EGY ÚJABB MAGYAR TÖRTÉNELMI REJTÉLYRŐL HULLIK LE A LEPEL! BŰNÖS VAGY ÁLDOZAT VOLT BÁTHORY ERZSÉBET

CSEJTE. A régészek egybehangzó véleménye szerint érdemes volt ásatásokba kezdeni a csejtei (Čachtice) vár körül. A két hónapja tartó munkálatok során értékes leletekre bukkantak.

A régészek megállapították, hogy a várudvart két méteres mélységig törmelék borítja. Valószínűleg a régi várfal romjai. A vastag réteg alatt évszázadokon át rejtőzhettek ritka régészeti értékek anélkül, hogy bolygatták volna őket. Eddig többek között cserépdarabokat, Báthory Erzsébet kamrájából származó használati tárgyakat és korabeli érméket találtak. Nem kizárt, hogy a véres grófnő némely áldozatának csontváza is előkerülhet – jegyezte meg a felfedezésről tudósító čas.sk.

„Báthory korából származó, jó állapotban levő égetett cserépre bukkantunk, állati csontokat, kerámiát, használati tárgyakat és 17. századbeli érméket is találtunk“ – erősítette meg a lapnak Jana Stehlíková régész. A feltárás tovább folytatódik.

A csejtei várat (Vágújhelyi járás) két hónapja zárták be a nagyközönség előtt, akkor kezdődött el a régészeti feltárás. Ezt megelőzően nem folytattak itt archeológiai munkálatokat.

„Mivel ezen a helyszínen még sosem ástak, biztosan találunk bútormaradványokat és további használati tárgyakat is. A palota legkevesebb két alkalommal leégett. Akkoriban azonban senki nem tartotta számon azokat a használati tárgyakat, amelyeket betemetett a törmelék“ – mondta Stehlíková.

René Masaryk régész is úgy véli, hogy további értékes leletek kerülhetnek elő. Ő elképzelhetőnek tartja, hogy a szadizmus vétségében bűnösnek talált Báthory Erzsébet áldozatainak csontjait is megtalálják. A grófnő ismeretlen helyen nyugszik. „Báthory grófnő tetemét vélhetően a templomban helyezték el. A fennmaradt bírósági iratok szerint áldozatait a várban és a környéken temethették el. A dokumentációt is átnézzük – fűzte hozzá René Masaryk.

A korszak híres törökverő vezére, Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” 1602-ben 36 ezer forint ellenében örökbirtokul szerezte meg Csejte várát. A főúr özvegyét, Báthory Erzsébetet 1610-ben itt tartóztatták le Thurzó György nádorispán emberei az udvartartásával együtt állítólagos szadista bűncselekményei miatt.

A cselédlányok meggyilkolásával és különféle perverziókkal vádolt úrnőt felvitték a kővárba, ahol szobafogságban őrizték három évvel későbbi haláláig. Ügyében nem folytatták le az akkoriban szokványos klasszikus bírósági tárgyalást, ami az elmúlt évszázadok során sok mendemondára adott okot. Emiatt napjainkban már lehetetlen kibogozni az igazságot Csejte egykori úrnőjéről. Történetét sokan, rengeteg formában megörökítették: könyvek, filmek tömkelege készült róla. A vár – akárcsak Erzsébet – sanyarú sorsra jutott.

Amikor 1708 augusztusa, a trencséni vesztes csata után a kurucok kiszorultak erről a vidékről, Csejte várát ismét megszállták a császári zsoldosok, akik felrobbantották az erődítmény falait, stratégiai megfontolásból. Azóta egyre jobban pusztulnak a festői romok, az állam eddig csak kisebb mértékű állagmegóvást hajtott itt végre. Most végre megvalósulhat a teljes régészeti feltárása és a menthető részek konzerválása. A vár felújításának költsége több mint 1 millió euró. „Stabilizálják a várfalakat, pótolják a ledőlt részeket, befedik a kápolnát és a vár egyes belső részeit“ – mondta a tervezett munkálatokról Anna Ištoková, Csejte polgármestere. Emiatt a nagyközönség előtt két évre lezárták a műemléket.

Forrás:
www.hirek.sk/multunk/20120731123106/Feltaras-folyik-Bathory-Erzsebet-varaban-Megtalaljak-az-aldozatok-csontjait.html

ÉRDEKES ŐSI MAGYAR NÉPSZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK JANUÁR ELSEJÉRE! ŐSEINK SZERINT EZEKRE FIGYELJ, ÉS SIKERES ÉVED LESZ

ÚJÉV NAPJA (JANUÁR 1.)

Január elseje a polgári év kezdőnapja. A középkorban december 25-én, azaz Krisztus születésének napján kezdődött az év. A XIII. Gergely pápa-féle naptárreform (1582) a polgári év kezdetévé január elsejét tette, az egyházi év mindmáig advent első napjával (a karácsonyt négy héttel megelőző vasárnappal) kezdődik. A változó évkezdet miatt az újévet sokfelé kiskarácsonynak nevezték.

 

A január elseji évkezdet Magyarországon már 1587-ben életbe lépett.
Úgy tartották, hogy amit ezen a napon cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre. Tilalmak fűződnek ehhez a naphoz. Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb.

Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben, ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni.
Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. Pl. a bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása.
Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, elrepítené a szerencsét. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előre túrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

Újévkor megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. Újévi első látogatónak férfit vártak, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Az időjárásra is jósoltak, többnyire úgy tartják a jó idő jó esztendőt jósol. Ezen a napon fiúgyerekek jártak házról házra köszönteni. Az köszöntő gyakran nem más, mint a jókívánságok versbe szedése.

például.:
Legyen áldott minden csillag a Kárpátok felett,
költözzön békesség a szívbe, áradjon a szeretet.
Adj enyhülést a betegnek, ó, kegyelmes Isten,
a szegénynek áldást, miben nélkülözés nincsen.
Hozzál boldog jövőt az összes apró szentnek,
sarjadjon új élet, szülessen sok gyermek…
legyen áldott e föld, legyen áldott e nemzet!

B orongós napok tűnjetek tova
O kkal szomorú ne legyél soha
L épteid kísérje töretlen szerencse
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő

É vek ha múltok, ha elszálltok napok
V idámságot, örömet számolatlan adjatok
E lfusson most az óévnek malaca
T öbbé ne legyen senkinek panasza

K erüljön betegség, bánat messzire
Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe
V ágyaid sorra valóra váljanak
Á lnok szavak többé ne bántsanak
N övekedjen az igaz barátok tábora
O kosan élj, ne legyél ostoba
K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped!

EZEKET AZ ÉTELEKET KERÜLD HOLNAP, ÉS SIKERES LESZ A JÖVŐ ÉVED! ŐSI MAGYAR ÉTELEK JANUÁR ELSEJÉRE!

Léteznek az úgynevezett babonák, amik évszázadok óta átszövik az életünket. A legtöbb babona a gasztronómiában talán a szilvesztert övezi, gondoljunk csak a lencsére, vagy a malacra. Ezeknek a babonáknak régi paraszti gyökerei vannak. Azt, hogy mit ettek az év utolsó, illetve a következő év első napján a hiedelmek szerint hatása volt a következő év termésére, tehát a család jólétére. Nézzük meg tehát, mit együnk, illetve miket ne együnk, ha a szerencse kerekét a magunk malmára akarjuk forgatni.

December 31-én együnk halat, vadat, szárnyast
Bár az év végi lakmározások a lencse és a malac köré épülnek, ezek pénzhozó ’hatásai’ csak január elsején érvényesek. Az év utolsó napján olyan állatok húsait kell fogyasztani, amik elviszik az előző év problémáit. A hal elúszik vele, a szárnyas elkaparja, a vad elfut vele.

Szerencsepogácsa
Sok helyen szokás volt szilveszterkor pogácsát is sütni. A pogácsák közül egybe egy pénzérmét rejtettek el. Aki ezt megtalálta, és meg is ette 31. éjfél előtt, annak lett következő évben a legnagyobb szerencséje.

Örök klasszikus: Csicseriborsó, bab, lencse
A hagyományok szerint a szemes termések, mint a bab, de főként a lencse a gazdagságot, és a szerencsét jelképezik. A szokások szerint újév első napján tehát lencsét is érdemes ennünk. Készíthetünk belőle levest, főzeléket, pástétomot, salátát, az elkészítés módjának se szeri, se száma.

Január elsején már lehet malackodni
Ha biztosra akarunk menni, hogy ránk találjon az anyagi jólét, akkor éjfél után már ehetünk jobbnál jobb malacfalatokat. A babona szerint ugyanis a malac az orrával előre túrja a szerencsét. Szilveszterkor szimbolikus étel például a pirosra sült malac, de a virsli mustárral is megteszi jobb híján. Figyelem! A baromfi virsli, és a gabonakolbászkák nem számítanak a bőséghozó újévi ételek közé.

Mazsola és szőlő!
Spanyolországban, Portugáliában, Venezuelában, Mexikóban, Ecuadorban, Peruban és Kubában is 12 szem szőlővel vagy mazsolával várják az újévet. Ahogy közeledik az éjfél, úgy eszik meg a szemeket, amelyek a hónapokat jelképezik, és bizony a szőlőszem édessége vagy savanyúsága előrevetíti, hogy az adott hónap milyen lesz.

A gyümölcsök frontját a szőlő mellett a citrusfélék is erősítik. A kínaiaknál a mandarin jó szerencsét jelent, míg a narancs a gazdagságot szimbolizálja. Törökországban a gránátalma jelképezi a szerencsét, a színe és a benne lévő magok a pénzt és a jólétet jelenítik meg.

FIGYELEM: ezeket szigorúan tilos szilveszter este és az újév első napján!
A javasolt alapanyagok mellett vannak bizonyos ételek, amiket szigorúan tilos szilveszterkor fogyasztani. A szárnyasok elrepülhetnek a szerencsével, a vadak elfutnak vele, a rákok visszafelé haladnak, így szintén nem szerencsés belőlük enni.

Ellenben jó, ha a tányérunkat még akkor sem töröljük fényesre, ha nagyon ízlett az étel, mert a tányéron hagyott maradék lehet, hogy hozzásegít minket ahhoz, hogy a következő évben is mindig legyen valami a tányérunkon – és a kamránk is fel legyen töltve.

Magyar Babonák Szilveszterkor!

Magyar babonák :
-Újév napján ne vigyünk ki semmit a házból mert ” elszáll a tehén haszna”.

-Nem szabad baromfi húst ennünk, mert a baromfi elkaparja a szerencsénket .

-A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken szerencsét hoz ( ahány pikkely, annyi pénz), másutt viszont baljós állat , hiszen elúszik vele a szerencse .

-A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.

-A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

-Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

-Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

-A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

-Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

-Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

Szerencsét hozó ételek :

A malac, azaz malacsült

Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. Ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat.

A lencse

A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele ugyanis a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs.
Ugyancsak bibliai történet az éhes Ézsaiásé, aki egy tál lencséért adta el elsőszülöttségi jogát.