Ismerd meg Szép Hazádat! – Magyarország egyetlen ma is működő, legöregebb vízimalma a Túr partján, a Túristvándi vízimalom!

Ismerd meg Szép Hazádat! – Magyarország egyetlen ma is működő, legöregebb vízimalma a Túr partján, a Túristvándi vízimalom!Egész évben látogatható, a belépőjegy mindössze 200 forint fejenként.A belépőjegyért a vízimalom történetét, működését elmesélő kiállítás is megtekinthető. A vízimalom a XVIII. század végén épült meg, építészete és környezet is különleges.Szerkezetét alulcsapós vízkerekek hajtják, így a víz nem felülről folyik rá a kerekekre, hanem a kerekek lapátjai merülnek bele a folyó vizébe. Ez a megoldás egész Közép-Európában igazi ritkaságnak számít.A három vízkerék által meghajtott hengerszékei 1904-ben készültek, de mostani helyükre, a túristvándi malomba csak az 1927-ben végzett felújításkor kerültek. Az egyik hengerszék a gabonaszemeket megtöri, a másik pedig az így keletkezett darálékot, dercét őrli meg.A 2. világháború után a megsemmisülés fenyegette, a vas elemeket széthordták, már az összedőlés fenyegette egy a kincset. 1963-ban, majd 1977-ben zajlottak komolyabb munkálatok, tetőzetét visszaállították paláról az 1890 előtti zsindely tetőzetre.

Túristvándi, Vízimalom, Malom, Water Mill

Fotó : pixabay.hu

Szabadon felhasználható!

A malom tovább különlegessége, hogy ma is működésre alkalmas, őrlésre is használható, ugyanis 1998-ra a Kincstári Vagyoni Igazgatóság befejezte a felújítását, ami 3 évet vett igénybe.

Egy kellemes, hagyományőrző programnak is otthon ad a malom, ugyanis minden évben a malom udvarán kerül megrendezésre a Nemzetközi Molnártalálkozó.

Fontos tudnivalók ha megnéznéd:
Cím: 4944 Túristvándi Zrínyi u. 29. sz.
Nyitva tartás: H-V: 8-18
Belépődíjak: Felnőtt: 200 Ft
Gyermek/Diák/Nyugdíjas: 100 Ft Telefonszám: (70) 379 5034

Forrás: http://turistvandi.hu

1500 éves titokra derült fény? Végre tényleg megtalálták Attila hun királyunk sírját? Egy ősi magyar rejtély lepleződött le!

1500 ÉV UTÁN VÉGRE FÉNY DERÜLT ATTILA HUN KIRÁLYUNK VALÓDI SÍRJÁRA! Egy ősi magyar rejtély lepleződött le!

Fájl:Attila-ChroniconPictum.jpg

 

Fotó : közkincs

Forrás : wikipedia.org

 

Atilla végső nyughelye víztömeg alatt fekszik, mivel egy elterelt folyó medrébe helyezték örök nyugalomra, a temetése után pedig visszaterelték a folyót saját medrébe. A jelen lévő szemtanúkat lenyilazták, hogy soha ne derüljön ki, hol is volt pontosan a szertartás. Ezek viszont csak feltételezések, az azóta eltelt több mint 1500 év alatt azonban senki nem bukkant rá Atilla sírjára, holott rengetegen próbálkoztak, legfőképpen a XIX. század környékén.

A Travel Channel Expedíció az ismeretlenbe című sorozata is a rejtély megoldásával kezdett el foglalkozni. Ez a műsor hihetetlen népszerűségnek örvend, összesen 74 országban vetítik, epizódonként nagyjából 10 milliós nézettséggel rendelkezik, tehát mi, magyarok is nagyon büszkék lehetünk, hogy ismét Magyarországon forgat a neves stáb. Az epizódot tavaly kezdték el előkészíteni, a forgatásra viszont csak fél évvel később került sor. Josh Gates mindent bevet, hogy a titokra fény derüljön, lemerészkedik a Duna mélyére és még a lovas íjászatot is betanulja. A rövidfilm nagyon izgalmasnak ígérkezik, már az elején kiderül, hogy a folyóba való temetés csak egy legenda, semmi valóságalapja nincsen. De akkor mégis hova temették a hun királyt? A következő oldalon folytatom!

A Travel Channel által feltárt nyomok egyértelműen a Pilisbe vezetnek, ugyanis kutatások szerint Atilla birodalmának fővárosa, Sicambria itt található, melynek maradványait még ma is megtalálhatjuk. Így tehát nagy az esély arra, hogy a hun király végső nyughelye is itt található, Árpád fejedelem sírjával egyetemben. A filmben helikopterrel fedezik fel a Pilis környékét, Dr. Lánszki Imre pedig pontosan megmutatja, hol is van az ősi város. Ezután a Holdvilágárokba indulnak tovább, és ásatásokat végeznek.

Egy kis csapat már több mint 15 éve dolgozik ezen a helyszínen Szörényi Levente, az Illés és a Fonográf egykori énekese-gitárosa felügyeletével. Céljuk egy római kőbánya feltárása. Ezen a területen minden adott a látványos ásatáshoz, megtalálhatunk itt ember által faragott vájatokat, leleteket, római kori cserepeket, hátrahagyott szerszámokat. A feltárás során arra jutottak, hogy a kibányászott hegyoldalt visszatöltötték, majd ott hagyták, ebből adódóan valamit elrejtettek a sziklák alá. Szörényi elmondása szerint pár éven belül kiderülhet a titok. Rájöhetnek arra, hogy sírboltokat rejtenek-e az árkok, és ha igen, akkor kiket temettek ide. Abban nem biztos senki, hogy Atillát vagy Árpádot helyezték itt végső nyugalomra, de úgy gondolja, hogy hatalmas felfedezés előtt állnak!

Mindenkinek ajánlom az Expedíció az ismeretlenbe legújabb részét, aminek magyarországi vetítésére február 11-én kerül sor, este 9 órakor a Travel Channelen. A következő oldalon mutatok egy részletet az epizódból!

Forrás: http://www.magyarorszagom.hu/atilla-sirja.html#ixzz54N16LP1r

Ismered Attila, a nagy hun uralkodó fiainak történetét? A hun-magyar rokonság kérdését, sokan, sokféle módon megvilágították már. Ez alkalommal Attila király leszármazottaival foglalkozunk…

Ismered Attila, a nagy hun uralkodó fiainak történetét? A hun-magyar rokonság kérdését, sokan, sokféle módon megvilágították már. Ez alkalommal Attila király leszármazottaival foglalkozunk…

Fotó : Közkincs!

Forrása: wikipedia.org

Így ír Kézai Simon krónikája a nagy hun államszervező uralkodó, Attila fiairól és egymás közötti hatalmi viszályairól, melytől Attila életében igyekezett megóvni népét…

– Kézai Simon krónikája és egy székelyföldi népmonda alapján –
Amikor Attila meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni. Mert Attilának annyi fia volt, hogy mint egy népet, meg se lehetett õket számlálni. Mindenki azt hitte, hogy utána az egyik fia fog uralkodni.

De a ravasz német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert õ Krimhilda német fejedelemasszonytól származott.
A hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának fia volt.
Mind a két fiú uralkodni kezdett: végül a kard döntött köztük.
Az elsõ ütközetben Csaba gyõzött.

Ekkor Aladár nagy sereget gyûjtött, és Csaba népét Szikambria közelében megtámadta.
Két álló hétig folyt a küzdelem. Végül Csaba seregét úgy legyõzték és szétszórták, hogy Attila fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg.

De ebben a csatában, amelyet a hunok “Krimhilda csatájának” neveztek, rengeteg német vér is elfolyt. Ha a németek nem szégyellnék, és õszintén szólnának róla, elmondhatnák, hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértõl.
Csaba vezér elmenekült a csatából, és tizenöt ezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt ott sokáig, hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba.
Ezenfelül megmaradt még háromezer hun, akik Csigle mezején telepedtek le. De annyira féltek a nyugati népek bosszújától, hogy attól fogva magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték, és az ország keleti részére költöztek.

A székelyek a hunok utódai, bár származásuk, idegennel nem kevert vérük, szigorú szokásaik és földjeik tekintetében nagyon eltérnek a magyaroktól. A székelyek még nem felejtették el a szittya betűket, botokra felvésve szívesen használják ezeket.

Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek, és már az unokáik hordták a fegyvert, amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő éjszakáig folyt a harc, és már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Az égboltozat Tejútján, amelyet azóta a Hadak Útjának neveznek, egy lovascsapat jelent meg. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a Hadak Útján némán visszatért a magas égbe.

A székelyek pedig híven õrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a magyarok Szkítiából elindultak, és Pannóniában akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek, és Erdély õrzését a székelyekre bízták.
(Lengyel Dénes feldolgozása)

WRITER

Tudtad, népmeséinkben miért a legkisebb fiú kapja az örökséget? Egyszerűbb az oka, mint gondolnád!

Tudtad, népmeséinkben miért a legkisebb fiú kapja az örökséget?

Minden néphagyománynak, jogszokásnak megtalálható az ősi megfelelője…

Tudtad, hogy miért a legkisebb fiú lesz az örökös a népmesékben? Most eláruljuk azt az ősi titkot, amely ezt a jogszokást megtartotta nálunk…

Népmeséinkben mindig a legkisebb fiú kapja meg az atyai örökséget. Ez a magyar jogszokásokban is így volt. A Werbőczi által összeállított Hármaskönyvből megtudjuk, hogy mindig a legfiatalabb, a szülőkkel együtt maradó és rájuk gondot viselő fiú örökölte az apai házat.

Őseink és rokonaink is így csinálták!
Keleti rokonainknál a tűzherceg, az otcsigin maradt az apai háznál. Abban az esetben, ha a legkisebb fiú helyett más, nagyobb fiútestvér maradt a szülőknél, akkor ő kapta meg az örökséget: az apai házat.

Az örökléssel kapcsolatban nagyon fontos szociális intézkedés meglétéről is tudunk. A régi közösségekben nem voltak árvaházak, a szüleiket elvesztő gyerekekről is gondoskodtak, sokszor jobban, mint a mai intézmények. A férfiak nemcsak azért kötöttek vérszerződést, hogy szövetségeseket találjanak maguknak, hanem azért is, hogy gyermekeik sorsa biztosítva legyen, ha az apa harcban elesne. A régi szkíta-hun népeknél ugyanis a vértestvéreknek volt a kötelességük gondoskodni szövetségesük árván maradt gyermekeiről, ők nevelték fel és házasították ki őket, esetleg eltékozolt vagyonukat is visszaszerezték.

Ez a hagyomány a magyaroknál is megmaradt, nagyon hosszú ideig a keresztszülőknek választott fogadott testvérek, barátok, komák gondoskodtak az árvaságra jutottakról.Forrás

WRITER

Fotó : pixabay