A Sissi trilógia és a valódi Erzsébet élete! Tényleg tündérmese vagy inkább dráma? Tényleg nyoma sem volt annak a romantikának, amit a film leír? Valójában így zajlottak a magyarok életét is meghatározó események >>>

A Sissi trilógia és a valóság! Tündérmese vagy dráma? Nyoma sem volt annak a romantikának, amit a film leír! Valójában így zajlottak a magyarok életét is meghatározó események >>>

 

 

Empress Elisabeth of Austria in dancing-dress, 1865, Franz Xaver Winterhalter.jpg

Fotó: wikipedia.org

Közkincs

Mese vagy valóság? – Gondolatok a Romy Schneider-féle Sissi-filmekről

Nagyon sok filmben feldolgozták Erzsébet, osztrák császárné-magyar királyné életét, mindenképpen a legnépszerűbb változat a Romy Schneider és Karlheinz Böhm főszereplésével 1955 és 1957 között bemutatott Sissi trilógia. Ernst Marischka az osztrák rendező filmje főszereplőjének nem először választotta a színészcsaládból való, 1955-ben csak tizenhét éves Romy Schneidert.

Viktória- Egy királylány gyermekkora című filmjében, egy évvel korábban ugyancsak ő játszotta a címszerepet, a fiatal Viktória királynőt. Mindkét filmben saját édesanyja alakította az anya szerepét, Magda Schneider alakította. Mi lehet a titka annak, hogy mai napig ez a film annyira népszerű, hogy készítése után 60 évvel is karácsonykor műsorára tűzi valamelyik tévécsatorna?

A film bemutatásakor lehet, hogy a film szép tájai, jelmezei, és a kedves,olykor vicces jelenetei segítettek feledtetni az emberekkel a közeli háború borzalmas emlékeit. A történetet a későbbiek során is közkedveltté tette a filmnek ez az idillikus, nosztalgikus, romantikus hangulata , mert a nézők sokkal könnyebben azonosulnak a hozzájuk hasonló szereplőkkel, akik annak ellenére, hogy rangjuk van, mégis hétköznapi emberek tulajdonságaival rendelkeznek. Az sem zavarja meg a film által nyújtott kellemes és könnyed kikapcsolódást, hogy történelmi hűséget a cselekmény nem feltétlenül követi, de végig érzékelhető, hogy nem is erre törekedtek a film készítői.
Arra vonatkozó évszámot, hogy mikor játszódik a történet, csupán egyszer említik, az első részben, (1853), így szinte kortalanná teszik a filmet. Akik jobban ismerik a történelmet, azok számára azonnal feltűnhet, hogy nem a megfelelő időrendben ábrázolják az egyes történelmi eseményeket.

Az első részben (Sissi) a Wittelsbachok nyári, a Starnbergi-tó partján álló possenhofeni kastélyában indul, nem valódi kastély szerepel a filmben, itt megismerhetjük a szereplők egy jó részét, például Erzsébet szüleit: Miksa, bajorországi herceget és Ludovika főhercegasszonyt (aki Ferenc József édesanyjának, Zsófia főhercegnőnek testvére volt), nővérét, Ilonát (becenevén Nenét), kisebb testvéreit, és nem utolsósorban Sissit. Az események a Schönbrunni kastélyban folytatódnak és kiválóan bemutatják azt a két különböző környezetet, ahonnan származik Erzsébet és Ferenc József . a cselekmény 1853 augusztusában jár, amelynek a kiindulópontja az a levél, amelyben Zsófia meghívja Ferenc József 23. születésnapjára Ludovikát és Ilonát, természetesen azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egyben a két fiatal eljegyzését is megtartsák. Annak érdekében, hogy elkerüljék a nagy nyilvánosságot, magukkal viszik Bad Ischlbe, a császár nyári rezidenciájába, a kishúgot, Sissit is, akinek fogalma sincs ekkor a nagy tervekről. A film történetében Sissi és Ferenc József kalandos megismerkedése után, amikor még Sissi nem árulja el kilétét a császárnak, mindenki meglepetésére az eljegyzési bálon, Ferenc József Sissit választja menyasszonyának és nem Ilonát.

1854. április 24-én.ér véget az első rész Ferenc József és Erzsébet esküvőjével ér véget. Ebben nem találhatunk nagyobb történelmi eltéréseket, kivéve azt, hogy valójában nem jelentett akkora boldogságot Sissinek, az eljegyzés és az esküvő, mint amilyet a film bemutat. Nagyon szerette Ferenc Józsefet, de ugyanakkor nagyon meg volt rémülve attól a gondolattól, hogy egy hatalmas birodalom császárnéja lesz. Természetesen még vannak a részben más kitalált epizódok is, mint például Sissi és Ferenc József megismerkedésének körülményei, amikor a fiatal lány, véletlenül a császárt „fogja ki” horgászsás közben, vagy a kissé esetlen, de jólelkű és roppant szórakoztató Böckl ezredes kalandjai, de ezek egyáltalán nem zavaróak, inkább jól elszórakoztatják, megnevettetik a nézőt. Természetesen azért a filmben történik valóságos utalás történelmi eseményekre is, mint például a Libényi János magyar szabólegény által elkövetett merényletkísérlet 1853-ból, vagy például Ferenc József kötelességtudó, és Erzsébet szabadság- és igazságszerető jellemére.

A Schönbrunni kastély a második rész (Sissi, az ifjú császárné), kezdő helyszíne, ami igazán jól mutatja a Sissi életében bekövetkezett változást. Az első rész a szeretett „Possi” kertjében, a természetben, a szabadban játszódnak, ehhez képest a második rész mutatja azt a zord, magányos udvari életet, amely akkoriban Bécsben uralkodott, s amelyhez alkalmazkodnia kellett a kis Sissinek is. Nem császárnénak nevelték, ezért egyáltalán nem volt hozzászokva a bezárt, merev és szigorú szabályok szerinti életmódhoz. Külön órákat kellett vennie, melyeken megismertették a birodalom nyelveivel és kultúráival, például tanult csehül, horvátul és magyarul is, ezt a filmben is említik, ugyanakkor rövid idő alatt el kellett sajátítania a protokoll-, és illemszabályokat is. Emellett még nagyon sokat volt egyedül, ugyanis Ferenc Józsefet lefoglalták a birodalom ügyei, gondjai, és nem könnyítette meg az életét anyósa, Zsófia sem. Tizenhat éves menyét mindenáron uralma akarta tartani, így komoly konfliktus alakult ki köztük, amely végül odáig jutott, hogy a gyermekeik nevelését is átvette. Nem feltétlenül rossz szándék vezényelte Zsófiát, amikor kisajátította a gyermekeket, hanem még túl fiatalnak és tapasztalatlannak tartotta Sissit arra, hogy a császári gyermekeket megfelelő nevelésben részesítse. A film központi konfliktusa lesz a második résznek ez a momentum és emellett az egyik fő időbeli torzítása is.

Addig a valóságnak megfelel, hogy 1857-ben született a pár első gyermeke, Zsófia, és az is igaz, hogy átvette az irányító szerepet a nevelésében Sissi anyósa. Sajnos meghalt a kislány két és fél évesen , így a film következő jelenetében, amely 1867-be visz, közvetlenül a kiegyezés előtti időbe, akkor már a kis Zsófia régen nem él, sőt, Gizella, a második lány is már tizenegy éves, és 9 éves Rudolf koronaherceg. A filmben egyáltalán nem szerepelnek, ahogy Mária Valéria sem, az 1868-ban Budán született magyar királykisasszony. A filmben sikerül elérni Sissinek, hogy Zsófia átengedje neki kislánya nevelését, de igazából ez csak Rudolf esetében sikerült, amikor valamennyit enyhítettek a szigorú katonai fegyelmezésen Sissi közbenjárására. Csupán Mária Valéria volt az a gyermek, akit kedve szerint szerethetett és nevelhetett, Sissi ezért is hívták őt Erzsébet Kedvenc Leányának.

A magyar ügy jelenti a trilógia második részének másik fő vonulatát, és természetesen a kiegyezés. A filmben bemutatják az emigrációból hazatért Andrássy Gyula grófot, akit az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt, 1851-ben távollétében kötél általi halálra ítéltek. A sors fintora, hogy pont az ő közreműködésével lett Ferenc József Magyarország királya1867-ben. A film megpróbálja kihangsúlyozni Erzsébet szerepét a kiegyezés létrejöttében, először, a legjobban Magyarország ragadja meg Sissit, az egyes országok történelmének tanulásakor , és igyekszik megnyerni a magyar nép jóindulatát emberségével és kedvességével. A valóság az, hogy eleinte Sissi főleg csak anyósa bosszantására kedvelte a többiek felett a magyar nyelvet és kultúrát, viszont ahogy egyre jobban megismerte, úgy kezdett egyre nagyobb rokonszenvet a hozzá hasonlóan roppant szabadságszerető magyarok iránt. A film második részének záró kockái: a koronázás, a Királydombon történő kardvágás pillanatai és a magyar himnusz.

Magyarországon kezdődik a film harmadik, egyben befejező része (Sissi. Sorsdöntő évek) , ahol Sissi, hasonlóan az első részben lévő jelenethez , pont az egyik fő szenvedélyének hódol, a lovaglásnak. A film gyönyörűen hangsúlyozza azt a hatalmas szabadságérzetet, melyet Erzsébet magyarországi tartózkodása alatt érzett, ahol nem kötötte őt béklyóba a bécsi udvari élet szigorúsága. Az utolsó résznek már nem a „magyar ügy” a fő cselekményszála, hanem Sissi császárné betegsége. A filmben a tüdőbaját egy megfázásra vezetik vissza, de köztudott, , hogy Sissi tüdőbetegsége és depressziója elsősorban pszichés eredetű volt. Így tiltakozott a bécsi udvarban őt ért sérelmek és a kötöttségek ellen szervezete. Eleinte a déli országokba, például Madeira-ra, Görögországba, Korfura orvosai tanácsára utazott, később már annyira rendszerszerűvé váltak , hogy már sokkal több időt töltött a külföldön vásárolt kastélyaiban, mint Bécsben, ezt pedig nem nézték jó szemmel a bécsiek. A filmben a betegség megjelenését az 1867 utáni évekre teszik, de igazából már esküvője után nem sokkal, de inkább a kis Zsófia halála után „menekült” a betegségbe Sissi.

A filmnek van egy másik fő témája, éspedig Sissi bátyjának, Lajosnak házassági ügye egy nála rangban alacsonyabban lévő polgárlánnyal, Henriette Mendel-lel, aki később Wallersee báróné lett. A film tulajdonképpen bemutatja a „rangszerzés” módját, eléggé szórakoztatóan mutatja be, hogy hogyan fog össze az egész család,annak érdekében, hogy a rangon aluli házasságot diszkréten legalizálják, és kíméletesen próbálják beadagolni a hírt Lajos édesanyjának, Ludovikának. Ludovika a kezdeti méltatlankodás után elfogadja menyét, akkor meg pláné, amikor megtudja, hogy fiának és Henriette-nek már gyermekük is született, a kis Marie, a későbbi Larisch grófné. Ezzel szemben valójában:: Marie 1858-ban született, és szülei csupán 1859-ben házasodtak össze. A film nemcsak a két eseményt cseréli fel időben, hanem a kiegyezés utáni évekre teszi az egész történetet.

Az olaszországi konfliktus pedig a film utolsó momentuma, amelynek ugyancsak van egy megmosolyogtató jelenete, amikor az arisztokraták az inasaikat, komornáikat, portásaikat küldik el maguk helyett, a milánói Scalában megtartott koncertre és utána lévő fogadásra. Végül ismét Sissi embersége töri meg a Velencébe történő behajózást körülvevő csendet , amikor az emberek nem köszöntötték a császári párt, azzal, hogy saját kislányát hamarabb köszönti, mint az ott sorakozó egyházi főméltóságokat. A film története Velencében, a Szent Márk téren zárul, ahol az osztrák himnusz dallamára, a galambok Sissi nevét formázzák.

A Sissi-trilógia készítői elsősorban arra törekedtek, a szigorú történeti hűség megtartása helyett, hogy kiragadjanak Erzsébet királyné életéből néhány olyan jelenetet , eseményt amelyek alapján, bemutathatják a császárné sorsát. Így arra a kérdésre, hogy a film mese vagy valóság , az lehet a válasz, hogy mindkettő, mindenki maga döntheti el.