EGY HIHETETLEN MAGYAR TÖRTÉNELMI HŐSTETT! ÁRPÁD A POZSONYI CSATÁBAN ÍGY GYŐZTE LE A HATALMAS EURÓPAI TÚLERŐT!

Peter Johann Nepomuk Geiger: Schlacht bei Pressburg (1850)

Fotó: Közkincs

https://hu.wikipedia.org

907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs akkor még nem létezett semmilyen formában). A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy “… Decretum..Ugros eliminandos esse..” azaz ” elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak”.Ezt a nemes célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai szóval élve, “biztosra mentek”. Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő. Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni.

907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a ‘ gyengébb ‘ , kb. 40ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg AZ északi parton egy jó 45 ezres főerő az elit. Árpád, a törzsszövetség fejedelme AZ egész Európára kiterjedő felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról. A törzsszövetség egyesült főerejét – 40.000 lovas – négy részre osztotta. Az egyenként 10 ezer fős lovas egység neve tümen azaz magyarul tömény régi sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt Ő maga vezette,a többit pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett természetesen AZ egész hadműveletet irányította.

Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként AZ inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tűzijáték és viziparádé keretében szenvedett technikában 100%-OS, élőerőben kb. 95%OS veszteséget a hajóhad. Másnap AZ elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat amelyek hatására maradéktalanul elpusztult/40.000 ember/ A csata utáni éjjel Árpád elrendelte AZ átkelést teljes csendben. Tehát átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal AZ ellenséges sereg ‘ orra előtt ‘ , éjszaka,tök csöndben!!! (A fantáziátokra bízom ez mit jelenthetett mind egyéni mind közösségi teljesítményben két napnyi öldöklő csata után.)

Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban AZ ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a pozsony körüli síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni de a Magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el.

A vár alatti síkon felvonuló Magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt visszavonulással Magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből kitörő Magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét /még a trónszékét is!/ hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt /grófok, püspökök tucatjai/.

A csata következménye, hogy a Magyar határ Az Enns folyó lett (Ober Enns – innen a meséink ‘ Óperenciás tengere ‘), valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. Szent István idején először, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben. Árpád fejedelem két fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt – a hazáért. Eltemették tisztességgel titkos sírba őse, Atilla közelébe – a mai Nagykevély hegy rejtett völgyébe – nyugodjék örök békében!

A 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag AZ Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point-on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle.

A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehető időben zajlott, a mai Pozsony (korabeli írásokban: Braslavespurch vagy Brezalauspurc) alatt. A kora középkor egyik legjelentősebb ütközete. A honfoglalás után a magyar fennhatóság területe nyugat felé megközelítette az Enns folyó vidékét, ezért akart a Keleti Frank Királyság döntő csapást mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse vagy jelentősen visszaszorítsa őket a korábbi frank területekről, a Morva Fejedelemség és Pannónia területéről. A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, amiben a Luitpold bajor herceg és a Theotmár salzburgi érsek is elesett. A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar határvonal lett.[3] A honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő háború. A csatát sokáig nem értékelte jelentőségéhez mérten a hazai történetírás.
Forrás:
www.tudatbazis.hu

Örökre elvesztek a magyar királyok? Ez az utolsó magyar, épségben megmaradt királysír – Te tudod hol van? Pont ugyanúgy látható, mint 1060-ban, amikor ráemelték a kriptafedelet az elhunyt uralkodó sírgödrére. Érdemes megnézni!

Tudja-e, hol van az egyetlen épségben fennmaradt magyar királysír?

Ősi, Temető, Terlingua, Szellem Town, Grave, Tomb

Fotó : pixabay

A magyar királyok tradicionális koronázó temploma volt a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika Orseolo Péter 1038-ban történt megkoronázásától kezdve egészen a mohácsi csatavesztésig, a bazilika falai között utolsóként felkent Szapolyai János 1526. november 11-ei megkoronázásáig.

Magyarország legnagyobb templomának számított az ősi bazilika , amelyet még Szent István kezdett el építtetni, és itt tették fel a koronát a középkori, a magyar történelem 38 királyának fejére, akik közül 15 uralkodót itt temettek el.

A székesfehérvári temetkezés csak Könyves Kálmán halálától vált szokássá >>
Könyves Kálmán 1116-ban bekövetkezett haláltól vált szokássá a székesfehérvári bazilikába való királyi temetkezés, elődei közül például Orselo Pétert még a pécsi székesegyházban, Aba Sámuelt pedig Sármonostorban, I. Andrást a tihanyi apátságban, I. Bélát Szekszárdon, I. Gézát az egykori váci székesegyházban, míg Szent Lászlót Váradon temették el.

A székesfehérvári királysírokat feldúltak a török hódoltság idején.
A törökök szétszórták az uralkodóink földi maradványait, egyedül csak a 12. század végén uralkodott III. Béla, és felesége, Antiókhiai Katalin maradványait sikerült azonosítani az itt eltemetett egykori királyaink közül.
De nem maradtak itt az eredeti temetkezési helyen a királyi pár földi maradványai sem, az azonosításuk után 1898-ban a csontjaikat, a budavári Mátyás-templomban helyezték végső nyugalomra,Ferenc József császár személyes költségén és ünnepélyes külsőségek között. Napvilágot láttak olyan feltételezések is, hogy a maradványok Könyves Kálmán és feleségének a csontjai.

Az elmúlt évezred viharos történelme csak egyetlen királyunknak, I. Andrásnak a síremlékét kímélte meg teljes épségében, amely a tihanyi bencés apátság altemplomában pont ugyanúgy látható, mint 1060-ban, amikor ráemelték a kriptafedelet az elhunyt uralkodó sírgödrére.

A legkeresztényibb jogarhordó és a tihanyi alapítólevél >>>
A „legkeresztényebb jogarhordó I. András magyar király “, monostort és királyi temetkezési helyet alapított 1055-ben a Tihanyi-félszigeten. Az altemplomi kripta fölé építtetett monostorba bencés szerzeteseket költöztetett a “Fehér”, illetve “Katolikus” melléknevekkel is felruházott király.

Vulkáni tufába mélyítették az altemplomot, és az 1060-ban elhunyt I. András király sírja a mai napig itt látható . Azt is tudjuk a Tihanyi Apátságnak a Pannonhalmi Főapátság levéltárában őrzött alapítóleveléből, hogy a monostort és a királyi temetkezőhelyet, András az akkori uralkodók szokását követve építtette.
Eredetileg ez egy bizánci szokás volt, amit a nyugati uralkodók is átvettek később.

A korai középkorban trónra lépő uralkodónak az első feladatai közé tartozott, hogy kiválassza azt a márványt, amiből a szarkofágját elkészítették, a felséges úr halála esetén. A „legkeresztényebb jogarhordó”az eddig fennmaradt legbecsesebb t írásos nyelvemlékünkben, a tihanyi alapítólevélben rendelkezett a bencés monostor alapításáról, Szent Ányos hitvalló tiszteletére.

Anasztázia királyné szerzeteseinek emléke a Tihanyi-félszigeten >>>
A belharcok elől András és Levente hercegek Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem udvarában találtak menedéket, aki fegyveres erővel haza is segítette őket 1046-ban , amikor András királlyá lett. Frigyre lépett Jaroszlav lányával, Anasztáziával, I. András , így is megerősítették a szövetségüket.

Új hazájába, 1050 körül, András király felesége a Kijevi Nagyfejedelemségből bazilita szerzeteseket hozott magával, akik lakhelyként a 20 méter magas bazalttufa-sziklába barlangokat vájtak.

A barlangsorozat fennmaradt a mai napig, az úgynevezett barátlakások, az Óvár keleti oldalába mélyítve készültek el. 1952-ben betemette egy részüket egy hatalmas sziklaomlás. 1994-ben statikailag stabilizálták, illetve helyreállították a megmaradt kőfalat és cellákat.

Szintén Anasztázia királyné szerzeteseinek emlékét őrzi a félsziget egyetlen felszínre bukkanó rétegforrása, az Orosz-kút – más néven Cyprián-forrás – amely barátlakások közelében található.
Sohasem került török kezére mégis megsemmisült, de a királysír megmaradt
A végvárrá alakított monostor elpusztult, csupán a koraközépkori kripta maradt épségben, amikor az 1500-as években a törökök meghódították Magyarországot, ezért a kriptában miséztek a 18. század elején visszatelepült szerzetesek. Átmenetileg meg is felelt a barátok igényének ez a megoldás, de nem volt elegendő a környékbeli hívek lelki gondozásához, ezért. a Pannonhalmi Főapátsághoz kerültek 1716-ban, a tihanyi monostor és az apátsági birtokok.

Az apátság ma is megcsodálható barokk stílusú templommá építéséhez Grasso Villebald fogott hozzá, akit 1719-ben iktattak be apátnak. András őrizte Attila kardját a legenda szerint, ami miatt legyőzhetetlennek hitték alattvalói, mégis alul maradt a testvérével, Béla herceggel a trónért folytatott küzdelemben.
A ménfői kapunál elfogták, miközben Németország felé menekült , és fogolyként hurcolták a Bakony erdejébe, Zirc udvarházába. Itt halt meg 1060-ban, súlyos betegen, az ellenfelei által „Köszvényes” gúnynéven emlegetett, ideg- és lábfájdalmakban szenvedő király.
Holttestét halála után az általa építtetett tihanyi apátsági altemplomban helyezték örök nyugalomra. És közel ezer év után is, a mai napig itt lehet megtekinteni, teljesen meg eredeti állapotában.

Admin

“Tiszteljük a múltat és éltessük tovább!” Az egri várvédők névsora – Csak néhányuk neve marad meg a köztudatban, pedig a tisztelet mindannyiuknak jár! Tudod ki tépte le a kitűzött török zászlót? Kinek a feleségét vitték el a törökök, amíg a várban küzdött? Kinek vette ki a vállcsontját a sebész 5 darabban? Ki őrködött éjjel nappal? Ki volt a Szent Mihály-napi ostromnak egyik legsúlyosabb sebesültje? Ki kapott Dobótól külön jutalmat? >>>

“Tiszteljük a múltat és éltessük tovább!”

Fájl:AGRIA vulgo ERLA.jpg

Forrás : https://commons.wikimedia.org

A fotó közkincs!

ŐK VOLTAK AZ IGAZI EGRI CSILLAGOK!

Az egri várvédő hősök névsora – Csak néhányuk neve marad meg a köztudatban, pedig a tisztelet mindannyiuknak jár! Tudod ki tépte le a kitűzött török zászlót? Kinek a feleségét vitték el a törökök, amíg a várban küzdött? Kinek vette ki a vállcsontját a sebész 5 darabban? Ki őrködött éjjel nappal? Ki volt a Szent Mihály-napi ostromnak egyik legsúlyosabb sebesültje? Ki kapott Dobótól külön jutalmat? >>>

A lista a kézirat szerint készült, nem szoros betűrendben >>>

Abádi Varga Imre, faljavítás közben ágyúgolyó ütötte el
Alfra Jakab, puskaportól súlyos égést szenvedett
András diák, egri bíró; meghalt ágyúgolyótól szeptember 30-án; két árvája maradt
Arany Mihály egri puskás katona; sok sebet kapott, s a fején oly súlyosat, hogy az elméjében megzavarodott
Aradi Nagy Antal hadnagy (Tinódi róla kiemelően szól)
Bakocsai István tizedes; szeptember 17-én a feltűzött török zászlót az ostrom viharában letépte, miért is Dobótól külön jutalmat kapott
Baksa Benedek, kő ütötte agyon
Baksay Tamás hatlovas tiszt; lábán b**bától ütött fadarab sebezte meg
Balázs diák, egri írnok; mindig fegyverben állt, éjjelenként a faljavításokon buzgólkodott
Bálint pap, elesett az október 13-i harcban
Balogh András Szirmai Pállal vitézkedett (nézd Szirmai!); fél szemét vesztette
Balogh Antal egri puskás; ágyúgolyótól nyomorodott meg
Balogh Bálint
Balogh Dénes tizedes a Bornemissza csapatában; mindkét lábán megsebesült
Balogh György, kőomlásban a lábán sebesült
Balogh György (másik), egri; az oldalán ágyúgolyótól, karján és arcán kövektől sebesült meg
Balogh Mihály (egri), a karján nyíl és lándzsa ment át
Baranyai György ötlovas tiszt; a karját b**ba törte el
Baranyai György altiszt
Baranyai István, a karját puskagolyó törte össze; testében golyók maradtak
Barát Miklós
Bartha Pál várbeli tizedes; csípőjébe golyót kapott
Bay András altiszt
Bay Ferenc ötlovas tiszt; vitézül harcolt, mikor a várból szeptember 14-én ebéd után kirohantak a városban sokadozó törökre; a lábát később kőomlás törte össze
Benedek egri várbeli kovács
Benedek Istók (felnémeti); míg ő a várban küzdött, a török a házát feldúlta, s a feleségét elrabolta
Bereczky György, Vajda János szolgája, agyonlőtték
… Bertalan várbeli puskás, agyonlőtték
Blaskó Antal eperjesi hadnagy
Bodó Demeter (felnémeti), b**bától a fején sebesült
Bádogfalvi Péter (egri) várbeli puskás; a mellébe és a karjába két nyíl hatolt be
Bódy János maklári molnár
Bolyky Tamás, a borsodi ötven puskás hadnagya; a janicsárok agyonlőtték szeptember 28-án este
Borbély János hadnagy
Borbély Péter, Borbély János szolgája; fél szemére megvakult
Bordács Bálint (ceglédi), golyótól arcán sebesült, s két fogát kilőtték
Bornemissza Gergely deák, királyi hadnagy, 250 gyalogossal küldte a király
Bor Mihály, a sárosiak hetvenhat gyalogosának hadnagya
Bozy Tamás (felsőtárkányi), jobb kezét elvesztette
Brum János mester, bécsi pattantyús
Budaházi István hatlovas tiszt; a szeptember 12-i kirohanásban a török vállon lőtte; a sebész öt darabban vette ki a vállcsontját
Csapy Mihály várbeli tizedes; súlyosan sebesült (“pixide sanciatus ambos testiculos amisit et est perpetuus castratus”); Dobó egy levelével átlopózott a Szolnok körül levő nagy török táboron, s vissza is tért, elképzelhető, mennyi veszedelem között!
Czeredy Lénárd egri puskás; golyóktól sebesült, egy a térdében maradt
Cserney Benedek pattantyús; az ágyú mellett állt, s török golyótól szétlőtt fadarabok sebesítették meg a torkán és a karján
Cses Péter várbeli puskás; vitézsége külön ki van emelve, janicsárok lőtték agyon; három árvája maradt
Cseh János pattantyús (kisbesztercei)
Czirják Mihály (egri), karját ágyúgolyó szakította el
Dobó István, a vár főkapitánya
Deli Balázs főlegény
Dormán György főlegény
Döngelegi Gáspár
Debrői György várbeli kocsmáros
Dersy Ferenc püspöki ügyész
… Dömötör egri mészárosmester
Deli Pál várbeli puskás; agyonlőtték
Eperjesi Janicskó
Enderfer Lajos pattantyús (Innsbruckból)
Erdélyi Jakab egri puskás; arcban és nyakban golyó érte, a nyakában benn is maradt
Erdélyi Mihály, mellén golyó ment át
Egres Mátyás (felnémeti), mind a két térdén b**bától sebesült
Fügedy János lovas hadnagy
Fülöp Dömötör főlegény
Farkas János főlegény
Fekete István hatlovas tiszt; részt vett az első kicsapásban, midőn Pető, Zoltay, Bornemissza kiment éjjel a török elé Abonyig, s mikor a törökök október 17-én eltakarodtak, egy kis csapattal utánuk rohant, és a törökök utóhadát megvagdalta; b**báktól és kardoktól sebesült meg
Fayrich mester, pattantyús (laibachi, mai nevén Ljubljana, Szlovénia)
Fejérvári Pál tizedes; lábára sebesült meg
Fürjes Dömötör várbeli katona; térdén lőtték, s lábát le kellett vágni
… Ferenc egri mészároslegény
… Ferenc egri molnár
Garay Farkas főlegény
Gusztovics György főlegény
Gyulai György hatlovas tiszt; a Szent Mihály-napi ostromnak egyik súlyos sebesültje; jobb kezét és lábát lőtték meg, teste más részében golyó maradt
Gyulai György (másik), ágyúgolyótól halt meg a Bolyky-bástyán, a szeptember 29-i ostromban
Gasparics Mihály főlegény, elesett
Gersei Benedek főlegény
Gálházi Miklós ötlovas tiszt; nyíllal átlőtték az arcát
Gallus (Galyas? vagy Kallós) tihaméri molnár
Gyurkovics (Mekcsey szolgája), elesett; özvegye, árvája maradt
… György kovács; Felnémetről önként bement a várba, és vitézül harcolt
… György molnár és ácsmester; éjjel-nappal dolgozott, ő ácsolta össze a robbanás után a puskaporos malmot
… György kovács (egri)
… György kovács (nagytállyai)
György mester, pattantyús, trencséni ember
Guthay Péter ellenőr
… Gáspár borbélymester
… Gáspár borbélylegény
Görgey Péter egri munkás-katona; kőomlásban vesztette épségét, úgyhogy holtáig ágyban kellett feküdnie
Gyöngyösi Mátyás deák, a tüzes szerszámok őre és rendezője; vitéz küzdő, ki sok sebet kapott
… Gáspár egri mészároslegény
Haranghy Miklós egri puskás katona; ágyúgolyó érte térden, és falomlásban is sebesült
Harsányi Ferenc (egri), agyonlőtték
Halmai Miklós
Hős Péter
Horváth Gergely, az október 4-i robbanás egyik áldozata; a karja szakadt el, s abban halt meg
Horváth György várbeli lovas vitéz; elesett
Horváth Mihály altiszt; részt vett a szeptember 21-i kirohanásban, amikor is a lovát átlőtték
Iváni György
Istenmezei Sándor
… Imre kulcsár; négy szolgájával együtt éjjel-nappal híven őrködött
… Imre (Budaházy István szolgája), kövektől sebesült meg
… István egri mészároslegény
… János kovács
… József mester, pattantyús Prágából
János mester, pattantyús a Szepességből
… János borbélymester
… János, a Kamonyay Imre szolgája; a golyó az állát szakította el
… Jakab borbélylegény
… Jakab egri puskamíves
… Jakab felnémeti kovácsmester; vitézsége külön dicsérettel van említve a király elé ment jelentésben: “Valahányszor ostrom volt, a falakra futott, és a törökökből sokat agyonlőtt.”
… Jakab egri kovács
… Jakab egri mészároslegény
Janicskó hadnagy
Jászai Márton, a jászói prépost negyvenegy gyalogosának hadnagya
… János ispán
Józsa János
… Józsa borbélylegény
Kassika Tamás (felnémeti), elesett, özvegye maradt
Koron vagy Choron Farkas, az abaúji ötven gyalogos hadnagya
Kendi Bálint, az ötven drabant hadnagya (Serédy György küldöttei)
Kispéter Antal, a gömöriek ötven puskásának hadnagya
Kusztovics Horváth György altiszt
Kis Dénes főlegény
Kis Jakab kassai puskás; jobb-kezére kőütéstől megnyomorodott
Kovács Antal, elesett
Kovács Ferenc (egri), a puskapor valószínűleg a robbanáskor arcát és karját összeégette, fél szemét kisütötte
Komlósi Antal, a szeptember 29-i rohamnál egy török zászlóvivőt akkor vágott le, amikor a zászlót kitűzte; a töröknek a zászlaja a török jobb karjával együtt lehullott a vár sáncába; Dobó 2 Ft jutalmat adott neki
Kassay György, meghalt kőomlásban
Kassay Lukács egri tizedes, megcsonkult
Korcsolás Máté egri tizedes, a fején sebesült; más sebeket is kapott, és meg is siketült
Kocsis Gáspár, golyók és kövek sebesültje
Kusztos Balázs főlegény
Kóródi Máté főlegény
Kamuthy Balázs háromlovas tiszt; kövektől sebesült
Kamonyay Imre (úriember, ki szolgájával jött)
Körmendi Máté
Kamorai Gábor
Kádas Péter, a karthausi barátok négy katonájának vezetője, a fején érte súlyos sebesülés
Kulcsár Imre
Kálmán porkoláb; Tinódi így említi: “Szegény Kálmán porkoláb”; megsebesült a Sötét kapu mellett ásott kijárónál, s meg is halt
Kőszegi Albert
Lőkös Mihály, a szabad városok száz gyalogosának hadnagya
Liszkai (Horváth) György altiszt
… Lőrinc kovács
… Lőrinc borbélylegény
… Lőrinc másik borbélylegény
Landó Benedek (felnémeti), kövektől súlyosan sebesült
Liptói János egri puskás; lövés érte a lábát
… László egri mészároslegény
Lengyel Miklós (tihaméri), agyonlőtték
Lengyel István egri puskás, fél karját vesztette el
Miskolczy László egri puskás; átlőtték mellben, de életben maradt
Máday György egri várbeli; a karján kapott súlyos sebet, s az oldalát átlőtték
Margit asszony, Kocsis Gáspárné, golyóktól és kövektől sebesült; a neve a súlyosan sebesült katonák közt van felsorolva az ostrom utáni januárban készült jelentésben
Major Ferenc egri puskás; arcát és kezét puskapor égette össze
… Máté egri mészároslegény
… Márton pap
… Mátyás egri lakatos és puskamíves
… Mátyás felnémeti molnár
… Márton borbélylegény
… Márton egri mészároslegény
Molnár János egri; ágyú ölte meg, árvái maradtak
Molnár Ambrus ács; elesett, három árvája maradt
Mekcsey István alkapitány
Nágoli Urbán főlegény
Nagy András puskás a Bornemissza csapatában; karjára megbénult
Nagy Antal hadnagy; térdét és bordáit golyó törte össze, egy golyó benn is maradt
Nagy Antal főlegény; az első halottak közé jutott
Nagy Bereck egri tizedes; jobb vállát átlőtték
Nagy Barnabás egri tizedes; szakállas ágyú a kezét szakította el
Nagy Barnabás, a Bornemissza hadából; ágyúgolyó a váll-lapockáját roncsolta szét
Nagy Barnabás, Perényi huszonöt katonájának vezetője
Nagy Pál, Báthory György harminc gyalogosának hadnagya; meghalt október 4-én, a puskaporraktár robbanásakor
Nagy Pál (felnémeti), míg ő a városban harcolt, a török feldúlta a házát, s elvitte a feleségét
Nagy Pál egri puskás; kövektől sebesült
Nagy Imre, az Ung megyei tizennyolc gyalogosnak egyik vezetője
Nagy Imre (másik), Homonnay Gáborné gyalogosainak egyik vezetője; meghalt a Szent Mihály-napi ostromban
Nagy Tamás főlegény; jobb kezét b**ba törte össze
Nagy Bálint főlegény
Nagy János főlegény
Nagy Mihály főlegény
Nagy Balázs gyalog hadnagy; ágyúgolyó találta szeptember 16-án, hogy a paloták hátulsó falát földdel töltött kasok és hordók felállogatásával iparkodtak megvédeni az ágyúlövésektől
Nagy Bertalan viceporkoláb
Nagy Gábor
Nagy László várbeli másik kocsmáros
Nagy Lukács egri gyalog tizedes; huszonegyedmagával Vác felé portyázva kirekedt a várból; már körülvette a török a várat, s ő Szarvaskőn búsult (“Tisztességében fél, megfogyatkozik. Vagy meghal, vagy bemegyen, ő esküszik”), s keresztül is ment a rengeteg török táboron, be a körülzárt várba; a fején súlyos sebet kapott
Nagy Lukács várbeli közember; agyonlőtték
Nagy István, Dobónak zászlótartója; elesett az október 12-i ostromban
Nagy Péter tizedes (egri); homlokán és két lábán az első ostromban sebesült; egyik lábát elvesztette, másikban a golyó bennmaradt
Nagy Miklós egri tizedes; kőomlásban a fején és hátán sebesült
Naszádos János, Gergely diák tizedese; szakállas ágyútól vállban sebesült
Orbonáz (Orgonás) György főlegény
Onori Gábor egri lovas vitéz; elesett
Oroszi Gábor, a szeptember 12-i kicsapásban halt meg, hogy Budaházyt védte, mikor már Budaházy megsebesült
Ormándy János, részt vett a szeptember 14-i nappali kirohanásban is, és vitézül harcolt; később a kezét b**baszakította el
Országh Imre, elesett
Paksy Jób tiszt, a komáromi kapitány öccse
Pestyéni János hadnagy
Pozsgai János főlegény, meghalt a Szent Mihály-napi ostromban
Pozsgai Miklós
Pribék Imre, Serédy György negyven katonájának vezetője; az áruló Hegedüs hadnagy felakasztása után őrá bízta Dobó a kassai csapat vezetését; Tinódi dicsérettel említi
Pribék Józsa
Pribék János (nézd Sukánnál)
Paksi Borbás viceudvarbíró; ágyú és puska három helyen sebezte meg
Papa vagy Pápay Valentin, harcolás közben halt meg, összerogyott
Platkó Antal, a kassai kétszáztíz önkéntes egyik vezetője
… Péter borbélymester
… Péter borbélylegény
Puska Pál (egri) puskás; jobb kezét átlőtték; megbénult
Putnoky Tamás (egri), a fején kőtől sebesült
Pap Máté (felnémeti), kövektől súlyosan sebesült
Porkoláb Kálmán ötlovas tiszt; csípőcsontját törte össze
… Pál egri mészárosmester
… Pál várbeli kovács
Prini Ferenc
Prini Mihály
Pető Gáspár főhadnagy a királyi seregben; negyven lovas vitézzel küldték Eger védelmére; részes a szeptember 9-i első kicsapásban; a Szent Mihály-napi ostromban egyik lábára megsebesült, összeesett fájdalmában
Rhédey Ferenc főlegény (az angol királyi családdal rokonságba került Rhédey grófi család elődje)
Rácz Farkas
Ráskai Péter
Rahóy Miklós, a kezén golyó ment át; megbénult
Rigó János (felsőnémeti ember), kőomlásban vállon sebesült
Somogyi András, Pető hadnagya
Sukán János számtartó; külön is kitüntette magát, mikor egy törésen Pribék Jánossal visszaverte a törököt
Sáfár István
Sánta Márton molnár
Sáray András
Sárközi Balázs puskás; mindkét lábát ellőtték
Sipos Dénes (egri) várbeli puskás; kőpattanástól fél szemét vesztette
Somogyi András, Pető hadnagya
Somogyi Ferenc, Homonnay Gáborné huszonnégy drabantjának vezetője
Soklyosi Nagy Albert hadnagy, kit Tinódi vitéz jelzővel említ
Soncy Szaniszló, a földbástyán való vitézkedésért Dobó külön jutalommal tüntette ki
Szabó Tamás (felnémeti ember), kövek sebesítették meg
Szabó Ádám, elesett
Szabó Imre, Dobónak harmadik követe, aki a várból kilopódzott, s visszatért
Szabó Márton
Szirmai Pál, Tinódi vitéz jelzővel említi; nyílt ütközetben rohant ki egy kisajtón a várból október első napjaiban kevesed magával, s “kőfal mellett sok török levágaték”
Szatai Imre
Szakács Balázs
Szalay Mihály pelsőci pattantyús; arcán, fején, kezén és hátán sebesült meg
Szalay Tamás egri; a lábán golyótól pattant kő sebezte meg súlyosan, hogy megbénult
Szaniszló (de Craccovia) kassai puskás katona; a lábát ágyúgolyó szakította el
Szilágyi Pál egri puskás katona; a fején kőtől sebesült meg
Szalánky György, az Ung megyei tizennyolc káptalan kilenc drabantjának vezetője
Szücs János (vagy Szőcs) egri; a karján sebesült meg
Székely Tamás egri puskás katona; mind a két lapockáját átlőtték
Szőr Mátyás maklári molnár; kő ütötte agyon; három árvája s özvegye maradt
Szőrné Katalin asszony; a molnár felesége
Szenczi Márton, a szepesi negyven drabant hadnagya
Szalacskai György, Homonnay Györgyné tizennyolc gyalogosának egyik vezetője
Szólláti György főlegény
Szabolcska Mihály főlegény
Szőke András főlegény
Székely Mihály főlegény
Székely György
Szikszay Deák János egri provizor; a vár védelmében való kitűnéséért nemességet kapott; címere a saját képe, amint törököt fog a nyakánál, és oldalba szúrja
Tamás egri puskamíves
Trencsényi Péter
Tarjáni Kristóf, Dobó apródja; a törökök ellőtték október 16-án, mikor Dobó a Bolyky-bástyára küldte, hogy onnan hírt hozzon
Tegnyei Péter főlegény
Tardi Péter főlegény
Tetétleni Pál főlegény
Török János (egri), elesett
Török János (Bács megyei) főlegény; a hátán ágyúgolyó érte
Török Dömötör, Tinódi vitéz jelzővel említi
Török László, azzal is kitüntette magát, hogy a külső kapu tornyán lengett, de az ágyúzástól fallal együtt leomló magyar zászlóért kiugrott a várból, s visszahozta; Dobó megdicsérte, és egy öltözetnek való purgomál-posztóval jutalmazta meg
Török Imre egri puskás; a kezét puskapor égette össze
Tátorján György egri puskás; kövektől sebesült, és másféle sok sebet is kapott
Temesváry Gáspár, a kardját b**batörte el, s így sebesült meg súlyosan a lábán, a saját kardjától
Tóth Máté, Pető Gáspár szolgája; csípőjében golyó érte, s benn maradt
Tóth Endre, Vas Miklós (nézd ott!) útitársa; Dobó egy forinttal jutalmazta meg
Tóth László, ez a vitéz ragadta el Ali pasa bársonyzászlóját az utolsó ostrom alatt
Tamási Lőrinc (egri), fél lábán megnyomorodott
Urbán György egri puskás; vállát átlőtték
Vince borbélylegény
Vámos Mihály deák, cipóosztó; ostromkor vitézül harcolt a többivel
Varga János, Bolyky Tamás csapatából való; háromszor kiugrott az ágyúgolyótól megrongált falnak egy résén csupa vitézi tréfából, és az ostromlásra gyűlő török hadat a kardjával fenyegette; Dobó egy forintot adott neki jutalmul
Vitéz György, vitézségéért megjutalmazták (de hogy ki, mikor, mennyivel, nincs rá adat)
Vitéz István főlegény
Vitéz János főlegény; szeptember 30-án Pető Gáspár csapatában harcolt
… Vince ispán
Vajda János várbeli lovas hadnagy; Tinódi vitéz jelzővel említi; az ostrom után ő vitte el Bécsbe Dobó jelentését és Ali pasa bársonylobogóját, Iványi György, Somogyi András és Kőszegi Albert vitéztársával együtt
Vitéz Ferenc viceporkoláb
Varsányi Imre, Dobó kéme és levélhordója
Vas Miklós, Dobónak egyik megbízottja, ki a török táboron át hordott ki levelet a püspökhöz, és tért vissza mindig élete veszélyeztetésével; egyszer meg is támadták, s a társát megölték a törökök, de ő elmenekült; háromszor ment ki és be; megsebesült arcban
Vas Ferenc anyósa, elesett
Zádornik Ambrus gyalog hadnagy, a kassai önkéntesek egyik vezetője
Zirkó Jakab, ágyúgolyó ölte meg
Zoltay István főhadnagy; negyven lovasával a király hadából; a szeptember 9-i ütközet egyik vitéze
Zsigmond Benedek ács; reá bízta Dobó a robbanás után a törések beépítésének vezetését
A többi név feledésbe merült, vagy nem rögzítették.

 

Forrás

Így halt meg Bornemissza Gergely, az egri hős! Dicsőséges, hősi halált halt és utolsó perceiben is Magyarországot védte! >>>>

Az egri hős halála is dicsőséges volt…

Az egri hős a diadalmas várvédés után is folytatta harcait a török ellen, ám a szerencse nem mindig pártolt mellé…

1553. március 13-án, Dobó István leszámolása után Bornemissza Gergely átvette az egri vár és a püspöki javadalmak kezelését. A vár újjáépítése során ő tervezte és építtette a Gergely-bástyát.

Fotó : Közkincs

Forrás : https://hu.wikipedia.org

Az egri vár védelmében való kimagasló helytállásáért 1553-ban két királyi birtokadományban részesült, melyek közül egyikként az Abaúj megyei Léh falut nyerte el.

1554 novemberében a füleki basa martalócait megkísérelte feltartóztatni; Keresztesnél, Csincse határában útjukat állta és megütközött velük. Vállalkozása balul ütött ki, csatát vesztett, a törökök elfogták és Konstantinápolyba vitték, ahol a Héttorony erődbörtönben raboskodott. Bornemissza a fogságban is bátran viselkedett: nem adta ki az egri vár titkait, hiába próbálták erről faggatni. Felesége – Sygher Dorottya – 1555 januárjában levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében. A közbenjárás sikertelen volt. Ahmed pasa, Eger várának sikertelen ostromlója kötél általi halállal végeztette ki Bornemissza Gergelyt – 28 vagy 29 éves lehetett. Síremléke az egri vár Bebek-bástyájánál van.

Bornemissza Gergely alakja ma leginkább Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regényéből ismert, melynek ő a főhőse, és az Egri harangokból, amely a Gárdonyi-mű folytatása.

Bornemissza Gergely találmányai
Az egri vár hadnagya találta ki a tüzes kereket. Egy szekérkerék két oldalát deszkával befedték, a belsejét megtöltötték gyúlékony anyaggal, kívül szurokfáklyákat, töltött puskákat szereltek rá, s meggyújtva legörgették az ellenségre.

A fortélyos deák később tüzes hordókat készíttetett. Ebbe puskaport raktak, a végére puskacsöveket helyeztek, ezeket golyókkal és kénnel töltötték meg. A kén fojtó bűzt árasztott, sercegve pattant ki, és akinek a bőrére került, az üvöltve szaladt el.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bornemissza_Gergely
erdekesportal.info

Rózsa Sándor – a teljes igazság a legnagyobb magyar betyárról! A valóságban közel sem volt, olyan elragadó, mint a filmekben és a kedves kis anegdotákban!

Ez valóság a híres betyárról.

7 igen érdekes tény az egyik legnagyobb magyar betyárról, Rózsa Sándorról! A magyar történelem igazi romantikus alakja volt, de vajon a valóság is ilyen elragadó? Nézzük meg mit is jelentett akkoriban a “betyárbecsület” >>>

Rózsa Sándor – a teljes igazság a legnagyobb magyar betyárról

Fájl:Betyárok kocsmában és börtönben.jpg

Fotó : wikimedia.org

A fotó közkincs!

Sokan ismerik Rózsa Sándor nevét, és sokan úgy gondolják, hogy egy igazi romantikus alak volt. De azért érdemes megtudni még róla, néhány rendkívül fontos érdekességet.

Az egyik roppant a közszájon forgó történetek közül valóban sok igaz volt, de nagyon sok olyan történet terjedt az emberek között szájhagyomány útján, mely nem volt igaz.

Abban az időben a magyar szabadságküzdelmek szimbólumává vált Rózsa Sándor, éppen zért rengeteg “mesét” költöttek hozzá, így minél romantikusabb alaknak lett beállítva.

Igazi betyár volt Rózsa Sándor, annak idején pedig a betyárok valójában bujdosó rablók voltak. A 18. és 19. században az ilyen embereket betyárként emlegették. Az 1830-as évekig szerepük egyértelműen negatív volt a köztudatban és a sajtóban is, de ezután egy csapásra egyszerre csak sok betyár népi hőssé vált.

A legenda úgy szól, hogy a „betyárbecsület” szó, Rózsa Sándor felbukkanásával nyert igazi értelmet. A szóbeszéd szerint valódi igazságosztó volt, és nemcsak a nép körében, hanem a többi rabló között is. A korabeli források elbeszélései szerint, mint egy magyar Robin Hood, kizárólag csak a gazdagokat fosztotta ki. Minden esetben a zsákmányt a társai között egyenlően osztotta el és még magának sem vett ki nagyobb részt.

A szabadságharcban valójában kétes szerepe volt: éles a különbség a betyárromantika és a valóság között.
Az első bűntettét Kiskunhalas határában 23 évesen követte el, amikor egy helybéli gazdától ellopott két tehenet. Elfogták és a szegedi börtönbe került, ahonnan megszökött és úgynevezett futóbetyár lett belőle.
Rózsa Sándor számtalan bűntettet követett el a pályafutása alatt : megölt két katonát és a makói csendbiztos is, tanyákat rabolt ki, szarvasmarhákat, lovakat hajtott el.

Összesen hatvan ismert büntette van, ettől függetlenül a mai napig, sokak szívében egy csupaszív betyárként él, mert nagyon sok jótette is ismert, amit szájhagyomány útján terjesztett róla a nép.
Vérdíj volt a fején, el akarták fogni a szabadságharc leverése után, ezért újra bujdosásra kényszerült. Az a hír járta vele kapcsolatban, hogy ő a forradalmi szervezkedés egyik irányítója. Ezért szokatlanul magas, 10 000 korona vérdíjat tűztek ki a fejére.

Akkoriban nagyon híres rab volt a betyár, Rózsa Sándor és annyira népszerű lett a szabadságharcban való részvétele óta, hogy egyszerűen nem merték kivégeztetni. Ezért kapott életfogytig tartó börtönítletet, először Kufstein várában raboskodott, és annyira olyan hírhedt volt, hogy vasárnaponként a piactéren pénzért lehetett megnézni. Később Theresienstadtban, majd Péterváradon is raboskodott.

OSZD MEG másokkal is!

Admin

Bajorországi Erzsébet, vagyis Sisi, a magyarok szeretett királynéja egész életében harcban állt az anyósával, mert el akarta venni a gyermekeit! Olyat talált ki, amitől még Ferenc József lélegzete is elakadt!

Sissi, a magyarok királynéja egész életében harcolt az anyósával, a gyermekeiért kellett megküzdenie! Olyat talált ki, amitől még Ferenc József lélegzete is elakadt!

Fotó : Közkincs

Forrása : https://hu.wikipedia.org

 

Harcolt anyósával gyermekeiért Sissi és olyat talált ki, amit még férje is meglepetten fogadott
A császár és Erzsébet királyné ezen a ponton ütköztek.

Sissi 180 éve született , december 24-én. Alig 16 éves volt, amikor felesége lett Ferenc Józsefnek. 20 esztendősen már két gyermeknek adott életet.. Anyósa, Zsófia főhercegasszony úgy döntött, hogy majd ő felügyeli a gyermekek nevelését, ettől kezdve Sissi alig láthatta kislányait, sőt több termen kellett átgyalogolnia, mire a gyerekek szobáihoz ért, ott pedig állandón a gyermekek gondozóival találta szembe magát. Valósággal csak mint látogató lehetett együtt saját lányainál.

Ekkor még fiatal, éretlen, félénk asszony volt, Sissi, aki nem tudta kiharcolni, hogy a gyermekeivel ő foglalkozhasson. Sokkal később, Rudolf fia olyan kemény, katonai nevelést kapott, amitől az akkor már bátor és kemény Sissi végre meg tudta tenni azt, amit évekkel azelőtt szeretett volna. 1865-ben,alig 28 évesen, kivívta, hogy a gyermekek teljes felügyeleti jogát rá ruházza a férje, a császár. Többek között elérte az önrendelkezés jogát is, ami azt jelentette, hogy saját maga dönthetett arról, hogy mikor és hol tartózkodik. Ferenc József pedig dicséretére mondva. nagyon komolyan vette ezeket a megállapodásokat és tartotta is magát hozzájuk egész életében. Így történt, hogy Sissi végre maga gondoskodhatott a gyermekeiről.

Fotó : wikipedia.org