Régi magyar esküvői szokások, amelyek nagy része sajnos már feledésbe merült! A legtöbben már ezek legykori létezéséről sem tudnak!

Régi magyar esküvői szokások, amelyek nagy része sajnos már feledésbe merült! A legtöbben már ezek legykori létezéséről sem tudnak!

Szigethy Zsófia néprajz szakos bölcsész, a szentendrei Skanzen munkatársa nyújtott segítséget a régi magyar szokások összegyűjtéséhez!

Kikérés >> Ez tulajdonképpen a legtöbb helyen még ma is szokás! A vőlegény, annak családja, rokaonai és vendégei régen egy ócska szekérrel érkeztek a menyasszonyi házhoz, úgy hogy egy kakast vittek magukkal.A menyasszonyi háznál a kakas mellé adnak egy tyúkot és összeresztik őket! Ha a kakas szemrevalónak találja a tyúkot, akkor az áldást és jó szerencsét, bő gyermekáldást jelent a házasságra.

Bolond menyasszony >>> A szokás lényege, hogy a násznépből egy férfi menyaszonynak öltözik és vele is lehet táncolni az esküvőn, mint a párral a menyasszonytáncnál, sőt fizetni is lehet neki ezért a tánncért, így még több pénze gyűlik össze az ifjú párnak!

Hajnaltűz >> AZ esküvő lezárását jelentő népszokás, régen az egész násznép részt vett rajta, később már csak a szűk család, a nagyon közeli hozzátartozók.Meggyújtották a szalmát és ekörül táncolt a násznép, sokan át is ugrottáka tüzet, nem ritkán a menyasszony is.Egyes településeken még elvétve találkozhatunk ezzel a szokással.

Menyasszonyfektetés >>> Egészen a 19. század végéig tartotta magát ez a sokak szerint bizarr szokás, mely szerint az ifjú párnak el kellett hálnia a házasságot.Ennek az volt tulajdonképpen a szerepe, hogy a teljes falu, násznép meggyőződhessen arról, hogy az ifjú feleség tisztán állt-e az oltár elé vagyis szűzen ment-e férjhez!Ha a menyasszony lepedője véres volt, azt jelentette számukra, hogy szüzességét ténylegesen a nászéjszakáján vesztette el. Azt hiszem ennek a szokásnak ma már valóban nincs létjogosultsága.

Felkonytyolás >>>> A menyasszonyfektetés itáni reggelen a menyasszony haját kontyba tűzték és ezután egészen addig, amíg meg nem született az első gyermeke menyecskének hívták.

Admin

Fotó : pixabay

EGY ÚJABB MAGYAR TÖRTÉNELMI REJTÉLYRŐL HULLIK LE A LEPEL! BŰNÖS VAGY ÁLDOZAT VOLT BÁTHORY ERZSÉBET

CSEJTE. A régészek egybehangzó véleménye szerint érdemes volt ásatásokba kezdeni a csejtei (Čachtice) vár körül. A két hónapja tartó munkálatok során értékes leletekre bukkantak.

A régészek megállapították, hogy a várudvart két méteres mélységig törmelék borítja. Valószínűleg a régi várfal romjai. A vastag réteg alatt évszázadokon át rejtőzhettek ritka régészeti értékek anélkül, hogy bolygatták volna őket. Eddig többek között cserépdarabokat, Báthory Erzsébet kamrájából származó használati tárgyakat és korabeli érméket találtak. Nem kizárt, hogy a véres grófnő némely áldozatának csontváza is előkerülhet – jegyezte meg a felfedezésről tudósító čas.sk.

„Báthory korából származó, jó állapotban levő égetett cserépre bukkantunk, állati csontokat, kerámiát, használati tárgyakat és 17. századbeli érméket is találtunk“ – erősítette meg a lapnak Jana Stehlíková régész. A feltárás tovább folytatódik.

A csejtei várat (Vágújhelyi járás) két hónapja zárták be a nagyközönség előtt, akkor kezdődött el a régészeti feltárás. Ezt megelőzően nem folytattak itt archeológiai munkálatokat.

„Mivel ezen a helyszínen még sosem ástak, biztosan találunk bútormaradványokat és további használati tárgyakat is. A palota legkevesebb két alkalommal leégett. Akkoriban azonban senki nem tartotta számon azokat a használati tárgyakat, amelyeket betemetett a törmelék“ – mondta Stehlíková.

René Masaryk régész is úgy véli, hogy további értékes leletek kerülhetnek elő. Ő elképzelhetőnek tartja, hogy a szadizmus vétségében bűnösnek talált Báthory Erzsébet áldozatainak csontjait is megtalálják. A grófnő ismeretlen helyen nyugszik. „Báthory grófnő tetemét vélhetően a templomban helyezték el. A fennmaradt bírósági iratok szerint áldozatait a várban és a környéken temethették el. A dokumentációt is átnézzük – fűzte hozzá René Masaryk.

A korszak híres törökverő vezére, Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” 1602-ben 36 ezer forint ellenében örökbirtokul szerezte meg Csejte várát. A főúr özvegyét, Báthory Erzsébetet 1610-ben itt tartóztatták le Thurzó György nádorispán emberei az udvartartásával együtt állítólagos szadista bűncselekményei miatt.

A cselédlányok meggyilkolásával és különféle perverziókkal vádolt úrnőt felvitték a kővárba, ahol szobafogságban őrizték három évvel későbbi haláláig. Ügyében nem folytatták le az akkoriban szokványos klasszikus bírósági tárgyalást, ami az elmúlt évszázadok során sok mendemondára adott okot. Emiatt napjainkban már lehetetlen kibogozni az igazságot Csejte egykori úrnőjéről. Történetét sokan, rengeteg formában megörökítették: könyvek, filmek tömkelege készült róla. A vár – akárcsak Erzsébet – sanyarú sorsra jutott.

Amikor 1708 augusztusa, a trencséni vesztes csata után a kurucok kiszorultak erről a vidékről, Csejte várát ismét megszállták a császári zsoldosok, akik felrobbantották az erődítmény falait, stratégiai megfontolásból. Azóta egyre jobban pusztulnak a festői romok, az állam eddig csak kisebb mértékű állagmegóvást hajtott itt végre. Most végre megvalósulhat a teljes régészeti feltárása és a menthető részek konzerválása. A vár felújításának költsége több mint 1 millió euró. „Stabilizálják a várfalakat, pótolják a ledőlt részeket, befedik a kápolnát és a vár egyes belső részeit“ – mondta a tervezett munkálatokról Anna Ištoková, Csejte polgármestere. Emiatt a nagyközönség előtt két évre lezárták a műemléket.

Forrás:
www.hirek.sk/multunk/20120731123106/Feltaras-folyik-Bathory-Erzsebet-varaban-Megtalaljak-az-aldozatok-csontjait.html