseh király így akarta zsarolni. Azonban Prágában hirtelen meghalt V. László, a rab Mátyás pedig király lett, a cseh uralkodó pedig 1463-ban hozzáadta a lányát. Az esküvő idején Podjebrád Katalin tizenhárom éves volt, Mátyás pedig tizenkilenc. Nagyon rövid ideig tartott a frigy, ugyanis , 1464-ben Katalin meghalt gyermekágyi lázban és nemsokára követte őt a túlvilágra újszülött fiúgyermeke is.

Egészen a 19. századig titok övezte Mátyás szeretőjét.
Ezt követően nemcsak az uralkodásba vetette bele magát Mátyás, hanem a nők karjaiba is. Csak úgy jöttek-mentek az asszonyok, egészen addig, amíg 1470-ben bécsi látogatása során megismerte Edelpeck Borbálát, egy steini gazdag polgár lányát. Mátyás akkor huszonhét éves volt, csúnya, zömök és nagyorrú, de igazán hatalmas és gazdag úr. Szeretők lettek még Bécsben, a király Borbálát Magyarországra hozta, és együtt éltek éveken át, a királyi udvarban és az országban akkoriban nyílt titoknak számított a viszonyuk. De az udvar igyekezett elfelejteni az asszonyt Mátyás király halálakor, így személye hamarosan feledésbe merült. “A benső viszony mely köztük létesült, nem maradt futólagos szerelmi kaland, hanem tartós összeköttetéssé szilárdult. A fiatal nő a hódítást, amit szépségének köszönhetett, bizonyára a szív és szellem nemesebb tulajdonságaival volt képes állandósítani. Magyarországra kísérte a királyt, és évekig a közelében maradt. Szerényen, elvonultan élt, kerülte a feltűnést és a megbotránkozást…” (Fraknói Vilmos)

Mátyás király
Beatrix jött, és Borbálának mennie kellett
Mátyás Király egyenesen imádta Borbálát és elhalmozta rengeteg ajándékkal, ékszerekkel, kelmékkel, drága öltözetekkel. Még egy besztercebányai házat is adományozott neki, az erről tanúskodó okirat éppen abban az esztendőben, 1473-ban keletkezett, amikor április 2-án megszületett közös gyermekük, Corvin János. Fennmaradt a német nyelvű adománylevél másolata , amelyben így ír Mátyás király. “Amikor mi mintegy négy éve Ausztriában fölséges fejedelmi urunknál, Frigyes római császárnál, a mi kedves atyánknál időztünk, történt, hogy vidéken volt alkalmunk megtapasztalni azt, ahogy a nemes Borbála asszony, a steini Hans Edelpeck lánya, az apa, az anya és barátaik nekünk fontos ügyeinkben és szükségünkben hűségesen szolgáltak. Akiket mi megkedveltünk és kitüntettünk, illő azért és jogos, hogy az ő nemzetségüket királyi adományokban részesítsük. Ezért mi a nevezett Borbála asszonynak, aki nemes erényekkel ékesítve és udvari magatartást tanúsítva jelent meg előttünk, és a királyi Magyarországunkon az ő erénye tetszést nyert, amelyek minket arra indítottak, hogy neki királyi adományt tegyünk.”
De Borbála nem volt egy rangban Mátyással, emellett még a kor urai nem akarták, hogy a trónörökös egy törvénytelen fiú, Corvin János legyen, emiatt nagy sebtében kerestek az uralkodónak egy megfelelő feleséget. Így találták meg Aragóniai Beatrixet, a nápolyi király lányát. 1476. december 22-én ülték meg a menyegzőt, ezután Beatrix beköltözött Budára és a visegrádi várba, Borbála pedig szomorúan elhagyta az országot. Természetesen Mátyás megfelelően gondoskodott róla, grófnői címet és rangot kapott, valamint övé lett a ausztriai enzersdorfi vár is. Mátyás négyéves korában magához vette közös gyermeküket, Corvin Jánost, Borbála pedig férjhez ment Enzersdorfi Frigyeshez, házasságukból két gyermek született.

Beatrix pletykákat terjesztett mostohafiáról >>
1479-ben hivatalosan is elismerte Mátyás a fiát és trónörökösnek kijáró nevelésben részesítette, sok címet és uradalmat adományozott neki, hogy halála után Jánosnak elég ereje legyen a korona megszerzéséhez. Fiát még gyermekkorában Hunyad és Liptó hercegévé tette, neki adományozta a vajdahunyadi uradalmat öt várossal és 155 faluval, Liptó, Turóc, Árva, Trencsén megyéket, a nagy Maróti- és a még nagyobb Garai-örökséget. Szilágyi Erzsébet szintén ráhagyta nagyanyai örökségként Munkács, vele Vári és Beregszász uradalmát, Debrecent és a békési Hunyadi-birtokokat.
Mérhetetlenül gazdag volt Corvin János és igen művelt is, több nyelven beszélt. de ennek ellenére Beatrix királyné , aki meddősége miatt nem tudott gyermeket szülni, gyűlölte mostohafiát és vele együtt annak az anyját is. Mindent megtett annak érdekében, hogy János ne tudja feleségül venni egyetlen jelentős európai királyi család hercegnőjét se, többek közt azt terjesztette róla, hogy a fiú torzszülött, pedig csak egy kissé sántított. Mátyás, halála előtt elérte azt, hogy az ország főrendjei,és a városok valamint a vármegyék is esküt tegyenek arra, hogy halála után elismerik a fiát királyuknak. Még erre esküdtek fel az általa elfoglalt Bécs urai is.

Corvin János >>>
Mátyás meghalt 1490. április 6-án és miután eltemették Székesfehérváron, olyan uralkodót szerettek volna a főrendek , aki mellett ők is bele tudnak szólni az ország dolgaiba. A lengyel Jagellók is trónkövetelőként léptek fel, és a Habsburgok is, egy 1463-as szerződésre hivatkozva. Beatrix annak érdekében, hogy megakadályozza mostohafia trónra kerülését, arra is képes volt, hogy hozzámenjen ahhoz a trónkövetelőhöz, aki éppen a legerősebbnek mutatkozik. A Mátyás halálát követő országgyűlésen kiderült az, hogy nincs esélye a trónra a Habsburg Miksának , és Mátyás fia egyelőre erősnek látszott. Ezért egy olyan szerződést kötöttek vele, hogy ha nem választanák meg magyar királynak, akkor:boszniai király, szlavóniai herceg és horvát-dalmát bán lesz. De mivel nála volt a Szent Korona, és hívei is arra buzdították, hogy menjenek sereggel Székesfehérvárra, és ott koronáztassa meg magát.. De a szándékát megakadályozta az ellentábor. Corvin Jánost, 1490. július 4-én a Tolna megyei Szabaton legyőzte Bátori István és Kinizsi Pál, július 15-én pedig királlyá választották Jagelló Ulászlót, aki házasságot kötött Beatrixszal , mert kellett neki az özvegy pénze, és kiüldözték az országból Habsburg Miksát.

Mátyás király unokái >>>
Jánostól a hívei elpártoltak, címeit és birtokait elkobozták, így kényteln volt elvenni Frangepán Beatrixot, annak érdekében, hogy megpecsételje, kapcsolatait a nagyhatalmú horvátországi családdal és a pénzükön tudjon tovább harcolni a magyar trónért. Egy csatában megsérült, 1504-ben majd pestisben meghalt.. Jánosnak és Frangepán Beatrixnek három gyermeke született: Erzsébet, Kristóf és Mátyás, ez utóbbi apja halála után nem sokkal született. 1505-ben meghalt a két fia, majd 1508-ban a lánya is, így végleg megszakadt Mátyás király vérvonala.
Öt évvel élte túl Mátyás királyt Edelpeck Borbála, 1495. március 9-énmeghalt, a mai Bécs elővárosában, Klosterneuburgban,ahol eltemették.