Szponzorált linkek:

Tudtad, népmeséinkben miért a legkisebb fiú kapja az örökséget? Egyszerűbb az oka, mint gondolnád!

Hirdetés:

Tudtad, népmeséinkben miért a legkisebb fiú kapja az örökséget?

Minden néphagyománynak, jogszokásnak megtalálható az ősi megfelelője…

Tudtad, hogy miért a legkisebb fiú lesz az örökös a népmesékben? Most eláruljuk azt az ősi titkot, amely ezt a jogszokást megtartotta nálunk…

Népmeséinkben mindig a legkisebb fiú kapja meg az atyai örökséget. Ez a magyar jogszokásokban is így volt. A Werbőczi által összeállított Hármaskönyvből megtudjuk, hogy mindig a legfiatalabb, a szülőkkel együtt maradó és rájuk gondot viselő fiú örökölte az apai házat.

Őseink és rokonaink is így csinálták!
Keleti rokonainknál a tűzherceg, az otcsigin maradt az apai háznál. Abban az esetben, ha a legkisebb fiú helyett más, nagyobb fiútestvér maradt a szülőknél, akkor ő kapta meg az örökséget: az apai házat.

Az örökléssel kapcsolatban nagyon fontos szociális intézkedés meglétéről is tudunk. A régi közösségekben nem voltak árvaházak, a szüleiket elvesztő gyerekekről is gondoskodtak, sokszor jobban, mint a mai intézmények. A férfiak nemcsak azért kötöttek vérszerződést, hogy szövetségeseket találjanak maguknak, hanem azért is, hogy gyermekeik sorsa biztosítva legyen, ha az apa harcban elesne. A régi szkíta-hun népeknél ugyanis a vértestvéreknek volt a kötelességük gondoskodni szövetségesük árván maradt gyermekeiről, ők nevelték fel és házasították ki őket, esetleg eltékozolt vagyonukat is visszaszerezték.

Hirdetés:

Ez a hagyomány a magyaroknál is megmaradt, nagyon hosszú ideig a keresztszülőknek választott fogadott testvérek, barátok, komák gondoskodtak az árvaságra jutottakról.Forrás

WRITER

Fotó : pixabay

Hirdetés: