Szponzorált linkek:

Ismered Attila, a nagy hun uralkodó fiainak történetét? A hun-magyar rokonság kérdését, sokan, sokféle módon megvilágították már. Ez alkalommal Attila király leszármazottaival foglalkozunk…

Hirdetés:

Ismered Attila, a nagy hun uralkodó fiainak történetét? A hun-magyar rokonság kérdését, sokan, sokféle módon megvilágították már. Ez alkalommal Attila király leszármazottaival foglalkozunk…

Fotó : Közkincs!

Forrása: wikipedia.org

Így ír Kézai Simon krónikája a nagy hun államszervező uralkodó, Attila fiairól és egymás közötti hatalmi viszályairól, melytől Attila életében igyekezett megóvni népét…

– Kézai Simon krónikája és egy székelyföldi népmonda alapján –
Amikor Attila meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni. Mert Attilának annyi fia volt, hogy mint egy népet, meg se lehetett õket számlálni. Mindenki azt hitte, hogy utána az egyik fia fog uralkodni.

De a ravasz német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert õ Krimhilda német fejedelemasszonytól származott.
A hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának fia volt.
Mind a két fiú uralkodni kezdett: végül a kard döntött köztük.
Az elsõ ütközetben Csaba gyõzött.

Ekkor Aladár nagy sereget gyûjtött, és Csaba népét Szikambria közelében megtámadta.
Két álló hétig folyt a küzdelem. Végül Csaba seregét úgy legyõzték és szétszórták, hogy Attila fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg.

Hirdetés:

De ebben a csatában, amelyet a hunok “Krimhilda csatájának” neveztek, rengeteg német vér is elfolyt. Ha a németek nem szégyellnék, és õszintén szólnának róla, elmondhatnák, hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértõl.
Csaba vezér elmenekült a csatából, és tizenöt ezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt ott sokáig, hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba.
Ezenfelül megmaradt még háromezer hun, akik Csigle mezején telepedtek le. De annyira féltek a nyugati népek bosszújától, hogy attól fogva magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték, és az ország keleti részére költöztek.

A székelyek a hunok utódai, bár származásuk, idegennel nem kevert vérük, szigorú szokásaik és földjeik tekintetében nagyon eltérnek a magyaroktól. A székelyek még nem felejtették el a szittya betűket, botokra felvésve szívesen használják ezeket.

Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek, és már az unokáik hordták a fegyvert, amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő éjszakáig folyt a harc, és már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Az égboltozat Tejútján, amelyet azóta a Hadak Útjának neveznek, egy lovascsapat jelent meg. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a Hadak Útján némán visszatért a magas égbe.

A székelyek pedig híven õrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a magyarok Szkítiából elindultak, és Pannóniában akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek, és Erdély õrzését a székelyekre bízták.
(Lengyel Dénes feldolgozása)

WRITER

Hirdetés: