Szponzorált linkek:

Örökre elvesztek a magyar királyok? Ez az utolsó magyar, épségben megmaradt királysír – Te tudod hol van? Pont ugyanúgy látható, mint 1060-ban, amikor ráemelték a kriptafedelet az elhunyt uralkodó sírgödrére. Érdemes megnézni!

Hirdetés:

Tudja-e, hol van az egyetlen épségben fennmaradt magyar királysír?

Ősi, Temető, Terlingua, Szellem Town, Grave, Tomb

Fotó : pixabay

A magyar királyok tradicionális koronázó temploma volt a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika Orseolo Péter 1038-ban történt megkoronázásától kezdve egészen a mohácsi csatavesztésig, a bazilika falai között utolsóként felkent Szapolyai János 1526. november 11-ei megkoronázásáig.

Magyarország legnagyobb templomának számított az ősi bazilika , amelyet még Szent István kezdett el építtetni, és itt tették fel a koronát a középkori, a magyar történelem 38 királyának fejére, akik közül 15 uralkodót itt temettek el.

A székesfehérvári temetkezés csak Könyves Kálmán halálától vált szokássá >>
Könyves Kálmán 1116-ban bekövetkezett haláltól vált szokássá a székesfehérvári bazilikába való királyi temetkezés, elődei közül például Orselo Pétert még a pécsi székesegyházban, Aba Sámuelt pedig Sármonostorban, I. Andrást a tihanyi apátságban, I. Bélát Szekszárdon, I. Gézát az egykori váci székesegyházban, míg Szent Lászlót Váradon temették el.

A székesfehérvári királysírokat feldúltak a török hódoltság idején.
A törökök szétszórták az uralkodóink földi maradványait, egyedül csak a 12. század végén uralkodott III. Béla, és felesége, Antiókhiai Katalin maradványait sikerült azonosítani az itt eltemetett egykori királyaink közül.
De nem maradtak itt az eredeti temetkezési helyen a királyi pár földi maradványai sem, az azonosításuk után 1898-ban a csontjaikat, a budavári Mátyás-templomban helyezték végső nyugalomra,Ferenc József császár személyes költségén és ünnepélyes külsőségek között. Napvilágot láttak olyan feltételezések is, hogy a maradványok Könyves Kálmán és feleségének a csontjai.

Az elmúlt évezred viharos történelme csak egyetlen királyunknak, I. Andrásnak a síremlékét kímélte meg teljes épségében, amely a tihanyi bencés apátság altemplomában pont ugyanúgy látható, mint 1060-ban, amikor ráemelték a kriptafedelet az elhunyt uralkodó sírgödrére.

A legkeresztényibb jogarhordó és a tihanyi alapítólevél >>>
A „legkeresztényebb jogarhordó I. András magyar király “, monostort és királyi temetkezési helyet alapított 1055-ben a Tihanyi-félszigeten. Az altemplomi kripta fölé építtetett monostorba bencés szerzeteseket költöztetett a “Fehér”, illetve “Katolikus” melléknevekkel is felruházott király.

Vulkáni tufába mélyítették az altemplomot, és az 1060-ban elhunyt I. András király sírja a mai napig itt látható . Azt is tudjuk a Tihanyi Apátságnak a Pannonhalmi Főapátság levéltárában őrzött alapítóleveléből, hogy a monostort és a királyi temetkezőhelyet, András az akkori uralkodók szokását követve építtette.
Eredetileg ez egy bizánci szokás volt, amit a nyugati uralkodók is átvettek később.

Hirdetés:

A korai középkorban trónra lépő uralkodónak az első feladatai közé tartozott, hogy kiválassza azt a márványt, amiből a szarkofágját elkészítették, a felséges úr halála esetén. A „legkeresztényebb jogarhordó”az eddig fennmaradt legbecsesebb t írásos nyelvemlékünkben, a tihanyi alapítólevélben rendelkezett a bencés monostor alapításáról, Szent Ányos hitvalló tiszteletére.

Anasztázia királyné szerzeteseinek emléke a Tihanyi-félszigeten >>>
A belharcok elől András és Levente hercegek Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem udvarában találtak menedéket, aki fegyveres erővel haza is segítette őket 1046-ban , amikor András királlyá lett. Frigyre lépett Jaroszlav lányával, Anasztáziával, I. András , így is megerősítették a szövetségüket.

Új hazájába, 1050 körül, András király felesége a Kijevi Nagyfejedelemségből bazilita szerzeteseket hozott magával, akik lakhelyként a 20 méter magas bazalttufa-sziklába barlangokat vájtak.

A barlangsorozat fennmaradt a mai napig, az úgynevezett barátlakások, az Óvár keleti oldalába mélyítve készültek el. 1952-ben betemette egy részüket egy hatalmas sziklaomlás. 1994-ben statikailag stabilizálták, illetve helyreállították a megmaradt kőfalat és cellákat.

Szintén Anasztázia királyné szerzeteseinek emlékét őrzi a félsziget egyetlen felszínre bukkanó rétegforrása, az Orosz-kút – más néven Cyprián-forrás – amely barátlakások közelében található.
Sohasem került török kezére mégis megsemmisült, de a királysír megmaradt
A végvárrá alakított monostor elpusztult, csupán a koraközépkori kripta maradt épségben, amikor az 1500-as években a törökök meghódították Magyarországot, ezért a kriptában miséztek a 18. század elején visszatelepült szerzetesek. Átmenetileg meg is felelt a barátok igényének ez a megoldás, de nem volt elegendő a környékbeli hívek lelki gondozásához, ezért. a Pannonhalmi Főapátsághoz kerültek 1716-ban, a tihanyi monostor és az apátsági birtokok.

Az apátság ma is megcsodálható barokk stílusú templommá építéséhez Grasso Villebald fogott hozzá, akit 1719-ben iktattak be apátnak. András őrizte Attila kardját a legenda szerint, ami miatt legyőzhetetlennek hitték alattvalói, mégis alul maradt a testvérével, Béla herceggel a trónért folytatott küzdelemben.
A ménfői kapunál elfogták, miközben Németország felé menekült , és fogolyként hurcolták a Bakony erdejébe, Zirc udvarházába. Itt halt meg 1060-ban, súlyos betegen, az ellenfelei által „Köszvényes” gúnynéven emlegetett, ideg- és lábfájdalmakban szenvedő király.
Holttestét halála után az általa építtetett tihanyi apátsági altemplomban helyezték örök nyugalomra. És közel ezer év után is, a mai napig itt lehet megtekinteni, teljesen meg eredeti állapotában.

Admin

Hirdetés: