Szponzorált linkek:

Megfejtették a tázlári homokdomb több évszázados titkát! Így került a tázlári Templomhegyre a bizarr csontváz, több száz másikkal együtt, olyan különleges pozícióban! >>>

Hirdetés:

Megfejtették a homokdomb titkát

Azt az embert, akit valószínű  büntetésből hasra fektetve, hátrakötött kezekkel temettek el, akit még holtában is kivetett a közösség. A csontvázra a tázlári Templomhegyen bukkantak, itt még feltártak száznál több sírhelyet , valamint megtalálták az ősi templom alapját is.

Tehát bebizonyosodott a falu határában található Templomhegyről , hogy nem csak a legenda  miatt kapta meg az elnevezését. A népnyelvben találnak a templomról emléket, de már nem jelezte a templomhelyet,  a II. József uralkodása (1780-1790) idején készült katonai térkép.  Találtak már olyan bizonyítékokat a korábbi ásatások során, hogy egykor állhatott  ezen a helyen templom, például faragott kváderköveket, téglatöredéket és végül sikerült megtalálniuk az Árpád-kori templomot.

A hosszú évszázadok alatt eltűntek a falak nyomai, a templom pusztulása után a  környékbeli lakosok elhordhatták  az építőköveket. Annak idején egy nagyobbó templom állt ezen a helyen, amelynek szélessége  9 méter volt. Nagyon szépen, szabályosan kirajzolódik a homokdomb kutatószelvényében megtalált templomalap. Gallina Zsolt, a kutatásokat vezető régészének elmondása szerint , jóformán az utolsó pillanatban bukkantak rá, mert  könnyen eltüntethette volna egy nagyobb talajrendezés vagy mélyszántás, véleménye szerint fontos lenne a templom teljes feltárása, valamint a  műemléki helyreállítása is.

Hirdetés:

Érdekessége a templomnak, hogy nem a megszokott kelet-nyugati irányban épült, így nem kelet felé volt  az oltár, hanem észak-kelet –felé és dél-nyugati irányban volt a hossztengelye.  Így megoldódott az a rejtély is, hogy miért volt a feltárt sírok többsége a megszokottól eltérő irányban tájolva.

 

Gulyás Gyöngyi régész elmondása szerint:

 

„A mostani ásatás során majdnem száz temetkezést tártunk fel a templom körüli temetőből, s még legalább harminc-ötvennel számolunk a mostani szelvényben, így a korábbi sírokkal együtt mintegy 180-200 sírral számolhatunk. A temető teljes sírszámát nagyon nehéz megbecsülni, hiszen még csak kis részét tártuk fel, de akár ezernél is jóval több lehet az eltemettek száma a területen „  beszámolójából kiderül, hogy  nagyon sok sír elpusztult az intenzív földművelés során és igencsak megrongálhatták a helyet  az amatőr kincskeresők is.

A régészek felhívták a figyelmet  a sírmező még egy érdekességére, egy hármas körárokra is  „ Az árkok a temető aktuális határát is jelezték, de feltehetően védelmi funkcióval is bírtak. Ez igen ritkának mondható, habár a közeli Csengelén is hasonlót figyeltek meg. Sírokat azonban az árkokon kívül, azokban és azok alatt is találtunk, ami arra utal, hogy a temető fokozatosan terjeszkedett”.

Arról is beszélt Gallina Zsolt, hogy a sírokból hajkarikák, gyűrűk, pénz és ásópapucs is előkerült,  és találtak a külső árokban vasszerszámokat, egy teljesen ép malomkövet, abroncsos favödröt, edényeket is. A  régészek megállapították a csontleletekből, hogy nehéz életet élő, kétkezi munkát végző népek éltek ezen a helyen.

Admin

Hirdetés: