Vénlánycsúfolás, zsírban sült fánk, kocsonya! Így telt régen a farsang! Nagyon érdekes szokást elevenít fel a néprajzkutató >>>>

Vénlánycsúfolással múlatták az időt a régi farsangokon

A pogány gyökerű farsangi ünnepkör mindig is a jókedvről és a mulatságokról szólt. A hagyományosan ez idő tájt fogyasztott ételek a gazdagságot és a bőséget szimbolizálják.

A farsang időtartama minden évben változik, hiszen január 6-tól, vízkereszttől a nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart, így alapvetően a húsvét időpontja határozza meg a tavaszváró ünnepi időszak hosszát. Idén a megszokottnál rövidebb ideig, február 13-ig fog tartani. A két egyházi ünnep közé ékelődő farsang ugyanakkor nem keresztény gyökerű – mondta el Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató a Híradó.hunak.

Fájl:Kibédi Farsang.jpg

Fotó : közkincs

Forrás : hu.wikipedia.org

Kibédi farsangon készült

Szerző : ismeretlen

Ebben az időszakban elsősorban a gazdagságra, a bőségre utaló szimbólumok jelennek meg, hangsúlyozta a szakértő. A tipikusan farsangkor fogyasztott tápláló ételek, a zsírban sült fánk vagy éppen a kocsonya is jelképes ebből a szempontból a néprajzkutató szerint. Fontosnak tartotta elmondani, hogy a pogány időkből származó ünnepet az egyház korábban az „ördögök ünnepeként” tartotta számon, az ilyenkor tapasztalt kilengések miatt, ugyanakkor a vallási elöljárók hagyományosan megengedőek voltak farsang idején.

Maga a farsang szavunk a német varschang szóból ered – emelte ki a szakértő. Hozzátette, a magyar népszokások nagy hasonlóságot mutatnak a környező országok hagyományaival, nálunk ugyanakkor elsősorban a tavaszváró időszak utolsó három napja, vagy másként a „farsang farka” a legfontosabb. Egész országszerte gyakori volt, hogy maskarába öltözött csoportok járták a településeket. A sokác nemzetiség által meghonosított mohácsi busójáráshoz hasonló felvonulások azonban nem volt általánosak.

Busójárás Mohácson

A magyar nemzetiségű területeken nem fából, hanem papírból vagy bőrből készítettek maszkokat, de gyakran csak bekormozták az arcukat – mutatott rá az alapvető különbségekre a néprajzkutató. Elsősorban állatnak (lónak, medvének, gólyának) öltöztek be, vagy valamely mesterséget gúnyoltak ki, imitálva annak képviselőit. A medvejelmezhez kifordított bundát vagy szalmát, a gólya jelmezhez pedig csak egy fehér lepedőt és általában fából készült csattogtatható csőrt használtak. Ettől különösen féltek a lányok, mert a babona szerint aki egy ilyen gólyával kapcsolatba kerül, az könnyen „megeshet” – ismertette a hiedelmet a szakértő.

A néprajzkutató fontosnak tartotta leszögezni, hogy meglátása szerint a manapság a tv-ben látott figuráknak beöltöző gyerekek motivációja mögött ugyanaz áll, mint régi emberekében, hiszen ők is a saját világukból merítettek ihletet.

A farsang a tavaszvárás mellett a lakodalmak időszaka is volt – emelte ki Tátrai Zsuzsanna. A legtöbb házasság ekkor köttetett, hiszen a megelőző adventi időszakban és a böjt idején az ünnep miatt nem tartottak esküvőket, a jó idő beköszöntével pedig a földeken való munka kötötte le az embereket. A lakodalom annyira megszokott volt ebben az időszakban, hogy amelyik településen mégsem tartottak valami oknál fogva, ott állakodalmat ültek, aminek az apropóját jobbára vicces magyarázatokkal indokoltak meg – mondta a néprajzkutató.

Farsangi mulatságok országszerte és a határon túl

A lakodalmas időszakhoz kötődik egy manapság már igencsak durvának tűnő szokás is, a vénlánycsúfolás is. Akkoriban a 18 évesnél idősebb lányok már korosnak számítottak, így aki nem kelt el a megszokott ideig, az a közösség céltáblájává vált.

Farsang a nagyvárosban

A tematikus városnéző sétákat szervező Imagine Budapest összeállítása alapján a farsanghoz kapcsolódó bálok a 18. század második felében jelentek meg először Budapesten. 1770-től udvari bálok és nyilvános farsangi bálok kerültek meghirdetésre, ekkor még mindenféle szabályozás nélkül. Rövid időn belül azonban keretek közé szorították a mulatozást. A kijelölt helyszínek mellett azt is megkötötték, hogy nem szabad jelmezben utcára menni, és tilos ijesztő és ízléstelen vagy papírból készült maskarát viselni.

Ez azonban nem csorbította a pesti-budai bálozók lelkesedését, akik előszeretettel tették tiszteletüket Budán a Fehér Keresztben és a várbeli Országházban, Pesten a Hét Választóban, a Két Lámpásban és az Angol Királynő fogadóban, ezek voltak a legnépszerűbb mulatóhelyek akkoriban. A Pesti Vigadó elődje, a híres Redout megnyitója is farsangra esett. Egy korabeli lap munkatársa így tudósított az eseményről: „Álarczások számosan jöttek, szépek, rútak, világiak, szerzetesek, vígak, szótalanok, spanyol, törökök, németek; svájczi hölgyek, halászlányok stb., magyar férjfiut nem láttam álarczásat (…) két nőcske mutatkozott bánáti magyar öltözetben arczát elálozva. És kivált ezért vala magyar a bál.”

Krúdy Gyulának száz évvel későbbi visszaemlékezése alapján, 1933 farsangján „az uccák éjfél után is hangosak és népesek voltak: a mai nők éppen úgy tudnak a bál után nevetni, mint akár a háború előttiek: a fiatalemberek hangjaiban is meghallhatjuk régi kedvünket, ha jól figyelmezünk. (…) Meg kell adni ennek a boldogtalan hírű városnak, hogy a ceremóniák betartását még mindig elsőrangú kötelességének tartja.”Forrás

WRITER

ŐSI MAGYAR NEVEK AMELYEK MÉLTÓSÁGTELJESEN CSENGENEK, SOKAT KÖZÜLÜK MÉGSEM ADHATUNK GYERMEKÜNKNEK, DE DZSENNIFERNEK GOND NÉLKÜL ELNEVEZHETJÜK! NEM IS GONDOLNÁD DE EZEK AZ ŐSI MAGYAR NEVEK BE VANNAK TILTVA MAGYARORSZÁGON >>>!

“Magyar Édesanyák és Édesapák!
Az újszülött magyar gyermek ősmagyar
eredetű neve
hirdesse büszkén,
hogy a Kárpát-medencében olyan nép él,
mely múltjához, áldott ősei emlékéhez és
önmagához hű marad,
mind e világ végezetéig!
A magyar név: hit és színvallás,
kegyelet a nemzeti múlt iránt
és zálog népünk fennmaradására!”
– Nem adhatjuk Koppány (árván maradt) fiainak a nevét saját fiunknak: Babócsa vagy Berzence. (Berzence és Babócsa állt bosszút Szent István fián,Imrén apjuk halála miatt. )
– Álmos dédapjának Anonymus szerinti neve szintén tiltott (Ed)
– Nem adhatjuk Árpád vezér legidősebb fiának a nevét (Irnek)
– Álmos fejedelem testvérének a nevét sem.
– Emese férjének a nevét sem… (Ügyek)
– Hunor és Magor monda szerinti édesanyjának a nevét
– Koppány egyik feleségének nevét
-… ahogy Atilla hun fejedelem fiának a feleségéről sem nevezhettük el nemrég méglányunkat (Zsejke, de az ly-os változata szerencsére már használható!)

A helyzet némiképp változott, de a gyermekek “védelme” érdekében még mindig nagyon sok keresztnév használata tiltott. MOST EZEKET HAZSNÁLHATJUK >>>>

Férfi nevek:

Agárd – Árpád kora elötti név, türk eredetű személynév.
Apszik – Az Apszik hun eredetű férfi név. Jelentése: kis öccse. Egy a rómaiaknál alvezéri tisztséget betöltő hun hadvezér is e nevet viselte.
Aripeit – Az Aripeit ősi szittya eredetű férfi név, Hérodotosz tesz róla említést, mi szerint Aripeit egy szittya király volt.
Babócsa – Koppány egyik árván maradt fia. A másik Berzence. Berzence és Babócsa állt bosszút Szent István fián,Imrén apjuk halála miatt.
Batbaján – Batbaján, Kürt legidősebb fia volt, aki népével az Azovi tengertől keletre maradt.
Berzence – A Berzence régi magyar eredetű férfi név. Koppány árván maradt fia, jelentése: berzenkedő, állandóan ellent mondó.
Bolyk – A Bolyk ősi magyar eredetű férfi név, jelentése: bika. Anonymus az erdélyi Gyula fiát illeti e névvel.
Bóta – A Bóta magyar eredetű férfinév. Sáta és Bóta regéjében szerepel.
Csemen – Marcel Brion Atilláról szóló könyve szerint Csemen Atilla dédapja volt. Mátyás királynak volt egy nagy könyve – melyben le volt írva a magyar királyok geneológiája Nimrudtól kezdődően.
Csík – A Csík ősi magyar-székely férfi név, jelentése: csík (hal). A csík népnevet az orkhoni felirat (VIII. század) is hordozza.
Csöged – A Csöged ősi magyar-székely eredetű férfinév, honfoglaláskori tulajdonnév. A Maros völgyében egy település ezt a nevet viseli.
Csoltó – Csoltó népünk utolsó róvósámánja volt, 949-1056-ig élt. Akkoriban az átlag ember nem tudott írni, így hát a róvósámánok feladata volt a fontosabb események feljegyzése, levél írása más uralkodóknak.
Ed – Anonymus szerint Ed volt az akkori magyarok vezére, Ugek (Ügyek) apja, Álmos dédapja. „[…]ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele fia[…]”
Ennedzur – Ennedzur egy Hun fővezér volt.
Fajszász – Az erdélyi származású Budai Nagy Antal parasztfelkelő nevezte így elsőszülött fiát, kifejezve ezzel a szász nemzetség iránti tiszteletét. Középkori magyar férfinév.
Fekete – Árpád-kori magyar személynév, amely főleg a várjobbágyoknál és alsóbb rendű várnépeknél volt használatban, jelentése: fekete, nem mint színt, hanem olyan tulajdonságú test, amely a fényt teljesen elnyeli.
Gecse – A Gecse Árpád-kori magyar férfinév. A Zala vármegyei Türje nemzetség több tagja is viselte e nevet a XIII. század elején.
Gyimes – A Gyimes ősi magyar eredetű férfi név, a Magyar-királyság legkeletibb határa is e nevet viseli.
Ilek – Attila vezér legkisebb fiának a neve, az Ell%C3%A1k”>Ellák alakváltozata. Jelentése: élek
Irnek – Atilla legifjabb és legkedveltebb fia. Azt jövendőlték neki, hogy Atilla nagy király halála után ő tartja fenn a nemzetséget. A hun birodalom bukása után az al-dunai síkságra vonult, s egy feljegyzés szerint itt uralkodott a hunokon kívül a bolgárokon is.
Itlár – Az Itlár régi magyar eredetű férfinév. Itlár egy kun főnök volt akit az oroszok kivégeztek.
Kipcsa – A kipcsák a Hun király Atilla védelmét biztosították, ilyen volt például Iszonyat is.
Kötény – A Kötény magyar-kun eredetű férfinév, jelentése: lovas, lóra termett. Kötény a kunok vezére volt a tatárjárás idején.
Ögödej – Az Ögödej az Ogotáj alakváltozata, mely név mongol-hun eredetű, Dzsingiz kán harmadik fiát hívták így.
Oktár – Oktár Mundzuk hun fejedelem öccse volt.
Sáta – A Sáta magyar eredetű férfinév. Szerepel a Sáta és Bóta regéjében.
Tarkacsu – Árpád vezér legidősebb fia, aki egy rövid ideig követte őt tisztében.
Torzon – A Torzon igen régi valószínűleg türk-magyar eredetű férfi név, Torzon volt Álmos leány testvérének a férje.
Turzó – Igen régi eredetű férfinév. Atilla főrovója volt.
Ügyek – Emese férje. Neve elválaszthatatlan a szkíta-szarmata: od, oszét od, üd = élet, lélegzet, lélek, szent szó névképzős udiak származékától. A monda szerint Álmos apja volt.
Uldin – Uldin Balambér nagyfejedelem egyik fia volt, aki Balambér halála után a felbomlott Hun törzsszövetség egyik szárnyának a vezére lett 399-ben. Jelentése: fenséges.
Zsadán – A Zsadán magyar eredetű férfinév, avar méltóságnév volt.

Női nevek:

Ankisza – Az Ankisza az Enéh női név egy másik alakja. Ankisz volt Nemród (Nimród, Ménrót) felesége, Hunor és Magor édesanyja (kr.e. 8000).
Csílár – Csílár volt Előd vezérnek a leánya. A név valószínűleg a csillogás, fény, világosság szavainkal van összefüggésben
Fejér – A Fejér vagy Fehér régi magyar személynév, melyet az Árpád-korban férfiak és nők egyaránt viseltek, jelentése: fehér színű.
Gimely – Gimely a Hun mondaköri Ágos lánya, Erdőjáró testvére. Harcos volt.
Hencse – Somogyban két egymás mellett lévő falu Hencse és Hedrehely. Van egy legenda itt, hogy Koppány két kedves feleségét hívták Hencsének illetve Hedrének.
Künde – A Künde ősi magyar eredetű női név, jelentése valószínűleg kende, a kende a kettős fejedelemség idején a gyula párja volt.
Obi – Az Obi régi magyar eredetű női név, jelentése: idősebb testvér, néni. Aripeit szittya király neje viselte e nevet.
Perka – Bíró András író háromszéki gyűjtése az 1940-es években. Lehetséges eredetek: az Erzsébet név becézett alakja “pereszlen”,”pergő” – izgő mozgó szóból alakulhatott ki a “pír” – piros szóból eredő név is lehet Vezetéknévként Kelet-magyarországon, Erdélyben többfelé előfordul.
Zalóta – A Zalóta ősi magyar eredetű női név. Zalóta Álmos fejedelem testvére és Torzon neje volt.
Zsejke – A Zsejke női név ősi hun-székely-magyar név, Atilla hun fejedelem fiának, Dengizich-nek hívták így a feleségét. A Dunában fekszik egy sziget melynek neve Zsejke, a folyó szabályozása elött kisebb patakocskák hálózták be a szigetet. A név jelentése: folyó, patakocska. (Mindkét formában használható: Zsejke, Zselyke).

Magyarországon, ha egy szülő nem talál az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján elérhető utónévjegyzékből számára megfelelő keresztnevet a gyermekének, akkor kérvényt kell benyújtania a helyi anyakönyvvezetőhöz vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Anyakönyvi Osztályára Az eljárás illetékköteles. Nagyon sok bizonyítottan ősi magyar nevet azonban nem lehet anyakönyveztetni és az anyakönyvi hivatal még ma is visszadob számos ősi magyar keresztnevet.

Forrás : http://magyarno.com/

WRITER

Az ökörítófülpösi húsvéti bál >> A legtragikusabb kimenetelű magyar táncmulatság >>> 312 ember vesztette életét azon az éjszakán! Még ma is mindennap beszélnek a helyiek arról, hogy mi is történt ott valójában >>>

Az ököritófülpösi táncmulatság – borzalmas és megmagyarázhatatlan tragédia, amint ma is naponta emlegetnek a helyiek, pedig több mint 100 éve történt!

Fotó : pixabay

A valaha volt legtragikusabb kimenetelű magyar táncmulatság >>>
Pusztító tűzvész Ököritófülpösön.

Ököritófülpös címerében egy égő csűr látható, ez egy olyan szörnyű emlék a falu történetében, ami örökké megmarad. Ez az esemény a falunak egy borzalmas tragédia emléke, az országnak pedig egy üzenet volt az újrakezdésről. Pont ma 100 éve gyulladt meg hogy a húsvéti bálin kigyulladt egy lampion Ököritófülpösön.

Több száz éve kegyetlen események sújtják ezt a települést, a határait 1238-ban még IV. Béla jelöltette ki, de lakosai számára az utolsó száz év történései igencsak komorak voltak. Pont ma van a fekete centenáriuma annak a szörnyű eseménynek, ami 1910. március 27-én történt, ekkor gyulladt rá a csűr a húsvéti bálozókra. A tűzvészben összesen háromszáztizenkét ember vesztette életét és kilencvenkilenc ember sérült meg. Ez volt Európában a kor legtöbb áldozatot követelő katasztrófája , majd két év múlva ütközött neki a Titanic a jéghegynek… Az egész kontinenst bejárta tűz híre, de a kollektív tudat legmélyebb rétegeibe természetesen az emléke csak itt, Ököritófülpösön rögzült.

„Napjainkban is folyton beszélnek a katasztrófáról — mondja Kukucska Mihály, a helyi közmunkások vezetője. — Persze többféle változat is kering a tűzről, az egyik szerint például valaki szándékosan bezárta a csűr ajtaját, azért rekedt benne, s azért is halt meg annyi ember.”

Most is a temető rendbetételén több asszony is dolgozik, alig pár lépésre a nagy sírkőtől, melynek tövében összesen százhuszonhat ember nyugszik. Ez tulajdonképpen egy olyan tömegsír, ahová azokat a maradványokat hozták, akiket közvetlenül a tűz után nem tudtak azonosítani. A falu közepén volt a hatalmas csűr és Schwarz Benjámin volt a tulajdonosa, akárcsak a mellette levő kocsmának. Konvojban közel harminc szekér hozta ki a tragédia helyszínéről az azonosíthatatlan összeégett emberi testeket, maradványokat a temetőben megásott közös sírba. Azonnal eltemették az áldozatokat, de Bálint István helytörténész szerint, alig két nap múlva ki kellett nyitni a sírt, olyan borzalmasan bűzlött, akkor meszet öntöttek az oszlásnak indult testekre, azután pedig visszalapátolták rájuk a földe, és pontosan száz éve pihennek itt.

„Nagyanyám is ott táncolt a bálban, tizenhat évesen — magyarázza a sírt tisztogató Tardi Pálné. — Ki tudott menekülni. De egy tüzes, parázsló fadarab ráesett a homlokára, a sebet egész éltében látni lehetett a bőrén. Tudok egy terhes asszonyról, aki szintén ott volt. Megmenekült ő is, de olyan sokkot kapott, hogy egész életére néma maradt a gyereke.”
„Ezt a tragédiát a falu sohasem felejti — teszi hozzá –, az iskolában minden évben megemlékeztünk a tragikus bálról.”

„Szép és új ravatalozója van a temetőnek. Ha lehet szép egyáltalán egy ravatalozó… Mellette ott a lélekharang lába, egyelőre üresen, nem lakik benne semmi. Horváth László polgármester úgy tervezte, most, a századik évfordulón szólaljon meg itt először az új harang. A hatvannégy éves férfi azonban meghalt, egy hónappal ezelőtt.”
Móricz Zsigmond is megörökítette a tragédiát A fáklya című művében előbb, de előtte a Nyugatban is írt róla. Egyesek azt állítják, hgy az író nem járt sohasem Ököritófülpösön, csupán a környékbeli hírekből dolgozott, de mások azt állítják, hogy igenis ott volt a faluban a tűz után. Azon a nevezetes estén tizennyolc környező falu fiataljai báloztak a csűrben, de az akkori szokás szerint a lányokat a szülők is elkísérték. A szomorú események krónikája azóta is ezernyi változatban kering, Bálint István, a helyi általános iskola nyugdíjas igazgatója és helytörténésze szisztematikus kutatómunkával próbálta kideríteni a tragédia minden apró részletét. Mindent megtett azért, hogy tisztázza azokat a félreértéseket, és hamis, eldeformálódott elemeket, amelyekkel az idő múlása során megváltozott a krónika.

„Igaz, hogy csak 1954-ben kerültem a faluba, de a családunkban mindig beszédtéma volt a tűzvész, mert a környéken is tudott róla mindenki” — mondja Bálint István.
Ököritófülpösnek akkor Szatmárököritó volt a neve., és a falu életében hatalmas eseménynek számított, de még az egész környék életében is , hagyományos húsvéti bál, Bálint István szavaiból kiderül, hogy Szatmárököritó pedig különösen meg akarta mutatni, micsoda esemény megszervezésére képes, mert akkoriban a szegény falvak közül is a szegényebbek közé számított.

„Egy korona volt az egyéni belépő, a családi pedig három — magyarázza a helytörténész. — Hatszázötven ember gyűlt össze a szépen feldíszített csűrben, ahol egyébként fent volt még a szüreti bál dekorációja. Két zenekar játszott felváltva, egy fúvós- és egy vonósbanda.”

Kora estére már 460-470 korona gyűlt össze a belépőkből és a zenekaroknak a dobogót a csűr egyik végében, a nagy kapu előtt állították fel. Egy hosszú lócát tettek a bámészkodó szülőknek, rokonoknak, a másik végében levő kapu előtt pedig, azt lehet tudni, hogy ezt a kaput be is támasztották kívülről. Az akkori szokás szerint lóca, pad volt körbe, a falak körül mindenütt. A vendégek egy kis oldalsó ajtón jöttek be és itt fizetni is kellett a belépéskor. Lampionok világították meg a csűr hatalmas terét, amelyek főként disznóhólyagból készültek és gyertya világított bennük. Remek hangulatban folyt a mulatság, hatalmas volt a báli jókedv. A jókedvű forgatagban egy kiszáradt hólyag fala valahogy tüzet kapott a benne égő gyertyától. Ekkor a szabadságos közhuszár, Pongó Dániel kirántotta a kardját, és rásuhintott a hólyagot tartó spárgára, mert el akarta vágni, hogy essen le a hólyag és eltapossák a tüzet csizmáikkal. Csak azt nem tudta, hogy nem spárgával volt rögzítve a hólyag, hanem dróttal, így a kard nem tudta elvágni, és a suhintás következtében fellépő tehetetlenségi erő fellendítette az égő hólyagot a szalmatetőfelé, ami azonnal lángra lobbant.

Rettenetesen gyorsan elterjedt a tűz, ls pillanatokon belül kezdtek aláhullani a tetőszerkezet égő darabjai. Óriási pánik tört ki, először az oldalsó kis ajtón próbáltak menekülni, de az teljesen betorlódott a menekülőktől. Mint az elején írtuk teljesen használhatatlan volt, a csűr egyik végében levő kapu, mert ott állt a zenekaroknak állított nagy dobogó, és a nehéz lóca ott volt a szemben levő kapu előtt, nem beszélve arról, hogy kívülről be volt támasztva. Ezt a kaput azért sikerült áttörniük a rémült menekülőknek, de sokan elestek a lóca miatt, és ezért pillanatok alatt hatalmas lett a torlódás. A szemtanúk elmondása szerint másodpercek alatt legalább két méter magas, élő emberhegy alakult ki és bedugult ez a kapu is. Itt, aki alul volt, az menthetetlenül megfulladt, aki pedig felül, azt pedig megölték az égve aláhulló gerendák, és a perzselő lángok. Nagyon nagy baj volt az is, hogy a legkritikusabb percekben, a tüzet látva erőnek erejével is be akartak menni segíteni azok, akik kint levegőztek és természetesen a bentiek pedig szerettek volna kifelé menekülni. Káosz, pánik, ugyanazon a kis ajtón és ugyanazon az áttört kapun próbáltak egyszerre be és kijutni az emberek. Akik a csűr közepén ragadtak, és elkerülték őket a lángolva aláhulló gerendák, azok pedig a kavargó füsttől fulladoztak. Iszonyatos drámák játszódtak le azokban a szörnyű pillanatokban. Például egy apának, aki kint volt, sikerült bejutnia és ki tudta hozni az egyik lányát. Ezután pedig azonnal visszament a másik lányáért, de sajnos vele már nem tudott kijönni, ezért mindketten odavesztek. Valaki másik személy már a nyolcadik embert mentette ki sikeresen, de amikor visszament a kilencedikért, bennrekedt ő is , és szörnyethalt vele együtt. Egy férj az emberkupacról tizenöt embert rángatott le, amikor alul megtalálta a feleségét, már sikerült megfognia az asszonya kezét, de ekkor újabb testek zuhantak rájuk és így ő is meghalt. Először a csendőrök érkeztek a tragédia hírére a helyszínre, majd a főszolgabíró Csengerről. Később érkezett három orvos Mátészalkáról, kettő pedig Csengerről.
„Úgy tudni, a főispán azt mondta, ő addig nem jön a helyszínre, amíg el nem temetik a halottakat. Az alispán pedig visszautasította a budapesti mentők segítségét” meséli Bálint István.

Móricz Zsigmond pedig azt hangsúlyozta ki,, hogy milyen óriási volt a tragédiával kapcsolatosan, az úri Magyarország közönyét.

” A környező falvakat is ideszámítva egy hétig tartott az áldozatok temetése. Amúgy pedig öt évig nem soroztak katonát a faluból, hat évig nem volt esküvő, tíz évig nem rendeztek semmilyen bált sem Szatmárököritón” — teszi hozzá Bálin helytörténész.

Az első világháború után a helyszínen állított a falu emlékművet a tragédia áldozatainak. Azóta is minden évben megemlékeztek a tűzről, még Rákosi idején is. Azóta is kimennek az emberek a zemetőbe a tragédia évfordulóján.

Admin