Vatikáni súlyos titkok az ősi magyarokról! Nemrég kerültek napvilágra azok az iratok, amelyeket VI Pál pápa közölt a világgal , és nekünk, magyaroknak szól! Vajon milyen titkokat őriz a Vatikán a magyarság őstörténetéről?

Vatikáni súlyos titkok az ősi magyarokról! Nemrég kerültek napvilágra azok az iratok, amelyeket VI Pál pápa közölt a világgal , és nekünk, magyaroknak szól! Vajon milyen titkokat őriz a Vatikán a magyarság őstörténetéről?

 

Vatikáni titkok a magyarokról…

Vajon milyen titkokat őriz a Vatikán a magyarság őstörténetéről?

Nemrég kerültek napvilágra azok az iratok, iratok amelyeket Vl Pál pápa közölt a világgal , és nekünk, magyaroknak szól!
Vatikán térképe

FOTÓ : KÖZKINCS

FORRÁS : WIKIPEDIA.ORG

“A Vatikán szigorúan őrzött iratainak nyilvánosságra hozatala megrendítené a magyarság valós őstörténetét, történelmi küldetését nem ismerő európai és egyetemes közvéleményt és átrendezésre kényszerítené a történelem oktatását.

Az iratok titkosságának feloldása ma még nem lenne megalapozott cselekedet, mert az emberiség nem érett az ismeretanyag lojális megértésére. Napjainkban még feszültségeket keltene az iratok közzététele. De el fog jönni, majd azaz idő, amikor őszinte tisztelet és csodálat fogja övezni a magyarságot.”

VI. Pál pápa

érdekességképpen ha több különböző személy egymástól függetlenül nyilatkozik fejti ki egyes meglátását véleményét, konkrét dolgokról legyen az világi vagy spirituális, elgondolkodtató az igazságalapja… a magyarokat illetően számtalan egyezés mutatható ki az őstörténetüket, feladatukat, származásukat, a földön betöltött szerepüket és annak fontosságát illetően.

Egy múlt századi prófétikus Szent jóslata a magyaroknak:

Pió atya koporsóját megnyitották és épen maradt a teste.

A legnépszerűbb olasz szentnek tartott Pio atya negyven éve eltemetett testét kihantolták, azért, hogy a falujának templomában közszemlére tegyék. Domenico Dambosio püspök jelenlétében került sor az exhumálásra vasárnap éjjel. Kijelentette a vatikáni megbízott, hogy Pio atya teste jó állapotban van, “a kezén olyanok a körmök, mintha most manikűrözték volna”.

A ferences szerzetes, Pio atya San Giovanni Rotondo-ban , élt egészen 1968-ban bekövetkezett haláláig, Olaszországban a település nagyon hosszú ideje már az egyik leglátogatottabb zarándokhely.

A Puglia déli részén fekvő helységben felravatalozott szent maradványai előtt április közepétől róhatják le a tiszteletüket a hívők. Korábbi híradások szerint a testet szeptember 23-án, halálának 40. évfordulóján viszik majd át San Giovanni új templomába.

“Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmu őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!” (Pio atya)

Vajon milyen titkokat őriz a Vatikán a magyarság őstörténetéről?

Nemrég kerültek napvilágra azok az iratok, iratok amelyeket Vl Pál pápa közölt a világgal , és nekünk, magyaroknak szól!

“A Vatikán szigorúan őrzött iratainak nyilvánosságra hozatala megrendítené a magyarság valós őstörténetét, történelmi küldetését nem ismerő európai és egyetemes közvéleményt és átrendezésre kényszerítené a történelem oktatását.

Az iratok titkosságának feloldása ma még nem lenne megalapozott cselekedet, mert az emberiség nem érett az ismeretanyag lojális megértésére. Napjainkban még feszültségeket keltene az iratok közzététele. De el fog jönni, majd azaz idő, amikor őszinte tisztelet és csodálat fogja övezni a magyarságot.”
VI. Pál pápa

érdekességképpen ha több különböző személy egymástól függetlenül nyilatkozik fejti ki egyes meglátását véleményét, konkrét dolgokról legyen az világi vagy spirituális, elgondolkodtató az igazságalapja… a magyarokat illetően számtalan egyezés mutatható ki az őstörténetüket, feladatukat, származásukat, a földön betöltött szerepüket és annak fontosságát illetően.

Egy múlt századi prófétikus Szent jóslata a magyaroknak:

Pió atya koporsóját megnyitották és épen maradt a teste.

A legnépszerűbb olasz szentnek tartott Pio atya negyven éve eltemetett testét kihantolták, azért, hogy a falujának templomában közszemlére tegyék. Domenico Dambosio püspök jelenlétében került sor az exhumálásra vasárnap éjjel. Kijelentette a vatikáni megbízott, hogy Pio atya teste jó állapotban van, “a kezén olyanok a körmök, mintha most manikűrözték volna”.

A ferences szerzetes, Pio atya San Giovanni Rotondo-ban , élt egészen 1968-ban bekövetkezett haláláig, Olaszországban a település nagyon hosszú ideje már az egyik leglátogatottabb zarándokhely.

A Puglia déli részén fekvő helységben felravatalozott szent maradványai előtt április közepétől róhatják le a tiszteletüket a hívők. Korábbi híradások szerint a testet szeptember 23-án, halálának 40. évfordulóján viszik majd át San Giovanni új templomába.

“Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmu őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!” (Pio atya)

Admin

Így lett a miénk ez a csodálatos, megannyi kinccsel büszkélkedő vidék – Álmos, Árpád és a magyarok honfoglalása!

Így nyertünk szép hazát – Álmos, Árpád és a honfoglalás

Egy hatalmas jelentőségű dinasztia, az Árpád ház lépett a színre , amikor a  magyarok Etelközbe költöztek, 850 körül. Ettől kezdve ez a család nem kevesebb, mint négy és fél évszázadon át állt az ország élén, és számos híres uralkodót adott az egész magyarságnak. Álmos vezér volt s  dinasztia megalapítója, aki  820 táján született még Levédiában. Születését a legendák szerint természetfölötti esemény vezette be. Béla király jegyzője, Anonymus leírása alapján: Emesét, a  a megszületendő uralkodó anyját, álmában egy turul képében megjelenő égi lény ejtette teherbe.

Fotó : Közkincs

Forrás : wikipedia.org

Szerző : Johann Gustav Droysen – Allgemeiner Historischer Handatlas

Nem egyedülálló a  későbbi Árpád-ház származástörténete körüli misztikum, ugyanis már  az ókortól kezdődően a kortársak vagy éppenséggel az utókor  nagyon sok nagy jelentőségű uralkodócsaládról állították, hogy különböző felmenőik ugyancsak  „természetfeletti lényekkel” való közösség  útján lettek kölönleges erők birtokosai.

Például a későbbi legendák szerint három ilyen „égi beavatkozás” is történt a Rómát, a negyedik nagy világbirodalmat  megalapító Romulus családjában:

  1.  Aeneas, a család nagy hírű tagja,  a  dardán király és Vénusz istennő nászából született.
  2. Rhea Sylvia az  ő női leszármazottja volt, akinek két fiút nemzett  Mars hadisten: Romulust és Remust, és
  3. akiket egy nőstényfarkas képében megjelenő csodás lény szoptatott és nevelt fel (a totemős)  egészen csecsemőkoruktól.

Ha hitelt adunk  a legendáknak,  akkor az Árpád-háznál, nem  Álmos esete az első „természetfölötti beavatkozás”, mert az ősapjuk, Magor születése sem volt természetes esemény, mert  az ő anyját, Enéht, például  nőstényszarvas formájában megjelent totemősként tisztelték az akkoriak.

Az viszont biztos,  hogy Álmos  már a magyarok Etelközbe költözésekor az egyik  törzs vezére volt, 850 tájékán  Azt,  a mai napig sem sikerült kideríteni, hogy melyiké a hét közül. Ekkor választotta álmost a törzsszövetség, kazár jóváhagyással első fejedelmévé. Leszármazottai pedig  egészen 1301-ig uralkodtak Magyarországon.  Sikeresnek mondhatóak Álmos uralmának az első évtizedei, ugyanis  a magyarság fokozatosan megerősödött katonailag és politikailag egyaránt ebben az időszakban. Az is híven mutatja a  magyar haderő ütőképességét , hogy 862-től már  megkezdődtek a nyugatra irányuló zsákmányszerző és felderítő katonai akciók, és a kalandozások,  és a a 880-as évekre teljesen sikerült felszámolni azt a kazár fennhatóságot, amely az Álmos hatalomra kerülésekor még tényleges jelen volt..

Álmos,  a szakrális főfejedelem, a kündü pozícióját töltötte be a kettős fejedelemség politikai berendezkedésében. Ennek megfelelően pedig  a fő feladata volt képviselni népét  az égiek felé. Sajnos a 890-es évek első felének jelentős katonai sikerei után váratlanul nagy csapások és veszteségek érték a magyarokat895 körül. Ezek közül a legsúlyosabb a bolgárokkal szövetséges besenyők nagy erejű támadása volt, és elvesztették a megfelelő katonai fedezet nélkül hagyott hatalmas etelközi magyar szállásterületet.

Álmos pályafutásának tragikus befejeződéséhez szintén a súlyos kudarcok vezettek. Anonymus írása szerint,  az új hazába, Álmos csak éppen beléphetett, de átadta a főhatalmat fiának, Árpádnak Ungváron. Egy későbbi krónika szerint:  „Álmost Erdélyországban megölték, mindenesetre nem mehetett be Pannóniába.”

A sztyeppei ősi szokás szerint ha a népet valamilyen  súlyos katasztrófa sújtotta, ezért bizony  a szakrális főfejedelemnek kellett fizetnie életével, még akkor is megölték  alattvalói a főfejedelmet, ha  már 40 éve uralkodott, hiába volt annyi időn keresztül jó vezérük.. Álmos esetében pedig egyszerre érvényesült ez  a két kritérium. Egyrészt a 895-től bekövetkező kudarcok, nagyjából 895-ben töltötte be  uralkodásának 40. esztendejét. A kivégzése ezért következhetett be, a feltételezések szerint  a nép érdekét szolgálta rituális áldozatként.

A honfoglalás előzményei

Több nagyon fontos esemény, eseménysorozat  készítette elő tulajdonképpen a honfoglalást.. 862-től a Kárpát-medence politikai, katonai, gazdasági viszonyainak megismerését tették lehetővé a fent  az említett kalandozó hadjáratok.  A vérszerződés pedig a törzsek szövetségének szorosabbra vonását szolgálta, míg egységes irányítás megerősítését a, törzsszövetség élére megválasztott Árpád fejedelem pajzsra emelése, ezek erősítették  a törzsszövetség hatékonyabb működését, és az  akcióképességét.

Visszanézve, két nemzetközi eseménysorozat vezette be a Kárpát-medence birtokbavételét. A sztyeppén játszódott az egyik, 893-ban az Aral-tó vidékéről indult ki , amikor támadást indított az itteni türk népek ellen, a muszlim Iszmail ibn Ahmad horaszáni emír. Az arab támadás miatt  nyugatabbra költöztek, és rázúdultak a besenyők szállásterületeire, a térségben lakó úzok, ezalatt pedig a tőlük délre fekvő Kazár Birodalommal is harcban álltak a besenyők. Így szorult helyzetbe  kerültek a besenyők., akiknek egyetlen menekülési lehetőségnek,   a tőlük nyugatra lévő magyarok etelközi szállásterületének megszerzése kínálkozott. Ez viszont nem  volt kivitelezhető a hatalmas  etelközi magyar haderő miatt. Végül az hozta meg  a lehetőséget a besenyő tervek végrehajtására, hogy a  Balkánon  zajlott a bolgár–bizánci háború, és a magyarok pedig  nyugatra indítottak  nagyszabású kalandozásokat.

Háború tört ki VI. Bölcs Leó bizánci császár és Simeon bolgár cár között 894-ben és látva a  kezdeti bolgár sikereket,  Bölcs Leó követeket küldött  Árpád vezérhez, Álmos kündü fiához és annak vezértársához. A tárgyalások után  bizánci–magyar szövetséget hoztak létre, ennek  értelmében a bolgárokat  a magyarok északról fogják megtámadni, akik ekkor  már javában harcoltak a Balkán déli részén a bizánciak ellen. Az egyezségnek megfelelően a magyar haderő behatolt  Bulgáriába, 895-ben, és ott   sorozatos győzelmeket aratott. Az egyik ütközet után  még maga Simeon cár is alig  tudott bemenekülni a Duna menti Szilisztra falai mögé. A  magyarok  természetesen megkapták járandóságukat Leó császártól, és elindultak haza a győztes hadjárat után.  De történt, hogy ezalatt a besenyőkkel kötött szövetséget a bolgár cár, a magyarok háta mögött. Ezzel  pedig másris összekapcsolódott  a balkáni fejleményekkel, a honfoglalás előzményeit jelentő sztyeppei eseménysor. A bolgárokkal szövetséges besenyők  ekkor lerohanták a kevés számú fegyveressel védett etelközi magyar szállásterületet, mert ekkor  éppen nem tartózkodott a területen a magyar hadsereg jelentős része, mert 894-ben és 895-ben  a fősereg sikeres nyugati hadjáratokat folytatott Árpád vezetésével, ezalatt pedig a kisebb sereg a bulgáriai harcokból vonult hazafelé, de akkor még , csak Havasalföldön, a mai Románia déli területein jártak.

A  roppant nagy erejű besenyő támadás az állatállományban okozta a legnagyobb veszteséget, de magyar részről az bizonyos, hogy az emberveszteség sem lehetett elhanyagolható.

A kutatók között azóta is folyik a vita a veszteségek méretéről,  viszont amellett szól két  nagyon fontos érv, hogy a nők és a gyermekek nagy  része túlélte a besenyők támadását, és az életüket  ők is az új hazában folytatták.   Egyfelől a későbbi évtizedek során nem asszimilálódtak a  Kárpát-medencében,  a bevonuló magyar harcosok és utódaik, a helyben talált lakossághoz,  és nem szlávosodtak el, ami abban az esetben, ha a honfoglaláskor csak kevés asszonnyal és gyerekkel érkeznek, elkerülhetetlen lett volna. Ugyanezt bizonyítják  a feltárt honfoglalás kori sírok is.

A jellegzetes magyar mellékletekkel eltemetett férfiak mellett a temetőkben,  nem az eltérő antropológiai jellemzőkkel rendelkező helyi lakosságból származó nők sírjait tárták fel, hanem a magyar férfiakhoz hasonló antropológiai jegyekkel bíró,  és jellegzetes  magyar viseletben eltemetett nők sírjait találták meg.  Éppen ezért nem szabad eltúlozni a besenyő támadás negatív hatásait, sem a magyarság létszámára, sem a magyarok katonai erejére vonatkozóan. Ezt igazolja az is, hogy a besenyő támadás után következő öt év során sikerült elfoglalniuk  az egész Kárpát-medencét. Kiszorítottak erről a területről  három birodalmat, és legyőzték azoknak  az ide küldött haderejét. Kizárólag egy erős, ütőképes hadsereggel rendelkező népesség lehetett képes erre.

A honfoglalás menete

Történelmünk egyik legnagyobb jelentőségű eseménye a honfoglalás, mégis nagyon sok vonatkozásban a mai napig nem rendelkezünk kellő ismeretekkel a történésekkel kapcsolatban. Például nem ismerjük a honszerzés kezdetének pontos idejét, mint ahogy azt sem, , hogy milyen útvonalakon, és milyen létszámú honfoglaló sereg  lépte át a Kárpátok hegyláncát. Az sem ismert, hogy a Kárpát-medence megszállása milyen ütemben történt..

A különböző becslések szerint olyan száz-kétszázezer honfoglaló érkezett  az új hazájába. Annak ellenére, hogy  az erdélyi hágók közelebb vannak Etelközhöz, mégis a honfoglalok legnagyobb része  a Vereckei-hágón keresztül jött,  mert a mai napig ez számít a Kárpátokon átvezető leginkább járható útvonalnak.

Érdemes  azt is megvizsgálni, hogy a honfoglaláskor például milyen volt a Kárpát-medence. Az biztos, hogy akkor  három birodalom osztozott a területén. A Keleti Frank Birodalom fennhatósága alá tartozott a Dunántúl. A Nagymorva Birodalom uralta  a Felvidék nyugati részét, a Garam folyótól nyugatra és a Dunától északra, a Bolgár Birodalom megszállása alatt voltak a sóban és aranyban gazdag dél-erdélyi területek. A magyarok az első ütemben tulajdonképpen majdnem ellenállás nélkül tudták megszállni a Kárpát-medence keleti területeit a Tiszáig, de feltételezhető, hogy egész  a Duna vonaláig.

A magyarok számára kedvező erőviszonyok miatt valószínűsíthető, hogy  gyorsan sikerült kiszorítani Dél-Erdélyből a bolgárokat. Az is elősegítette a  morvák uralmának felszámolását, hogy a  fejedelmük, I. Szvatopluk éppen a honfoglalás előestéjén halt meg,  894-ben, így a fiai és örökösei II. Mojmir és II. Szvatopluk között testvérháború tört ki 898-ban.

A keleti frankok bizonyultak a legerősebb ellenfélnek azon belül is a bajorok. A hatalmuk alá tartozó Dunántúl megszerzésének útját az egyengette, hogy Arnulf keleti frank uralkodónak szüksége volt a magyarok katonai támogatására  az Itália feletti hatalomért és a császári címért I. Berengár itáliai királlyal folytatott küzdelmében. Évtizedeken át a magyaroknak az is nagyban segítette az  európai hadjáratait, hogy  szinte folyamatosak  voltak  a különböző tartományurak egymás elleni háborúi. Arnulf jelentős zsoldért felfogadta a magyarok négy-ötezer főre becsülhető seregét, amely eljutott  egészen Észak-Itália területére, Lombardiába az Adriai-tenger melletti Aquileián át. Itt az uralkodói központig, Paviáig mentek előre, ahol  viszont már gyülekezett Berengár király többszörös túlerőben lévő, közel tizenötezer fős serege. Mikor ezt meglátták a magyarok, akkor bevetették a sztyeppén gyakorolt cselüket,  azaz látványos visszavonulásba kezdtek,  így maguk után vonták  az üldözők seregét, hogy aztán  váratlan ellentámadásba menjenek át a megfelelő helyen. A veronai mezőkig vonultak vissza először, ahol az első összecsapásra  került sor, a magyar sereg utóvédje és Berengár csapatainak elővédje között. Az volt a fő célja ezeknek a  harcoknak, hogy lassítsa az üldözők előrenyomulását,  így időt tudtak  biztosítani a magyar főerőknek arra, hogy előkészüljenek a nagy erejű ellentámadásra a Brenta folyónál. A magyar utóvéd színlelt megfutamodást alkalmazott a  veronai összecsapás után és így  magával  csalogatta az itáliai sereget egészen a Brentáig.  Eközben a folyó innenső partján táboroztak le Berengár csapatai, a magyarok  pedig a folyó hídján átkelve,  folyó túlpartján. A magyarok bevetették a jól bevált sztyeppei taktikát, amivel ötszáz éve, a Dnyeszter folyónál a nyugati gótokat , 376-ban a hunok is legyőzték. Szintén ugyanezzel a taktikával 1241-ben, a tatárjáráskor Batu kán diadalt aratott IV. Béla hadseregén,  a Sajó melletti Muhinál. Az volt a lényege a taktikánál, hogy a döntő ütközetet  olyan gyors folyású és viszonylag szélesebb folyónál kell megvívni, amelyről az ellenfél nem is  gondolja, hogy nagyobb lovas sereg át tud kelni rajta, híd vagy komp nélkül, mert valóban az ő lovaikkal és felszerelésükkel  nem is lehetett volna végrehajtani egy ilyen bravúrtt. A gyanútlan  itáliai sereg már pihenésre készült, étkezéshez látott, a Brentánál, ezalatt pedig  a magyarok csapatai észrevétlenül átúsztattak a folyón, és Berengár táborát óriási nyílzáporral árasztották el. A magyarok nyilai „sok olasznak torkára forrasztották a falatot”, írták erről  a krónikások. Ezután  heves csatakiáltások közepette lerohanták a bekerített tábort és így megtudták semmisíteni a meglepetés erejével, az itáliai sereg döntő részét. Észak-Itália módszeres kifosztása következett a  899. szeptember 24-én aratott hatalmas  győzelem után. először Ekkor hangzott fel  először az úgynevezett modenai imádság , ma is ismert, híressé vált mondata: „A magyarok nyilaitól ments meg Urunk minket.” A magyar sereg hatalmas zsákmánnyal megrakottan  egy esztendei itáliai tartózkodás  elindult haza. Arnulf keleti frank uralkodó 899. decemberében bekövetkezett haláláról értesült,  és most végre elérkezettnek látta az időt a magyar vezetés arra, hogy megszerezzék a keleti frankok által uralt Dunántúlt. Így  a sereg,  Itáliából hazatérőben elfoglalta a területet, 900 nyarán.

A pozsonyi csata

Ekkorra már sikerült  kiszorítani a morvákat  a Felvidék nyugati részéről. 905-ben pedig a Kárpátokon átkelve a magyarok megdöntötték magát  a Nagymorva Birodalmat is és így nyílt lehetőség arra, hogy felemelkedjenek az addig morva fennhatóság alatt lévő csehek fölemelkedjenek, majd miután az uralmuk alá hajtották a   morvákat , megteremtsék a cseh államot század végére

A bajorok nem akartak belenyugodni korábbi birtokuk elvesztésébe, miután a  Dunántúl magyar kézre került, ezért 904-ben határ menti tárgyalásra hívták Kurszán kündüt, akit kíséretével együtt megöltek a lakoma során. A bajorok  úgy gondolták, ha meggyilkolják a magyar szakrális főfejedelmet, akkor  a magyar törzsszövetség ugyanúgy részeire fog hullani, mint Attila halála után az egykori hun birodalom. De pontosan az ellenkezője történt annak, mint amire számítottak, mert  jelentősen megerősödött  a magyar fejedelmi hatalom. Magához ragadta a megölt Kurszánnak a kündü méltóságát is Árpád, az addigi másodfejedelem, a „gyula”, annak  a hatalmas kiterjedésű, központi fekvésű birtokaival együtt. Így egyesíteni tudta egy kézben a főhatalmat, és sikerült  jelentősen megszilárdítania  az ország irányítását.

Ezt követően katonai erővel kísérelték meg visszaszerezni elvesztett tartományukat,  az egykori Pannóniát, a keleti frankok,.  Magyarország ellen küldtek egy óriási hadsereget 907-ben. A  nevezetes pozsonyi csatában egyenesen katasztrofális vereséget szenvedtek, a magyarok bravúros hadmozdulatai eredményeként, így végleg magyar kézre került  a Dunántúl és lezárult a Kárpát-medence birtokba vétele is.

Árpád fejedelemnek  meghatározó szerepe volt a honfoglalás előkészítésében, irányításában, harcainak vezetésében. Személyéről közelebbről nem tudunk valami sokat,  de történelmünk legjelentősebb alakjai közé emelik a helyét,  az irányításával lezajlott nagy horderejű események.

Pozsonynál a frank haderő legyőzése megteremtette annak a  lehetőségét, hogy Közép-Európa vezető országává váljon Magyarország, a 900-as évek derekáig nyugatra és Bizánc ellen vezetett hadjáratok sorával biztosították ezt először, majd Géza fejedelem és I. István király idején  pedig  egy erős állam megteremtésével.

AdminCsilla

 

 

Minden idők egyik legnagyobb történelmi szélhámossága lehet Álmos nővérének,a magyarok ősanyjának megtalálása Kazincbarcikán, a Boszorkányszögben! Nem fogod elhinni, hogy miért >>>

Minden idők egyik legnagyobb történelmi szélhámossága lehet Álmos nővérének,a magyarok ősanyjának megtalálása Kazincbarcikán, a Boszorkányszögben! Nem fogod elhinni, hogy miért >>>

Forrás : Közkincs, wikipedia.org

Az úgynevezett Boszorkányszögben, az észak-borsodi Kazincbarcikán bukkantak rá azokra a leletekre, amelyek, előfordulhat, hogy akár Álmos vezér nővérének csontmaradványai is lehetnek.
Kihangsúlyozta Pusztai Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság régészeti osztályának vezetője: olyan nincs, hogy a megyei múzeumi igazgatóság nem tud az ásatásról, ezért az egészet egy `óriási kacsának` tartja. Az MTI kérdésére Veres János, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze azt nyilatkozta: a `megtalált` tükör kísértetiesen hasonlít egy, szkíta eredeti darabhoz, ami az i.e. 500-as évekből származik, és a múzeumi gyűjtemény egy darabja, „tehát mintegy 1400 év választja el a honfoglalási időktől”. Még azt is hozzáfűzte: „`legalább honfoglalás kori tárgyakat választottak volna”..

 

Az esetet az is roppant érdekessé teheti, hogy az Index nyomozásba kezdett, és arra a következtetésre jutott, hogy ez az egész `szenzáció` csupán egy jól kitervelt médiahack lehetett, amivel Koltai Róbert Megy a gőzös című filmjét szerették volna reklámozni.

Az MTI-nek Arday Zsolt történész nyilatkozott a régészeti leletről, elmesélte, hogy egy legenda nyomában bukkantak rá a sírra. A legenda úgy szól, hogy Álmost , a hét vezér egyikét Árpád apja kivégeztette,így nem érte el a Kárpát-medencét, viszont a nővére itt élt, és őt a törzsbeliek ősanyaként tisztelték. A legenda arról szól, hogy a csodás asszony sámán volt és gyógyító aki varázslatos tulajdonságokkal rendelkezett.

A legendával kapcsolatban pedig elmondta: hogy volt egy nővére a magyarok ősatyjának tartott, egy táltos-asszony, akit később a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére száműztek, nagy valószínűséggel az Árpáddal kialakult konfliktus vagy hatalmi harc miatt. A halála után különleges erőket tulajdonítottak a sírhelyének, de eddig a létezésére nem került még elő, hitelt érdemlő bizonyíték.

Elmondta azt is a történész, hogy a több mint egy éve tartó kutatásnak köszönhetően az ásatás helyét, a leírások és egy térkép alapján “tájolták be”, és így sikerült rábukkanniuk a meglepően épen maradt csontmaradványokra. Korábban már előkerült egy bronz tükörtartó és egy aranygyűrű is a sírból, ami azt igazolja, hogy valóban női sírhelyről van szó, valamint a leletek alátámasztják, hogy az eltemetett személy nemesi származású lehetett.

Még azt is hozzátette, hogy centiméterről centiméterre haladnak, és biztosan még egy bizonyos időt igénybe vesz, hogy előkerüljön a teljes lelet. Ugyancsak erősíti a sírnak a honfoglalás korabeli eredetét az, hogy a sír kelet-nyugat irányú, mert az őseink valójában így temetkeztek. Azt is elmondta, hogy már felvették a kapcsolatot egy pécsi szakértővel, aki elvégzi a lelet datálását. Addig a földben hagyják a sírban talált maradványokat, hogy ne érje károsodás, valamint gondoskodtak a terület őrzéséről, mert óriási érdeklődés kíséri a régészeti feltárást.

AdminCsilla

Itt lehet elrejtve a legendás hun vezér, Attila vezér sírja? Isten ostorának végső nyughelyére derülhet fény. Az egyik legismertebb ilyen legenda szerint: egyszerre három, egymásba ágyazott koporsóban temették el: egy arany, ezüst és egy bronz koporsóba.

Itt lehet elrejtve a legendás hun vezér, Attila vezér sírja? Isten ostorának végső nyughelyére derülhet fény. Az egyik legismertebb ilyen legenda szerint: egyszerre három, egymásba ágyazott koporsóban temették el: egy arany, ezüst és egy bronz koporsóba.

 

Itt lehet elrejtve a legendás hun vezér, Attila vezér sírja? Isten ostorának végső nyughelyére derülhet fény. Attila, Isten ostora legendás hun vezér volt, akinek tragikus halálát követően évszázadokkal, évezredekkel később sem találták meg végső nyughelyét.

 

Fotó : Közkincs

Forrás: wikipedia.org

A Hun Birodalom egyes feltételezések szerint Közép-Ázsia sztyeppéitől a mai Németországig, a Fekete-tengertől a Balti-tengerig terjedt

Itt lehet elrejtve a legendás hun vezér, Attila sírja?
Végre fény derülhet Attila, Isten ostorának végső nyughelyére.
Attila, Isten ostora, a legendás hun vezér, akitől rettegtek a népek, és tragikus halálát követően , a végső nyughelyét évszázadokkal, évezredekkel később sem találták meg.

Azt, hogy hova lett eltemetve mély titok fedi a mai napig, senki sem tudja biztosan, hogy hová temették, de különféle legendák keringtek, magáról a temetési szertartásról is.

Az egyik legismertebb ilyen legenda szerint: egyszerre három, egymásba ágyazott koporsóban temették el: egy arany, ezüst és egy bronz koporsóba.

 

Sokak szerint a nagy hódító a Tisza egyik szakaszán lehet eltemetve.
Erre számos legenda utal, az egyik szerint például a Tiszát elterelték, azért, hogy meg tudják ásni a sírt, és el tudják készíteni a végső nyughelyét.

5000 rabszolga épített egy gátat a folyón, majd, amikor kiszáradt a meder, akkor ásták meg a sírt., és három egymásba ágyazott koporsóban helyezték el Attilát.

Miután megadták a végtisztességet és elhantolták, azután visszaengedték a Tiszát az eredeti medrébe, majd ezután az egykori testőrei az összes rabszolgát lemészárolták, azért, hogy soha ne derüljön ki, hol nyugszik Attila, a hun.

Attila sírját a legendák nyomán tízből kilencen, vagy lehet, hogy mind a tízen a Tiszában, és hármas koporsóban keresnék, ennek ellenére napjainkban meglepően kevés kutató hisz ebben a mondának.

Ipolyi Arnold Magyar mitológia című kötetéből terjedt el ez a történet, még a 19. század során, majd bekerült az oktatásba is , ezért került bele az emberek tudatába szinte kiirthatatlanul. Az elmúlt években, rengeteg olyan leletet találtak, amely utalhat Sicambriára, Attila király városára.

Egy sziklába futó nyíláson át csőkamerával mutattak be korábban egy műsorban, egy 16. századi térképre, hőtérképekre hivatkozva, valami olyasmit, ami egy sírkamrára hasonlíthat.

Sokak véleménye szerint Attila sírhelye, ez a Pilisben található kamra lehetett.
A szóban forgó dokumentumfilm állításai a mai napig nem lettek tudományosan bizonyítva, ezért most megint a kezdeteknél tartunk: ugyanis senki sem tudja ma sem, hogy hol helyezték Isten ostorát végső nyugalomra.
Lehet ez a történelmi végzetünk, hogy soha nem találhatjuk majd meg ezt a neves vezérünket

AdminCsilla

Egy közel 560 éves éves rejtély, ami milliókat foglalkoztat! Tényleg a Duna jegén koronázták királlyá Mátyást? Íme az igazság >>>

Akárhogyan is volt, az biztos, hogy Mátyást nem a Duna jegén választották királlyá. Ez annak ellenére sem történhetett meg, hogy félévezrede normálisnak számított, ha kopogósra fagyott a Duna.

 

Kapcsolódó kép

Fotó : Közkincs

559 évvel ezelőtt, 1458. január 24-én választották királlyá Mátyást, aki talán az egyik legsikeresebb és leginkább ismert magyar uralkodó volt. Mátyásról, az igazságosról rengeteg történet maradt fent, miszerint álruhába öltözve járta az országot, hogy jobban megismerje lakóit, és segítse a rászorultakat. Egy legenda szerint Mátyás királlyá választása sem akármilyen körülmények között zajlott, ugyanis állítólag a Duna befagyott jegén történt.

Régen normális volt

Manapság nem szokott teljesen befagyni a Duna, mivel már nincsenek olyan kemény telek, mint fél évezreddel ezelőtt, ráadásul a folyót szabályozták is. Pedig régen teljesen normális volt, hogy a folyó télen teljesen bejegesedett.

A krónikák szerint a rómaiak 172-ben úgy harcoltak a barbár seregek ellen a befagyott Dunán, mintha szárazföldön lettek volna. Ha épp nem háborúztak a jégen, a kereskedők örültek a fagynak, ugyanis ilyenkor megspórolhatták a komp vagy a hídvám költségeit. Utoljára 1963 telén fagyott be a Duna annyira, hogy néhol át lehessen rajta menni.

Mégsem igaz

Az ország legnagyobb folyója tehát régebben elég gyakran befagyott, ennek ellenére Mátyás jégen való koronázása nem igaz. Olyannyira, hogy az uralkodó még csak nem is Magyarországon, hanem Prágában volt királlyá választása idején. De akkor honnan jön a legenda?

Mátyást a civakodó nagyurak már Szegeden megválasztották királynak, mert egy gyenge, irányítható uralkodót szerettek volna. Mint tudjuk, ez a húzásuk nem igazán vált be, mivel Mátyás vaskezű királynak bizonyult.

Mivel az új uralkodó személye már megvolt, a Budára és Rákosmezőre összehívott királyválasztó országgyűlés csak formalitásként szerepelt. Elképzelhető, hogy az országgyűlés résztvevői a Duna jegén átkelve vonultak fel a várba. Az is lehetséges, hogy a döntést ünneplő nemesség özönlött a befagyott folyóra.

Egy harmadik teória szerint pedig Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály vonult ki a jégre a vele érkező 15 ezer fegyveressel, hogy szorgalmazza az új király mielőbbi megválasztását. A szegedi megállapodás értelmében ugyanis Mátyás királlyá választása esetén Mihálynak járt a kormányzói tisztség.Forrás . hirado.hu

Valóban nem természetes halált halt Mátyás király? 1490. április 6-án hunyt el Bécsben Mátyás király. Íme Garamvölgyi László „megdönthetetlen” bizonyítékai, arra vonatkozóan, hogy valójában hogyan halt meg az uralkodó >>>>

Garamvölgyi László legutóbbi könyvében sajnálatosan visszaél az olvasó türelmével. Súlyos ismeretbeli hiányosságok, megkérdőjelezhető források, irritáló, modoros fogalmazás, logikátlan következtetések, erőltetett érvelések.

I. Mátyás arcképe egy corvina miniatúráján

 

Fotó : közkincs

Forrás : wikipedia.org

 

A közismert rendőrségi szóvivő, az ORFK kommunikációs igazgatója, Garamvölgyi László legutóbbi munkája a hátlap tanúsága szerint Hunyadi Mátyás király halálának körülményeit boncolgatja a kriminalisztika modern módszerével (Hunyadi Mátyás – Meggyilkolták a királyt. Stúdium Plusz, Bp., 2012). A kötet megjelenése körüli propaganda, a tévériportok, újságcikkek mind azt a nézetet erősítették, hogy igazi leleplezésnek lehetünk tanúi: a szerző megdönthetetlen bizonyítékokkal fogja igazolni, hogy Mátyás királyt 1490. április 4-én a felesége, Aragóniai Beatrix mérgezte meg.

Azt kell mondanom, a világon nincs olyan bíróság, amely Garamvölgyi bizonyítékai alapján elítélne bárkit is. Ez nem önmagában a szerző hibája, hiszen félezer évvel az események után bajosan lehetne kétséget kizáróan bizonyítani még azt is, hogy egyáltalán bűncselekmény történt-e. Ebben az esetben viszont vaskosan bulvárízűnek tűnik a sok kriminalisztikai humbug és áltudományos maszlag.

Nem a premisszákkal van baj. Rögtön az elején szögezzük le: könnyen lehet, hogy valóban megmérgezték Mátyás királyt, és az is elképzelhető, hogy a tettes Beatrix királyné volt. Maga a gondolat nem újszerű, hiszen már a nagy király halálakor is sokan pedzegették lehetőségét. Garamvölgyi elméletéről pedig annyit, hogy egyetlen elemében sem Garamvölgyi elmélete. Korábban már többen megfogalmazták szó szerint ugyanezt, például Grandpierre K. Endre [1], Nemere István. (Több mint vicces, hogy az irodalomjegyzékben és a törzsszövegben is Steve Nording szerepel, Nemere álneve. Garamvölgyi ezzel igyekszik azt a látszatot kelti, mintha egy külföldi szaktekintélyre hivatkozna, és nem egy hazai bulvár-műkedvelőre…)

Aki a Hunyadi-kort az átlagosnál jobban ismeri, az első oldalakból rájön arra, hogy Garamvölgyi történelmi ismereteivel súlyos gondok vannak. Számos passzus kínos ténybeli tévedéseket tartalmaz, ami irodalmi mű esetében még csak-csak elfogadható, ám egy olyan munkánál, amely jellegénél fogva az objektív igazság kiderítését tűzte ki céljául, roppant mód gyengíti a koncepciót.

Tárgyi tévedések garmadája
„Anyjáról, Szilágyi Erzsébetről jóval kevesebbet tudni, mint apjáról, sokáig még az is bizonytalan volt, hol és mikor halt meg…” (18. oldal)

A valóság ennek éppen az ellenkezője: jóval alaposabbak az ismereteink a Szilágyi családról, mint a Hunyadi család férfiági felmenőiről.-írja a http://tortenelemportal.hu

„Tény, ő is nemesi család sarja volt, gróf Szilágyi Mihály testvérhúga…” (18. oldal)

Szilágyi Mihály nem volt főnemes. A Hunyadiak a köznemesi rétegre támaszkodtak, ebben volt erős támaszuk a köztudottan köznemesi Szilágyi család.

„Amikor Szilágyi Mihály és Hunyadi László – heves vitában – megölik Ulrik püspököt…” (22. oldal)

Cillei Ulrik minden volt, csak épp püspök nem. Soha nem viselt egyházi hivatalt.

„Gyermekként ő is [ti. Mátyás] hallott azokról a mendemondákról, amely szerint nagyapja Zsigmond leszármazottja lett volna…” (23. oldal)

A mendemondák nem Mátyás nagyapjára, Vajkra, hanem apjára, Hunyadi János származására vonatkoztak.

„…Cillei lánya immár Mátyás feleségeként…” (30. oldal)

Cillei leánya soha nem volt Mátyás felesége, csupán a jegyese.

„II. Mohamed 1456. július 4-én vonul a vár [Nándorfehérvár] ellen, tízszeres túlerővel igen erősen ostromol, itt alkalmaz először olyan mozsárágyúkat, amelyek hossza a nyolc métert is eléri.” (33. oldal)

Ezzel ellentétben Mohamed már Konstantinápoly ostrománál is alkalmazza az Orbán mester által öntött, gigászi ágyúkat.

„…a magyarok zimonyi táborában pestisjárvány tör ki…” (34. oldal)

A pestisjárvány az ostromlott várban, Nándorfehérvárban tört ki, hiszen ott hevertek ezrével a temetetlen holtak.

„A pestis őt is megfertőzi [ti. Kapisztránt], de a nagy törökverő kegyeleti ceremóniáját még megtartja, majd a Szerém megyei (ide tartozott Trianonig Zimony is) Újlakon éri a vég, 1456. október 23-án.” (34. oldal)

Újlak a Hunyadiak korában nem Szerém megyében volt, hanem az azzal szomszédos Valkó megyében. (Akár egy általános iskolai történelmi atlasz is segít meggyőződni erről.)

Még csupán a kötet tizedénél tartunk, minden tévedést nem kívánunk felsorolni, csak a példa kedvéért említjük az alábbi vérlázító eseteket:

„Különös gonddal választotta ki hadvezéreit, közülük az egyik legtehetségesebb volt Ali bég (kenyérmezei csata, a törökök legnagyobb győzelme Mátyás idejében…)” (64. oldal)

Nos, a kenyérmezei csata szerencsére a török vereségével ért véget – ahogy azt maga Garamvölgyi is írja egy oldallal arrébb:

„Szilágyi ellenfele, Ali bég, később részt vett a kenyérmezei csatában, ahol a törökök súlyos vereséget szenvedtek.” (65. oldal)

Mint azt Garamvölgyi is tudja, hisz könyvében lépten-nyomon említi, Mátyással nem halt ki a Hunyadi vérvonal, Mátyás törvénytelen fia, Corvin János herceg komoly aspiráns volt a trónra. Ennek ellenére:

„A bökkenő pontosan az, hogy a Hunyadiakon kívül senki sem jöhetett igazán számításba, ám ez a vérvonal Mátyással kihalt.” (141. oldal)

Népmesei hitelesség
A ténybeli hibáknál is zavaróbb a szerző munkamódszere. Az első fejezetekben áttekinti Mátyás életútját, és már itt levon bizonyos következtetéseket. De vajon milyen forrásokból merít? Természetesen az ismert történetíróktól, csakhogy az ő munkájukkal egyenértékűnek tekint bizonyos, önkényesen összeválogatott fikciós műveket (pl. Harsányi Zsolt amúgy zseniális regényét [2]), mondákat, legendákat, mi több, néhol még népmesékre is hivatkozik. Az így összegyúrt képet sajátos módon valóságosként kezeli, ami egy irodalmi mű esetében elfogadható eljárás volna, de a bevallottan az objektív igazság felderítésének érdekében írott munkánál kissé hajmeresztő.

Gyilkosság a Burgban
Nézzük, mire alapozza és mivel bizonyítja Garamvölgyi a gyilkossági elméletet. Szerinte Beatrix királynő bűntársaival (köztük Szapolyai Istvánnal, aki a könyvben hol Zápolya, hol Szapolyai, hol Zapolyai alakban jelenik meg, valószínűleg a változatosság kedvéért) jó előre megtervezte a bűncselekményt, mivel úgy vélte, Mátyás egyre inkább azon van, hogy törvénytelen fiát, Corvin Jánost helyezze utódként a trónra. Itt az idő tehát a király meggyilkolására! Beatrix magának akarja a hatalmat. Megmérgezi a fügét, és úgy intézi, hogy semmi mást ne ehessen az uralkodó, miközben rá vár. Mátyás szervezete azonban bivalyerős (noha Garamvölgyi korábban hosszú oldalakon át azt fejtegeti, hogy mennyire megroppant az egészsége), ezért nem pusztul bele a mérgezett füge elfogyasztásába, Beatrixnek még két alkalommal kell mérget erőltetni a rosszulléttel küszködő király ajkai közé. Mindezt természetesen a fél udvar szeme láttára.

A szerző – minden részletében átvéve Grandpierre K. Endre és Nemere István korábbi munkáit – igyekszik kriminalisztikai bizonyítékokkal alátámasztani ezt az elméletet. Ehhez szinte kizárólag Bonfini történelmi művét hívja segítségül, annak minden szavát készpénznek véve. Ez még nem lenne baj, de bizonyító erejűnek tekinti azt is, ami nincs benne Bonfini munkájában. Ha Bonfini nem említi, hogy orvosok is ott voltak az első perctől kezdve Mátyás ágya mellett, az szerinte csak azt jelenteti, hogy Beatrix szándékosan intézte úgy, hogy ne legyenek ott. Ha Bonfini azt írja, hogy Beatrix éppen akkor érkezett a palotába, amikor Mátyás rosszul lett, abból Garamvölgyi azt a következtetést vonja le, hogy mindez egy mesteri bűnöző időzítése.

Hajánál fogva előrángatott, semmiből nem következő érvek, megbicsakló logikai érvelés, kétséges forrásra épített elmélet… Ismétlem, nem kizárt, hogy valóban megmérgezték Mátyást, sőt, az is lehetséges, hogy Beatrix volt a gyilkosa. De a mód, ahogyan mindezt Garamvölgyi megpróbálja bebizonyítani, egyszerűen szánalmas.

Elmélete szerint Beatrix kiéheztette Mátyás királyt. Reggel veszekedést provokált, hogy Mátyás ne tudjon reggelizni. Itt Garamvölgyi úgy ábrázolja Mátyást, mint valami önálló akarat nélküli, nyáladzó bábot. Magyarország, Csehország, Horvátország és Dalmácia királyának szerinte annyi szava sincs a saját palotájában, hogy enni kérjen, ha megéhezik.

Beatrix tehát megmérgezte a fügét. Mátyás reggel óta nem evett, egy hatórás egyházi szertartást követően már mardossa az éhség. Garamvölgyi nagyvonalúan megfeledkezik arról, hogy Bonfini szövegéből egyértelműen kiderül, Mátyás már a szertartás alatt sem érezte jól magát, gyomra háborgott, szédült. De mivel ez a motívum nem illik az elméletébe, teljes egészében figyelmen kívül hagyja. Mátyás fügét kér Péter kamarástól. Kérhetne bármi mást is, hiszen már készen van a sokfogásos ebéd. Kérhetne húst, levest, más gyümölcsöt, bármit. Nem, ő fügét kér, hiszen Beatrix csak a fügét mérgezte meg, csak így működik az elmélet. Garamvölgyi érezhette, hogy ez így sántít egy kicsit, ezért ezt a magyarázatot eszelte ki: nem volt más a konyhán, csak füge!

„Egyszerűen arról van szó, hogy Mátyás, aki köztudottan szerette a fügét – mivel egyéb étek valóban nem volt, vagy nem lehetett felszolgálni –, utasította a kamarást, ha más nincs, akkor hozza a gyümölcsöt.” (174. oldal)

Ennyi tellett volna Mátyás birodalmi konyhájától? Bécs várában fügén élt volna az udvar? A szerző erre is talál ésszerű magyarázatot: Beatrix parancsba adta, hogy míg haza nem tér a bécsi templomokban tett látogatásáról, nem tálalhatják az ebédet férje elé. Ez már egészen elképesztő feltételezés, még akkor is, ha tudjuk Beatrixról, hogy sárkánytermészetű nőszemély volt, és igen káros hatással volt Mátyásra. De hogy megtiltsa Mátyás udvaroncainak, hogy ételt adjanak saját, zsarnoki jellemű, keménykezű királyuknak, ha az éhes? Ráadásul azt még Garamvölgyi is kénytelen elismerni, hogy a fennmaradt adatok szerint senki sem tukmálta Mátyásra a fügét, azt kimondottan ő maga kérte. Az egész elmélet úgy roskatag, ahogy van.

Hasonlóan buta okoskodás, amikor Garamvölgyi abból a Bonfini-szentenciából, hogy „erre lép be a hazaérkező királyasszony, aki – ahogy tőle telik – nyugtatja, csendesíti háborgó urát” a következőkre jut:

„Ez a legérdekesebb fordulat. Figyeljünk az időpontra és a helyszínre! Mikor érkezik meg a királyné? Amikor Mátyás megette a fügét, az egyébként egész nap elérhetetlen Beatrix hirtelen megjelenik. És hol bukkan fel? Mátyás lakosztályában, ahová a király vitette magát. Nem az előcsarnokban (előtérben), hallban, vagy lovagteremben, hanem rögtön a helyszínen termett. Nos, ezek vitathatatlan tények.”

Egészen egyszerűen röhejes. Beatrix azért gyanús botcsinálta nyomozónknak, mert szegény Bonfini mester nem írta le részletesen, melyik kapun érkezett, melyik lépcsőn ment fel az emeletre, ehelyett azt írja, rögtön a hálószobába sietett a királyné. Hm, tényleg felettébb különös.

Piri reisz titokzatos térképei
De innen már nincs megállás, Garamvölgyi kétségkívül szimatot kapott. Most már minden apró részletbe beleköt:

„Amikor Beatrix hazaérkezik, és szembesül Mátyás meglehetősen kritikus állapotával, elmulasztja feltenni azt a kézenfekvő, evidens kérdést, hogy mi történt? Még véletlenül sem érdekli, hogy mitől lett rosszul férje… Szarvashiba.” (177. oldal)

Vagyis Garamvölgyi a saját maga kreálta valóságba helyezi a jelenetet, és csupán azért, mert Bonfini nem tér ki minden nyilvánvaló részletre, máris bizonyítottnak látja elméletét. A szerző történelmi ismereteinek hézagosságát tehetjük felelőssé azért is, amiért maga az indíték is erősen sántít. Beatrix magának akarta a trónt? Tízegynéhány éve él már ekkor Magyarországon, pontosan tudhatja, hogy a magyar rendek semmilyen körülmények között nem fogadnának el női uralkodót. Az egészen addig zseniális bűnözőként mesterkedő Beatrixot a szerző ezen a ponton ostoba libának ábrázolja, akit megvezettek bűntársai (Szapolyai és a többiek), azzal, hogy elhitették vele: ő lehet majd az uralkodó, ha megöli Mátyást.

A könyvben a legirritálóbb a sok szakmai halandzsa, a tudálékos okoskodás. Persze nyilván akadnak, akik elalélnak egy ilyen mondattól:

„Az meg a rekonstrukciós eljárás eszenciája volt, hogy megkíséreltük az inkriminált események idősíkjait dialektikus szerkezetbe foglalni, percről percre nyomon követni a történeti tényállás releváns elemeit…”

Garamvölgyi zavaros okfejtéseibe mindent belekavar, ami csak a keze ügyébe kerül. Felfoghatatlan, miért kell hosszú oldalakon át a török térképész, Piri tengernagy (reisz) titokzatos, 1513-as térképeivel foglalkozni. Talán büszke rá a szerző, hogy hallott ezekről? De mi a túró közük van Mátyás halálához?

Garamvölgyi László könyvét – jóindulatúan – nevezhetjük érdekes fantáziálásnak, egy lehetséges narratíva szempontjai összegyűjtésének, de bizonyító erejű nyomozásnak semmiképp. Forrásai megkérdőjelezhetőek, következtetései gyakorta nélkülöznek minden logikát, érvelése erőltetett, mesterkélt, átitatja az erőteljes prekoncepció. Bulvárérvelés, bulvárnyomozás ez. Garamvölgyi a magyar rendőrség dandártábornoka. Csak remélni merem, hogy akiknek valóban a nyomozás a kenyerük, nem ilyesfajta módszerekkel dolgoznak, mert ha igen, akkor tényleg nagy a baj!

Forrás : http://tortenelemportal.hu

Szerző :–jr

Íme egy másik nézőpont >>>>>

Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője azt állítja, hogy a kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy annak idején nem természetes halált halt Mátyás király, hanem neje, Aragóniai Beatrix mérgezte meg igencsak agyafúrt módon.Tényleg a felesége mérgezte meg Mátyás királyt?

Három év kutató munka előzte meg a könyv kiadását, azt írja szerzeményében az ezredes, hogy az asszony nemcsak „büntetett” előéletű volt, de nem volt ritka a gyilkosság a családjában sem Garamit idézve: – Beatrix mérgezett fügékkel és kicsit később tömény méreggel végzett hitvesével. Az asszonynak volt motivációja is, hiszen Mátyás megölésével meg akarta akadályozni, hogy a király vérszerinti leszármazottja, Corvin János kerüljön a trónra, és magának szánt a hatalmat” – azt is hozzáfűzte: „a „fekete özvegynek” priusza is volt, hiszen a korabeli dokumentumok szerint Nápolyban, egy szerelmi orgia közben egy apródjával is végzett.”
Arra is fény derült az oknyomozás során, hogy milyen mérget használt Beatrix , halálos méreg volt a foltos bürökből készült főzet. Garami azt is közölte: „A Meggyilkolták a királyt című könyvemben egy mai törvények alapján készített vádiratot is felépítettem.„

Az üggyel kapcsolatban két táborra szakadnak a történészek : egy részüknek meggyőződése, hogy a királlyal betegség végzett, míg mások abban hisznek, hogy szerint valóban a királyné végzett királyunkkal.
Dr. Veszprémy László történész, a Hadtörténeti Múzeum igazgatójának véleménye szerint az igazság kiderítésére még további vizsgálatok szükségesek.

A történész véleménye szerint: „– Valószínűbb, hogy a Mátyás által vezetett hadjáratok alatti rossz körülmények és életmód miatt romlott meg a király egészségi állapota, és az ebből fakadó betegségek okozhatták a halálát. Egyértelmű válasz csak akkor lenne, ha exhumálhatnánk Mátyás holttestét. De ez sajnos nem lehetséges, mert a székesfehérvári sírkertet a törökök feldúlták.”

25 régi magyar kifejezés amit talán még soha nem hallottál! Láttál mostanában ugorgyánt? Tudod milyen embert jelent a gubó? Vagy tudod, hogy mi a kavarc? Szoktál csillegetni? Mi jót nevettünk, reméljük Ti is jól szórakoztok rajta.

25 régi magyar kifejezés amit talán még soha nem hallottál! Láttál mostanában ugorgyánt? Tudod milyen embert jelent a gubó? Vagy tudod, hogy mi a kavarc? Szoktál csillegetni? Mi jót nevettünk, reméljük Ti is jól szórakoztok rajta.

Fotó: pixabay.hu

A magyar nyelv számos szót, kifejezést, idiómát, szófordulatot tartalmaz, melyek ma kevéssé, vagy nem használatosak. Rengeteg olyan régi magyar szót találunk, amelynek ma már alig vagy egyáltalán nem ismerjük a jelentését. Kiválasztottunk harmincat a kedvenceink közül.Reméljük Ti is jól szórakoztok rajta.

1.cikákol = hamisan játszik

2.gubó = tehetségtelen senki

3.kámpol = fecseg

4.kamuti = alattomos, tettető, meghunyászkodó

5.kavarc = összevissza beszéd

6.pórcsapodár = pénzimádó

7.pipes = kényeskedő

8.ugorgyán = Van, ahol a szivárványt nevezték el így, érdekes, nem?

9. alakszép = csodaszép

10. csilleget = csenget

11. észláng = lángelme

12. gőzkép = ábrándkép, káprázat

13. gebedezett = sántító, alacsony szellemiségű

14. agyékhártya = rekeszizom

15. Babaj
Nos horgászok most fejtörésre fel, ugyanis a babaj az egyik halfajtát jelenti! Szabad a gazda? A babaj a ponty régies neve.

16. habatolni = hebegni

17. Tudod mit jelent a báj?
Peszre erre mindenki könnyedén rávágja, hogy szép, kellemes külsejű, kedves arcú, vagyis bájos hölgy! De valójában a báj eredetileg varázslatot jelentett! Mint bájital…

18. kocogtat = próbálkozik

19. Fityelék

Mást tippeltünk volna, de ez lelógó ruhadísz: bojt, rojt, “cafrang”.

20. Jó, ha van otthon hencser
Természetesen nem más, mint heverő. Eléh, ha a hencsereg – hever, hempereg – igére gondoltok.

21. lebengősdi = fellengzős, dicsekvő

22. utva-futva = hevenyészve, kutyafuttában

23. tőrt nevetni = kacérkodni

24. Murok
Erdélyben még a mai napig is nagyon sok helyen így hívják a sárgarépát!

25. Napa

Ősi szavaink egyike,  például így szól egy régi találós kérdésünk is : “Ipadnak, napadnak, három papnak, hat kappannak hány lába van?”. Az ipa az após, míg a napa nem más, mint az anyós.

ITT VAN KINIZSI PÁL FELESÉGÉNEK MEGDÖBBENTŐ ÉS SZÖRNYŰ TITKA! Szörnyű tetteket követett el!

Magyar Benigna (1465 körül – 1526) a magyarországi reneszánsz korának egyik ismert nőalakja, Kinizsi Pál felesége. Imádságos könyve Festetich-kódex néven ismert.

Fotó : Közkincs

Forrás : https://hu.wikipedia.org

Élete:
Hunyadi Mátyás hadvezérének, az Abaúj vármegyei nemesi családból származó Magyar Balázsnak a leánya. Az 1480-as években apjának fogadott fiához, az európai hírű hadvezérhez és nagyerejű vitézhez, Kinizsi Pálhoz ment nőül. Édesapja halála után (1490) Benigna és Kinizsi Pál kezén roppant birtokok halmozódtak fel, azonban örököseik nem születtek, így a Kinizsi-Magyar vagyon szép része a hadvezér fegyvertársára, Szapolyai Istvánra szállt. Magyar Benigna ezután még kétszer ment férjhez (hozományként mindkét újabb házasságába magával vitte a nagyvázsonyi uradalmat), előbb kamicsáci Horváth Márk neje, majd pedig egy ifjú hozományvadász, Kereki Gergely felesége lett. Ez utóbbinak egy félrelépése kiderülvén, élete szerencsétlen véget ért: Benigna asszony szolgáival várának bástyájáról Kerekit a mélybe dobatta.

A gyilkosságot királyi kegyelem követte, amit Benigna atyja és első férje dicső tetteinek köszönhetett (első férje, Kinizsi Pál talán az egyetlen olyan ismert hadvezér a magyar történelemből, akiről tudjuk, hogy hadakozásait csak győzelmek kísérték. A XVII. századi történetíró, Istvánffy Miklós is feljegyezte róla, hogy hadi vállalkozásait ritka szerencse kísérte).

Magyar Benignáról a magyar művelődéstörténetben is találunk adatot: a férje által alapított nagyvázsonyi pálos kolostorban készül el 1493 körül magyar nyelvű imádságos könyve, az úgynevezett Festetich-kódex, majd pedig húsz évre rá, 1513-ban egy M. nevű, ugyancsak pálos szerzetes készíti el a ma Czech-kódexként ismert, újabb magyar nyelvű imádságos könyvet Benigna számára. A három férjét túlélő asszony a mohácsi csata évében egy felvidéki kolostorban hunyt el 1526 ban.[2]

Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Benigna

Ez volt a 100 éves terv, amely megakadályozta volna Trianont! 1918. január 8-án hozták nyilvánosságra a14 pontba foglalt javaslatot! Ez volt a magyarok nagy esélye >>>>

Íme a 100 éves terv, amely megakadályozta volna Trianont! 1918. január 8-án hozták nyilvánosságra a14 pontba foglalt javaslatot! Ez volt a magyarok nagy esélye >>>>

A szerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel) távoznak az aláírás után

Fotó : közkincs

Forrás : wikipedia.org

A szerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel) távoznak az aláírás után

1918. január 8-án hozta nyilvánosságra 14 pontba foglalt javaslatait Woodrow Wilson amerikai elnök, az első világháború utáni „békerend” kialakításának alapelveiről.

Thomas Woodrow Wilsonnak, az Egyesült Államok 28. elnöke, három éven keresztül sikerült távol tartania Amerikát az 1914-ben kitört első világháborútól, de nem sikerült elkerülnie a hadba lépést azután, hogy Németország korlátlan tengeralattjáró háborúba kezdett. Nem kímélte az amerikai hajókat sem az agresszív stratégia, ezért vált az amerikai semlegesség tarthatatlanná. 1917. április 6-án „a nyugati civilizáció és a demokrácia védelmében” az Egyesült Államok belépett a háborúba.

A háborút lezáró béketárgyalásokra a nevezetes 14 pontjával és a Népszövetség tervével érkezett az igazságos békét szorgalmazó Wilson törekvéseit azonban nem koronázta túlságosan nagy siker. Az elnök 1918. január 8-án ismertette az elképzeléseit a kongresszushoz intézett üzenetben, amelyek az új határok kijelölése alapjául a népek önrendelkezésének jogát tekintették.

Béke és együttműködés >>>
Az 1. pontban például amellett érvelt, hogy legyen nyilvános minden békeszerződés, és nyíltan, az egész világ előtt dolgozzon a diplomácia. A 2. pontban követelte a nemzetközi vizeken a tengerhajózás teljes szabadságát, békében és háborúban is egyaránt, a 3. pont kérte minden kereskedelmi korlátozás megszüntetését, és szorgalmazta az országok egyenlőségét a nemzetközi kereskedelemben.

A 4. pont azt javasolta, hogy csökkentsék a feg**erke**st és a fe**ver**tet egészen addig a mértékig, amely a belső biztonságot éppen még nem fenyegeti. Az 5. pont kiállt a gyarmati követelések szabad és pártatlan rendezése, vagyis a gyarmatok és az anyaországok érdekeinek kölcsönös figyelembevétele mellett. A 6. pont például azt javasolta, hogy Oroszország függetlenül dönthessen a politikai fejlődéséről és a nemzeti politikájáról.
A 7–13. pont pedig Belgium, Franciaország, Olaszország, a Balkán és Lengyelország területi kérdéseivel foglalkozott. A 10. pont szerette volna szavatolni Ausztria-Magyarország népeinek az autonóm fejlődés legszabadabb lehetőségét, és azt javasolta, hogy alakítsák át a Monarchiát hat szövetségi állammá: Ausztria, Csehország, Lengyelország, Erdély, Magyarország és Jugoszlávia.

Az utolsó, 14. pont szerint külön szerződések alapján kell megteremteni a népek általános szövetségét, azért, hogy kölcsönös biztosítékai legyenek mind a nagy, mind a kis államok politikai függetlenségének valamint a területi sérthetetlenségének.

Kútba dőlt terv >>
A dokumentum vezérfonala volt az 1919-es párizsi tárgyalásoknak, de végül a békéket Nagy-Britannia és Franciaország a wilsoni elvek mellőzésével kötötte meg. A meghátrálásra kényszerült Wilson látta, hogy a megalázó békét csak fogcsikorgatva fogadják el a vesztesek, és visszavágóra készülnek, és ezért akarta biztonságossá tenni a világot a háború után.

Azt remélte, hogy a sérelmeket a Népszövetség orvosolja majd és elérte, hogy létrehozzák a szervezetet: belefoglalták valamennyi Párizs környéki békeszerződésbe a Nemzetek Szövetségének 1919. június 28-án elfogadott egyezségokmányát.

Nem volt rokonszenves Wilson politikája az Egyesült Államok közvéleményének, a Demokrata Párt kisebbségbe került az 1918-as kongresszusi választásokon, Wilson pedig vereséget szenvedett az 1920. novemberi elnökválasztáson, a republikánus Warren G. Hardingtól, és s csak az a vigasz maradt számára, hogy 1919-ben ő kapta a Nobel-békedíjat.
1920 januárjában Washington bojkottálta a Nemzetek Szövetségének első ülését az új amerikai szenátus döntésének köszönhetően, majd a szenátus végleg elvetette az amerikai tagság gondolatát márciusban, így az Egyesült Államok nem lépett be a pont Wilson javaslatára létrejött Népszövetségbe, ami az ENSZ elődje volt. A kongresszus szintén megtagadta a Wilson által 1919. június 28-án aláírt versailles-i békeszerződés ratifikálását is, ezért 1921-ben az Egyesült Államok külön békeszerződést kötött Németországgal.

 

Admin

 

Fájl:Trianon.png

Fotó : wikipedia.org
Szerző : Kovács Ádám

Megfejtették a tázlári homokdomb több évszázados titkát! Így került a tázlári Templomhegyre a bizarr csontváz, több száz másikkal együtt, olyan különleges pozícióban! >>>

Megfejtették a homokdomb titkát

Azt az embert, akit valószínű  büntetésből hasra fektetve, hátrakötött kezekkel temettek el, akit még holtában is kivetett a közösség. A csontvázra a tázlári Templomhegyen bukkantak, itt még feltártak száznál több sírhelyet , valamint megtalálták az ősi templom alapját is.

Tehát bebizonyosodott a falu határában található Templomhegyről , hogy nem csak a legenda  miatt kapta meg az elnevezését. A népnyelvben találnak a templomról emléket, de már nem jelezte a templomhelyet,  a II. József uralkodása (1780-1790) idején készült katonai térkép.  Találtak már olyan bizonyítékokat a korábbi ásatások során, hogy egykor állhatott  ezen a helyen templom, például faragott kváderköveket, téglatöredéket és végül sikerült megtalálniuk az Árpád-kori templomot.

A hosszú évszázadok alatt eltűntek a falak nyomai, a templom pusztulása után a  környékbeli lakosok elhordhatták  az építőköveket. Annak idején egy nagyobbó templom állt ezen a helyen, amelynek szélessége  9 méter volt. Nagyon szépen, szabályosan kirajzolódik a homokdomb kutatószelvényében megtalált templomalap. Gallina Zsolt, a kutatásokat vezető régészének elmondása szerint , jóformán az utolsó pillanatban bukkantak rá, mert  könnyen eltüntethette volna egy nagyobb talajrendezés vagy mélyszántás, véleménye szerint fontos lenne a templom teljes feltárása, valamint a  műemléki helyreállítása is.

Érdekessége a templomnak, hogy nem a megszokott kelet-nyugati irányban épült, így nem kelet felé volt  az oltár, hanem észak-kelet –felé és dél-nyugati irányban volt a hossztengelye.  Így megoldódott az a rejtély is, hogy miért volt a feltárt sírok többsége a megszokottól eltérő irányban tájolva.

 

Gulyás Gyöngyi régész elmondása szerint:

 

„A mostani ásatás során majdnem száz temetkezést tártunk fel a templom körüli temetőből, s még legalább harminc-ötvennel számolunk a mostani szelvényben, így a korábbi sírokkal együtt mintegy 180-200 sírral számolhatunk. A temető teljes sírszámát nagyon nehéz megbecsülni, hiszen még csak kis részét tártuk fel, de akár ezernél is jóval több lehet az eltemettek száma a területen „  beszámolójából kiderül, hogy  nagyon sok sír elpusztult az intenzív földművelés során és igencsak megrongálhatták a helyet  az amatőr kincskeresők is.

A régészek felhívták a figyelmet  a sírmező még egy érdekességére, egy hármas körárokra is  „ Az árkok a temető aktuális határát is jelezték, de feltehetően védelmi funkcióval is bírtak. Ez igen ritkának mondható, habár a közeli Csengelén is hasonlót figyeltek meg. Sírokat azonban az árkokon kívül, azokban és azok alatt is találtunk, ami arra utal, hogy a temető fokozatosan terjeszkedett”.

Arról is beszélt Gallina Zsolt, hogy a sírokból hajkarikák, gyűrűk, pénz és ásópapucs is előkerült,  és találtak a külső árokban vasszerszámokat, egy teljesen ép malomkövet, abroncsos favödröt, edényeket is. A  régészek megállapították a csontleletekből, hogy nehéz életet élő, kétkezi munkát végző népek éltek ezen a helyen.

Admin