Szponzorált linkek:

118 éve, január 25-én született az egyik legnépszerűbb magyar írónk, Fekete István! A Tüskevár, a Vuk és más csodás művek származnak a tollából! Előtte való tisztelgésül gyűjtöttünk tőle pár idézetet, amelyek különösen kedvesek a számunkra. Melyik tetszik a legjobban?

Hirdetés:

118 éve, január 25-én született az egyik legnépszerűbb magyar írónk, Fekete István! A Tüskevár, a Vuk és más csodás művek származnak a tollából! Előtte való tisztelgésül gyűjtöttünk tőle pár idézetet, amelyek különösen kedvesek a számunkra. Melyik tetszik a legjobban?

Fekete István népszerű írónk 118 év született, csokorba szedtük pár nagyon szép idézetét.

Fekete István 1900. január 25-én, Göllén született, ő volt Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. Nemcsak itthon népszerűek a művei, hanem külföldön is, 12 országban megjelentek legalább tíz nyelvre lefordítva , és 45 kiadásban a könyvei.

Tisztelgünk ennek a nagy írónknak és csokorba szedtünk pár szeretett és nagyon szép idézetett a műveiből.

Lássuk kinek melyik tetszik a legjobban:

A Kele című művében találkozhatunk ezzel a csodás idézettel:
“A vándorló madár elindul valahonnan, és elindul valahová. Az ősi ösztönök pókhálója abban a pillanatban összeköti az életnek, a földnek, a szívnek és gyomornak ezt a két helyét, s erről letérni éppen úgy nem lehet, mint a vonatnak a sínekről. Elpusztulhat az egész csapat, elpusztulhat minden gólya az utolsóig, de az utolsó, a legutolsó ugyanezt az utat keresi meg, mint ahogy egyik szobából a másikba átmenni csak az ajtón lehet.”
A Vadászelbeszélésekben , szinte mi is ott ülünk a szereplők között, itt olvashatjuk ezt a gyönyörű gondolatot:
“Szeretem a ködöt, mert túl rajta zsongó jólét, meleg kályha, ölelésre tárt karok és mesék vannak, melyek talán valóra válnak. Szeretem a ködöt, mert eltakarja a múltat, a jövőt, és a jelen is olyan homályos benne, hogy talán nem is igaz.”

Hirdetés:

A Tüskevár is rejt egy jó tanácsot mindnyájunknak:
“A remény nem törött szárnyú madár, s a valóságot megálmodni szabad, sőt szükséges is.”
Az Almárium pedig ezzel a szép gondolattal ad útmutatót:
“Odasimultam öregapámhoz, mint a hajtás a vén fához. Talán arra gondoltam, hogy évek múlva hozzám simul majd így valaki, aztán meg őhozzá, de el nem fogyunk soha-soha… – talán arra, hogy nekem adja nagyapám karja melegét, mellyel átkarolva tartott, hogy továbbadhassam annak, aki utánam jön.”

Érdekes gondolatot ébreszt bennünk a Csend-ben szereplő idézet:
“Nem szerettem a rosszat továbbadni, mert – úgy éreztem – akkor nem nyugszik meg, és hánytorgatásában tovább romlik és tovább ront.”

Ki nem ismerné A koppányi aga testamentumát, egyik elgondolkodtató mondatával zárjuk a tisztelgő megemlékezést:
“Ott suhog felettük kérlelhetetlen, fásult egykedvűséggel, aki átlép mindenen, akit át nem lép senki, akit sem elhagyni, sem megelőzni nem lehet, aki nem kérdez, de nem is válaszol, nem nevet, de nem is sír, aki nem született, de nem is hal meg, aki végtelen és örök, s ez az úr: az Idő.”

Admin

Fekete István mellszobra szülőfalujában

Fotó :Fekete István mellszobra

Forrás : wikipedia.org

Közkincs!

Hirdetés: