1500 éves titokra derült fény? Végre tényleg megtalálták Attila hun királyunk sírját? Egy ősi magyar rejtély lepleződött le!

1500 ÉV UTÁN VÉGRE FÉNY DERÜLT ATTILA HUN KIRÁLYUNK VALÓDI SÍRJÁRA! Egy ősi magyar rejtély lepleződött le!

Fájl:Attila-ChroniconPictum.jpg

 

Fotó : közkincs

Forrás : wikipedia.org

 

Atilla végső nyughelye víztömeg alatt fekszik, mivel egy elterelt folyó medrébe helyezték örök nyugalomra, a temetése után pedig visszaterelték a folyót saját medrébe. A jelen lévő szemtanúkat lenyilazták, hogy soha ne derüljön ki, hol is volt pontosan a szertartás. Ezek viszont csak feltételezések, az azóta eltelt több mint 1500 év alatt azonban senki nem bukkant rá Atilla sírjára, holott rengetegen próbálkoztak, legfőképpen a XIX. század környékén.

A Travel Channel Expedíció az ismeretlenbe című sorozata is a rejtély megoldásával kezdett el foglalkozni. Ez a műsor hihetetlen népszerűségnek örvend, összesen 74 országban vetítik, epizódonként nagyjából 10 milliós nézettséggel rendelkezik, tehát mi, magyarok is nagyon büszkék lehetünk, hogy ismét Magyarországon forgat a neves stáb. Az epizódot tavaly kezdték el előkészíteni, a forgatásra viszont csak fél évvel később került sor. Josh Gates mindent bevet, hogy a titokra fény derüljön, lemerészkedik a Duna mélyére és még a lovas íjászatot is betanulja. A rövidfilm nagyon izgalmasnak ígérkezik, már az elején kiderül, hogy a folyóba való temetés csak egy legenda, semmi valóságalapja nincsen. De akkor mégis hova temették a hun királyt? A következő oldalon folytatom!

A Travel Channel által feltárt nyomok egyértelműen a Pilisbe vezetnek, ugyanis kutatások szerint Atilla birodalmának fővárosa, Sicambria itt található, melynek maradványait még ma is megtalálhatjuk. Így tehát nagy az esély arra, hogy a hun király végső nyughelye is itt található, Árpád fejedelem sírjával egyetemben. A filmben helikopterrel fedezik fel a Pilis környékét, Dr. Lánszki Imre pedig pontosan megmutatja, hol is van az ősi város. Ezután a Holdvilágárokba indulnak tovább, és ásatásokat végeznek.

Egy kis csapat már több mint 15 éve dolgozik ezen a helyszínen Szörényi Levente, az Illés és a Fonográf egykori énekese-gitárosa felügyeletével. Céljuk egy római kőbánya feltárása. Ezen a területen minden adott a látványos ásatáshoz, megtalálhatunk itt ember által faragott vájatokat, leleteket, római kori cserepeket, hátrahagyott szerszámokat. A feltárás során arra jutottak, hogy a kibányászott hegyoldalt visszatöltötték, majd ott hagyták, ebből adódóan valamit elrejtettek a sziklák alá. Szörényi elmondása szerint pár éven belül kiderülhet a titok. Rájöhetnek arra, hogy sírboltokat rejtenek-e az árkok, és ha igen, akkor kiket temettek ide. Abban nem biztos senki, hogy Atillát vagy Árpádot helyezték itt végső nyugalomra, de úgy gondolja, hogy hatalmas felfedezés előtt állnak!

Mindenkinek ajánlom az Expedíció az ismeretlenbe legújabb részét, aminek magyarországi vetítésére február 11-én kerül sor, este 9 órakor a Travel Channelen. A következő oldalon mutatok egy részletet az epizódból!

Forrás: http://www.magyarorszagom.hu/atilla-sirja.html#ixzz54N16LP1r

Tudtad, népmeséinkben miért a legkisebb fiú kapja az örökséget? Egyszerűbb az oka, mint gondolnád!

Tudtad, népmeséinkben miért a legkisebb fiú kapja az örökséget?

Minden néphagyománynak, jogszokásnak megtalálható az ősi megfelelője…

Tudtad, hogy miért a legkisebb fiú lesz az örökös a népmesékben? Most eláruljuk azt az ősi titkot, amely ezt a jogszokást megtartotta nálunk…

Népmeséinkben mindig a legkisebb fiú kapja meg az atyai örökséget. Ez a magyar jogszokásokban is így volt. A Werbőczi által összeállított Hármaskönyvből megtudjuk, hogy mindig a legfiatalabb, a szülőkkel együtt maradó és rájuk gondot viselő fiú örökölte az apai házat.

Őseink és rokonaink is így csinálták!
Keleti rokonainknál a tűzherceg, az otcsigin maradt az apai háznál. Abban az esetben, ha a legkisebb fiú helyett más, nagyobb fiútestvér maradt a szülőknél, akkor ő kapta meg az örökséget: az apai házat.

Az örökléssel kapcsolatban nagyon fontos szociális intézkedés meglétéről is tudunk. A régi közösségekben nem voltak árvaházak, a szüleiket elvesztő gyerekekről is gondoskodtak, sokszor jobban, mint a mai intézmények. A férfiak nemcsak azért kötöttek vérszerződést, hogy szövetségeseket találjanak maguknak, hanem azért is, hogy gyermekeik sorsa biztosítva legyen, ha az apa harcban elesne. A régi szkíta-hun népeknél ugyanis a vértestvéreknek volt a kötelességük gondoskodni szövetségesük árván maradt gyermekeiről, ők nevelték fel és házasították ki őket, esetleg eltékozolt vagyonukat is visszaszerezték.

Ez a hagyomány a magyaroknál is megmaradt, nagyon hosszú ideig a keresztszülőknek választott fogadott testvérek, barátok, komák gondoskodtak az árvaságra jutottakról.Forrás

WRITER

Fotó : pixabay

Örökre elvesztek a magyar királyok? Ez az utolsó magyar, épségben megmaradt királysír – Te tudod hol van? Pont ugyanúgy látható, mint 1060-ban, amikor ráemelték a kriptafedelet az elhunyt uralkodó sírgödrére. Érdemes megnézni!

Tudja-e, hol van az egyetlen épségben fennmaradt magyar királysír?

Ősi, Temető, Terlingua, Szellem Town, Grave, Tomb

Fotó : pixabay

A magyar királyok tradicionális koronázó temploma volt a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika Orseolo Péter 1038-ban történt megkoronázásától kezdve egészen a mohácsi csatavesztésig, a bazilika falai között utolsóként felkent Szapolyai János 1526. november 11-ei megkoronázásáig.

Magyarország legnagyobb templomának számított az ősi bazilika , amelyet még Szent István kezdett el építtetni, és itt tették fel a koronát a középkori, a magyar történelem 38 királyának fejére, akik közül 15 uralkodót itt temettek el.

A székesfehérvári temetkezés csak Könyves Kálmán halálától vált szokássá >>
Könyves Kálmán 1116-ban bekövetkezett haláltól vált szokássá a székesfehérvári bazilikába való királyi temetkezés, elődei közül például Orselo Pétert még a pécsi székesegyházban, Aba Sámuelt pedig Sármonostorban, I. Andrást a tihanyi apátságban, I. Bélát Szekszárdon, I. Gézát az egykori váci székesegyházban, míg Szent Lászlót Váradon temették el.

A székesfehérvári királysírokat feldúltak a török hódoltság idején.
A törökök szétszórták az uralkodóink földi maradványait, egyedül csak a 12. század végén uralkodott III. Béla, és felesége, Antiókhiai Katalin maradványait sikerült azonosítani az itt eltemetett egykori királyaink közül.
De nem maradtak itt az eredeti temetkezési helyen a királyi pár földi maradványai sem, az azonosításuk után 1898-ban a csontjaikat, a budavári Mátyás-templomban helyezték végső nyugalomra,Ferenc József császár személyes költségén és ünnepélyes külsőségek között. Napvilágot láttak olyan feltételezések is, hogy a maradványok Könyves Kálmán és feleségének a csontjai.

Az elmúlt évezred viharos történelme csak egyetlen királyunknak, I. Andrásnak a síremlékét kímélte meg teljes épségében, amely a tihanyi bencés apátság altemplomában pont ugyanúgy látható, mint 1060-ban, amikor ráemelték a kriptafedelet az elhunyt uralkodó sírgödrére.

A legkeresztényibb jogarhordó és a tihanyi alapítólevél >>>
A „legkeresztényebb jogarhordó I. András magyar király “, monostort és királyi temetkezési helyet alapított 1055-ben a Tihanyi-félszigeten. Az altemplomi kripta fölé építtetett monostorba bencés szerzeteseket költöztetett a “Fehér”, illetve “Katolikus” melléknevekkel is felruházott király.

Vulkáni tufába mélyítették az altemplomot, és az 1060-ban elhunyt I. András király sírja a mai napig itt látható . Azt is tudjuk a Tihanyi Apátságnak a Pannonhalmi Főapátság levéltárában őrzött alapítóleveléből, hogy a monostort és a királyi temetkezőhelyet, András az akkori uralkodók szokását követve építtette.
Eredetileg ez egy bizánci szokás volt, amit a nyugati uralkodók is átvettek később.

A korai középkorban trónra lépő uralkodónak az első feladatai közé tartozott, hogy kiválassza azt a márványt, amiből a szarkofágját elkészítették, a felséges úr halála esetén. A „legkeresztényebb jogarhordó”az eddig fennmaradt legbecsesebb t írásos nyelvemlékünkben, a tihanyi alapítólevélben rendelkezett a bencés monostor alapításáról, Szent Ányos hitvalló tiszteletére.

Anasztázia királyné szerzeteseinek emléke a Tihanyi-félszigeten >>>
A belharcok elől András és Levente hercegek Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem udvarában találtak menedéket, aki fegyveres erővel haza is segítette őket 1046-ban , amikor András királlyá lett. Frigyre lépett Jaroszlav lányával, Anasztáziával, I. András , így is megerősítették a szövetségüket.

Új hazájába, 1050 körül, András király felesége a Kijevi Nagyfejedelemségből bazilita szerzeteseket hozott magával, akik lakhelyként a 20 méter magas bazalttufa-sziklába barlangokat vájtak.

A barlangsorozat fennmaradt a mai napig, az úgynevezett barátlakások, az Óvár keleti oldalába mélyítve készültek el. 1952-ben betemette egy részüket egy hatalmas sziklaomlás. 1994-ben statikailag stabilizálták, illetve helyreállították a megmaradt kőfalat és cellákat.

Szintén Anasztázia királyné szerzeteseinek emlékét őrzi a félsziget egyetlen felszínre bukkanó rétegforrása, az Orosz-kút – más néven Cyprián-forrás – amely barátlakások közelében található.
Sohasem került török kezére mégis megsemmisült, de a királysír megmaradt
A végvárrá alakított monostor elpusztult, csupán a koraközépkori kripta maradt épségben, amikor az 1500-as években a törökök meghódították Magyarországot, ezért a kriptában miséztek a 18. század elején visszatelepült szerzetesek. Átmenetileg meg is felelt a barátok igényének ez a megoldás, de nem volt elegendő a környékbeli hívek lelki gondozásához, ezért. a Pannonhalmi Főapátsághoz kerültek 1716-ban, a tihanyi monostor és az apátsági birtokok.

Az apátság ma is megcsodálható barokk stílusú templommá építéséhez Grasso Villebald fogott hozzá, akit 1719-ben iktattak be apátnak. András őrizte Attila kardját a legenda szerint, ami miatt legyőzhetetlennek hitték alattvalói, mégis alul maradt a testvérével, Béla herceggel a trónért folytatott küzdelemben.
A ménfői kapunál elfogták, miközben Németország felé menekült , és fogolyként hurcolták a Bakony erdejébe, Zirc udvarházába. Itt halt meg 1060-ban, súlyos betegen, az ellenfelei által „Köszvényes” gúnynéven emlegetett, ideg- és lábfájdalmakban szenvedő király.
Holttestét halála után az általa építtetett tihanyi apátsági altemplomban helyezték örök nyugalomra. És közel ezer év után is, a mai napig itt lehet megtekinteni, teljesen meg eredeti állapotában.

Admin

ŐSI MAGYAR MÉLTÓSÁGTELJES NEVEK ÉS JELENTÉSEIK, AMELYEKET NEM ADHATSZ A GYEREKEIDNEK! MEGDÖBBENTŐ, DE EZEKET NEM ADHATOD A GYERMEKEIDNEK!

A helyzet némiképp változott, de a gyermekek “védelme” érdekében még mindig nagyon sok keresztnév használata tiltott. MOST EZEKET HAZSNÁLHATJUK >>>>

Férfi nevek:

Agárd – Árpád kora elötti név, türk eredetű személynév.
Apszik – Az Apszik hun eredetű férfi név. Jelentése: kis öccse. Egy a rómaiaknál alvezéri tisztséget betöltő hun hadvezér is e nevet viselte.
Aripeit – Az Aripeit ősi szittya eredetű férfi név, Hérodotosz tesz róla említést, mi szerint Aripeit egy szittya király volt.
Babócsa – Koppány egyik árván maradt fia. A másik Berzence. Berzence és Babócsa állt bosszút Szent István fián,Imrén apjuk halála miatt.
Batbaján – Batbaján, Kürt legidősebb fia volt, aki népével az Azovi tengertől keletre maradt.
Berzence – A Berzence régi magyar eredetű férfi név. Koppány árván maradt fia, jelentése: berzenkedő, állandóan ellent mondó.
Bolyk – A Bolyk ősi magyar eredetű férfi név, jelentése: bika. Anonymus az erdélyi Gyula fiát illeti e névvel.
Bóta – A Bóta magyar eredetű férfinév. Sáta és Bóta regéjében szerepel.
Csemen – Marcel Brion Atilláról szóló könyve szerint Csemen Atilla dédapja volt. Mátyás királynak volt egy nagy könyve – melyben le volt írva a magyar királyok geneológiája Nimrudtól kezdődően.
Csík – A Csík ősi magyar-székely férfi név, jelentése: csík (hal). A csík népnevet az orkhoni felirat (VIII. század) is hordozza.
Csöged – A Csöged ősi magyar-székely eredetű férfinév, honfoglaláskori tulajdonnév. A Maros völgyében egy település ezt a nevet viseli.
Csoltó – Csoltó népünk utolsó róvósámánja volt, 949-1056-ig élt. Akkoriban az átlag ember nem tudott írni, így hát a róvósámánok feladata volt a fontosabb események feljegyzése, levél írása más uralkodóknak.
Ed – Anonymus szerint Ed volt az akkori magyarok vezére, Ugek (Ügyek) apja, Álmos dédapja. „[…]ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele fia[…]”
Ennedzur – Ennedzur egy Hun fővezér volt.
Fajszász – Az erdélyi származású Budai Nagy Antal parasztfelkelő nevezte így elsőszülött fiát, kifejezve ezzel a szász nemzetség iránti tiszteletét. Középkori magyar férfinév.
Fekete – Árpád-kori magyar személynév, amely főleg a várjobbágyoknál és alsóbb rendű várnépeknél volt használatban, jelentése: fekete, nem mint színt, hanem olyan tulajdonságú test, amely a fényt teljesen elnyeli.
Gecse – A Gecse Árpád-kori magyar férfinév. A Zala vármegyei Türje nemzetség több tagja is viselte e nevet a XIII. század elején.
Gyimes – A Gyimes ősi magyar eredetű férfi név, a Magyar-királyság legkeletibb határa is e nevet viseli.
Ilek – Attila vezér legkisebb fiának a neve, az Ell%C3%A1k”>Ellák alakváltozata. Jelentése: élek
Irnek – Atilla legifjabb és legkedveltebb fia. Azt jövendőlték neki, hogy Atilla nagy király halála után ő tartja fenn a nemzetséget. A hun birodalom bukása után az al-dunai síkságra vonult, s egy feljegyzés szerint itt uralkodott a hunokon kívül a bolgárokon is.
Itlár – Az Itlár régi magyar eredetű férfinév. Itlár egy kun főnök volt akit az oroszok kivégeztek.
Kipcsa – A kipcsák a Hun király Atilla védelmét biztosították, ilyen volt például Iszonyat is.
Kötény – A Kötény magyar-kun eredetű férfinév, jelentése: lovas, lóra termett. Kötény a kunok vezére volt a tatárjárás idején.
Ögödej – Az Ögödej az Ogotáj alakváltozata, mely név mongol-hun eredetű, Dzsingiz kán harmadik fiát hívták így.
Oktár – Oktár Mundzuk hun fejedelem öccse volt.
Sáta – A Sáta magyar eredetű férfinév. Szerepel a Sáta és Bóta regéjében.
Tarkacsu – Árpád vezér legidősebb fia, aki egy rövid ideig követte őt tisztében.
Torzon – A Torzon igen régi valószínűleg türk-magyar eredetű férfi név, Torzon volt Álmos leány testvérének a férje.
Turzó – Igen régi eredetű férfinév. Atilla főrovója volt.
Ügyek – Emese férje. Neve elválaszthatatlan a szkíta-szarmata: od, oszét od, üd = élet, lélegzet, lélek, szent szó névképzős udiak származékától. A monda szerint Álmos apja volt.
Uldin – Uldin Balambér nagyfejedelem egyik fia volt, aki Balambér halála után a felbomlott Hun törzsszövetség egyik szárnyának a vezére lett 399-ben. Jelentése: fenséges.
Zsadán – A Zsadán magyar eredetű férfinév, avar méltóságnév volt.

Női nevek:

Ankisza – Az Ankisza az Enéh női név egy másik alakja. Ankisz volt Nemród (Nimród, Ménrót) felesége, Hunor és Magor édesanyja (kr.e. 8000).
Csílár – Csílár volt Előd vezérnek a leánya. A név valószínűleg a csillogás, fény, világosság szavainkal van összefüggésben
Fejér – A Fejér vagy Fehér régi magyar személynév, melyet az Árpád-korban férfiak és nők egyaránt viseltek, jelentése: fehér színű.
Gimely – Gimely a Hun mondaköri Ágos lánya, Erdőjáró testvére. Harcos volt.
Hencse – Somogyban két egymás mellett lévő falu Hencse és Hedrehely. Van egy legenda itt, hogy Koppány két kedves feleségét hívták Hencsének illetve Hedrének.
Künde – A Künde ősi magyar eredetű női név, jelentése valószínűleg kende, a kende a kettős fejedelemség idején a gyula párja volt.
Obi – Az Obi régi magyar eredetű női név, jelentése: idősebb testvér, néni. Aripeit szittya király neje viselte e nevet.
Perka – Bíró András író háromszéki gyűjtése az 1940-es években. Lehetséges eredetek: az Erzsébet név becézett alakja “pereszlen”,”pergő” – izgő mozgó szóból alakulhatott ki a “pír” – piros szóból eredő név is lehet Vezetéknévként Kelet-magyarországon, Erdélyben többfelé előfordul.
Zalóta – A Zalóta ősi magyar eredetű női név. Zalóta Álmos fejedelem testvére és Torzon neje volt.
Zsejke – A Zsejke női név ősi hun-székely-magyar név, Atilla hun fejedelem fiának, Dengizich-nek hívták így a feleségét. A Dunában fekszik egy sziget melynek neve Zsejke, a folyó szabályozása elött kisebb patakocskák hálózták be a szigetet. A név jelentése: folyó, patakocska. (Mindkét formában használható: Zsejke, Zselyke).

Magyarországon, ha egy szülő nem talál az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján elérhető utónévjegyzékből számára megfelelő keresztnevet a gyermekének, akkor kérvényt kell benyújtania a helyi anyakönyv vezetőhöz vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Anyakönyvi Osztályára Az eljárás illetékköteles. Nagyon sok bizonyítottan ősi magyar nevet azonban nem lehet anyakönyveztetni és az anyakönyvi hivatal még ma is visszadob számos ősi magyar keresztnevet.

– Nem adhatjuk Koppány (árván maradt) fiainak a nevét saját fiunknak: Babócsa vagy Berzence. (Berzence és Babócsa állt bosszút Szent István fián,Imrén apjuk halála miatt. )
– Álmos dédapjának Anonymus szerinti neve szintén tiltott (Ed)
– Nem adhatjuk Árpád vezér legidősebb fiának a nevét (Irnek)
– Álmos fejedelem testvérének a nevét sem.
– Emese férjének a nevét sem… (Ügyek)
– Hunor és Magor monda szerinti édesanyjának a nevét
– Koppány egyik feleségének nevét
-… ahogy Atilla hun fejedelem fiának a feleségéről sem nevezhettük el nemrég méglányunkat (Zsejke, de az ly-os változata szerencsére már használható!)

Forrás : http://magyarno.com/

WRITER

Régi magyar esküvői szokások, amelyek nagy része sajnos már feledésbe merült! A legtöbben már ezek legykori létezéséről sem tudnak!

Régi magyar esküvői szokások, amelyek nagy része sajnos már feledésbe merült! A legtöbben már ezek legykori létezéséről sem tudnak!

Szigethy Zsófia néprajz szakos bölcsész, a szentendrei Skanzen munkatársa nyújtott segítséget a régi magyar szokások összegyűjtéséhez!

Kikérés >> Ez tulajdonképpen a legtöbb helyen még ma is szokás! A vőlegény, annak családja, rokaonai és vendégei régen egy ócska szekérrel érkeztek a menyasszonyi házhoz, úgy hogy egy kakast vittek magukkal.A menyasszonyi háznál a kakas mellé adnak egy tyúkot és összeresztik őket! Ha a kakas szemrevalónak találja a tyúkot, akkor az áldást és jó szerencsét, bő gyermekáldást jelent a házasságra.

Bolond menyasszony >>> A szokás lényege, hogy a násznépből egy férfi menyaszonynak öltözik és vele is lehet táncolni az esküvőn, mint a párral a menyasszonytáncnál, sőt fizetni is lehet neki ezért a tánncért, így még több pénze gyűlik össze az ifjú párnak!

Hajnaltűz >> AZ esküvő lezárását jelentő népszokás, régen az egész násznép részt vett rajta, később már csak a szűk család, a nagyon közeli hozzátartozók.Meggyújtották a szalmát és ekörül táncolt a násznép, sokan át is ugrottáka tüzet, nem ritkán a menyasszony is.Egyes településeken még elvétve találkozhatunk ezzel a szokással.

Menyasszonyfektetés >>> Egészen a 19. század végéig tartotta magát ez a sokak szerint bizarr szokás, mely szerint az ifjú párnak el kellett hálnia a házasságot.Ennek az volt tulajdonképpen a szerepe, hogy a teljes falu, násznép meggyőződhessen arról, hogy az ifjú feleség tisztán állt-e az oltár elé vagyis szűzen ment-e férjhez!Ha a menyasszony lepedője véres volt, azt jelentette számukra, hogy szüzességét ténylegesen a nászéjszakáján vesztette el. Azt hiszem ennek a szokásnak ma már valóban nincs létjogosultsága.

Felkonytyolás >>>> A menyasszonyfektetés itáni reggelen a menyasszony haját kontyba tűzték és ezután egészen addig, amíg meg nem született az első gyermeke menyecskének hívták.

Admin

Fotó : pixabay

EGY ÚJABB MAGYAR TÖRTÉNELMI REJTÉLYRŐL HULLIK LE A LEPEL! BŰNÖS VAGY ÁLDOZAT VOLT BÁTHORY ERZSÉBET

CSEJTE. A régészek egybehangzó véleménye szerint érdemes volt ásatásokba kezdeni a csejtei (Čachtice) vár körül. A két hónapja tartó munkálatok során értékes leletekre bukkantak.

A régészek megállapították, hogy a várudvart két méteres mélységig törmelék borítja. Valószínűleg a régi várfal romjai. A vastag réteg alatt évszázadokon át rejtőzhettek ritka régészeti értékek anélkül, hogy bolygatták volna őket. Eddig többek között cserépdarabokat, Báthory Erzsébet kamrájából származó használati tárgyakat és korabeli érméket találtak. Nem kizárt, hogy a véres grófnő némely áldozatának csontváza is előkerülhet – jegyezte meg a felfedezésről tudósító čas.sk.

„Báthory korából származó, jó állapotban levő égetett cserépre bukkantunk, állati csontokat, kerámiát, használati tárgyakat és 17. századbeli érméket is találtunk“ – erősítette meg a lapnak Jana Stehlíková régész. A feltárás tovább folytatódik.

A csejtei várat (Vágújhelyi járás) két hónapja zárták be a nagyközönség előtt, akkor kezdődött el a régészeti feltárás. Ezt megelőzően nem folytattak itt archeológiai munkálatokat.

„Mivel ezen a helyszínen még sosem ástak, biztosan találunk bútormaradványokat és további használati tárgyakat is. A palota legkevesebb két alkalommal leégett. Akkoriban azonban senki nem tartotta számon azokat a használati tárgyakat, amelyeket betemetett a törmelék“ – mondta Stehlíková.

René Masaryk régész is úgy véli, hogy további értékes leletek kerülhetnek elő. Ő elképzelhetőnek tartja, hogy a szadizmus vétségében bűnösnek talált Báthory Erzsébet áldozatainak csontjait is megtalálják. A grófnő ismeretlen helyen nyugszik. „Báthory grófnő tetemét vélhetően a templomban helyezték el. A fennmaradt bírósági iratok szerint áldozatait a várban és a környéken temethették el. A dokumentációt is átnézzük – fűzte hozzá René Masaryk.

A korszak híres törökverő vezére, Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” 1602-ben 36 ezer forint ellenében örökbirtokul szerezte meg Csejte várát. A főúr özvegyét, Báthory Erzsébetet 1610-ben itt tartóztatták le Thurzó György nádorispán emberei az udvartartásával együtt állítólagos szadista bűncselekményei miatt.

A cselédlányok meggyilkolásával és különféle perverziókkal vádolt úrnőt felvitték a kővárba, ahol szobafogságban őrizték három évvel későbbi haláláig. Ügyében nem folytatták le az akkoriban szokványos klasszikus bírósági tárgyalást, ami az elmúlt évszázadok során sok mendemondára adott okot. Emiatt napjainkban már lehetetlen kibogozni az igazságot Csejte egykori úrnőjéről. Történetét sokan, rengeteg formában megörökítették: könyvek, filmek tömkelege készült róla. A vár – akárcsak Erzsébet – sanyarú sorsra jutott.

Amikor 1708 augusztusa, a trencséni vesztes csata után a kurucok kiszorultak erről a vidékről, Csejte várát ismét megszállták a császári zsoldosok, akik felrobbantották az erődítmény falait, stratégiai megfontolásból. Azóta egyre jobban pusztulnak a festői romok, az állam eddig csak kisebb mértékű állagmegóvást hajtott itt végre. Most végre megvalósulhat a teljes régészeti feltárása és a menthető részek konzerválása. A vár felújításának költsége több mint 1 millió euró. „Stabilizálják a várfalakat, pótolják a ledőlt részeket, befedik a kápolnát és a vár egyes belső részeit“ – mondta a tervezett munkálatokról Anna Ištoková, Csejte polgármestere. Emiatt a nagyközönség előtt két évre lezárták a műemléket.

Forrás:
www.hirek.sk/multunk/20120731123106/Feltaras-folyik-Bathory-Erzsebet-varaban-Megtalaljak-az-aldozatok-csontjait.html

KALENDÁRIUM JANUÁR 9. Nagy emberek születtek és nagy események történtek, melyek jelentősen befolyásolták a magyar történelmet >>>

Január 9. az év 9. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 356 (szökőévekben 357) nap van hátra.

Nagy emberek születtek és nagy események történtek, melyek jelentősen befolyásolták a magyar történelmet >>>

Ami a politkában történt ezen a napon >>>

1475 – Hunyadi Mátyás levelet küld a pápának, melyben értesíti, hogy megfelelő segítség mellett felvenné a harcot a törökkel.

1620 – A pozsonyi országgyűlés felajánlja Bethlen Gábornak a királyi címet, de ő csak a Magyarország fejedelme titulust fogadta el.

1658 – II. Rákóczi György lemondatja Rhédey Ferencet, és újra elfoglalja az erdélyi fejedelmi trónt.

Akik ezen a napon születtek >>>

152 évvel ezelőtt, 1865. január 9-én született Bécsben gróf Széchényi Emil közgazdász, Sopron vármegye főispánja, az MTA igazgatósági tagja, 1922-től a Magyar Vöröskereszt elnöke. Pusztazámoron hunyt el 1932. június 30-án, Nagycenken temették el.

1878: Rudnay Gyula festőművész († 1957)

1813: Kővágó-örsi Kuthy Lajos magyar regény- és drámaíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és a Kisfaludy Társaság tagja († 1864)

1919: Bulányi György magyar piarista pap, tanár († 2010)

1921: Keleti Ágnes magyar tornász, ötszörös olimpiai bajnok, A Nemzet Sportolója

1947: Mannheim Károly magyar szociológus, pedagógus, filozófus (* 1893)

1954: Dés László magyar zeneszerző, jazz-zenész, előadóművész

Halálozás :

1952: Széll Kálmán fizikus, középiskolai tanár (* 1884)

Mik történtek ezen a napon Magyarországon >>>

1989: Magyarország – Az áremelésekre válaszul 10 percre beszünteti a munkát több tízezer dolgozó Szabolcs-Szatmárban. Szolnok, Csongrád és Zala megye szakszervezeti vezető testülete is tiltakozik.

Forrás : http://szuletesnap.com

Szerző : Gáspár Igor

WRITER

ELKÉPESZTŐEN ÉRDEKES RÉGI MAGYAR SZAVAK, ÉS ANNAK JELENTÉSEI? TE ISMERTED EZEKNEK A SZAVAKNAK A JELENTÉSEIT?

Mindig halljuk: anyanyelvünk csodálatos, szépsége és kifejezőereje párját ritkító. Tudjuk még minden szavának a jelentését?


Az ellen nem lehet mit tenni, ha egy nyelv változik, átalakul. A nyelvet használni kell, nem zárható be a négy fal közé. Azt, hogy változások jobbak vagy rosszabbak, mindenki döntse el maga. De ismerjük-e még ezeknek a szavaknak a jelentését?

Milyen jó is lenne elmagyarázni a gyerekeinknek, hogy mi is az a sarjú, bárcsak éreznék a nyári hajnalokban frissen kaszált fű illatát, s szaladgálnának mezítláb a puha harmatban felém. Délután meg a csűrben, belevetné magukat a száraz széna közé. Vajon fogják-e tudni, hogy mi is a pajta?

S hogyan is mondjam el az én gyermekemnek, hogy mi is az a nyári konyha, s milyen mennyei is az az illat, amikor frissen kiveszik a kemencéből a káposztalapiban sült kenyeret s jól leverik a héját? S vajon lesz-e alkalma végig sétálni egy gyönyörű tornácon, de úgy, hogy léptei alatt kicsit összezizzenjen a padlózat? Na meg a pitvar, s a spájz, s a hokedli, s az a régi kredenc, amiben féltett edényeit tartja az ember s őrzi kenyerét, s a családi képek díszelegnek rajta. S hogyan magyarázzam el neki, hogy milyen is vasárnapi mise előtt várakozni a cinteremben, és vecsernye után, miután az esti harangszó békésen felcsendül, kiülni a kapuba s várni a csordát, s megetetni a pipéket, a lavórban meg kútvízzel arcot mosni?

Tudhatják-e még?
Nem féltem a fiamat, csak ezeket a szavakat. S azt a sok többi szót, ami még neked is talán eszedbe jutott soraimat olvasva, s azokat a szép élményeket, emlékeket, amik felelevenedtek talán benned is.

Olyan személyes és közös kincsek ezek, amelyeket kár lenne elfelejtve tartogatni a világukban, megérdemlik, hogy felelevenedjenek, hogy éltessük őket, akár csak a napi nap erejéig is, ezért, ha van ilyen kedvenc szavad, amit rég nem használtál s valamilyen élmény fűz hozzá, bátran oszd meg velünk is!

/Bihari K. nyomán/

Érdekességek a régi magyar ABC-ről és a rovásírásról! Egy történelmi kincs, ami méltatlanul vesztette el jelentőségét az évek során!

Érdekességek a magyarok régi ábécéjéről.

 

Fotó : pixabay

A sok híres magyar történelmi kincs között gyakran jelentőségüket vesztik olyan érdekes dolgok, amelyek szintén nemzetünk örökségének fontos részét képezik. Ilyen érdekes téma lehet a régi magyar ábécé, a rovásírás is.
Az alábbiakban olvashatnak pár érdekes tényt, amelyek valóban igaz történetek a rovásírásról. Hogy honnan kapta ez az írásfajta a nevét?.Nem tollal készítették a rovással írt szövegeket, és nem papírra vetették, hanem fémbe, fába, csontba vésték, karcolták bele a rovással írott karaktereket. Maguk a „betűk” nem igazán hasonlítanak a ma ismert latin ábécé betűire, sokkal inkább rajzolt alakzatoknak tekinthetők. Ezt a különleges írást Magyarországon, sok helyen a mai napig igyekeznek életben tartani Magyarországon, még a helységneveket is kiírják rovásírással sok helyen.

A magyar ABC eredete
A középkori regék szerint a székelyek voltak a hunok, a magyarok pedig csupán a hunok rokonai, és a székelyektől vették át a magyarok a szkíta-hun ábécét. A történészek általában egyetértenek abban, hogy a 9-10. században jöhetett létre a régi magyar ábécé . Ez pedig arra enged következtetni, hogy már magukkal hozták a jeleket azt jelenti, a Kárpát-medencébe érkező magyar törzsek. Ez annak ellenére is biztosnak tűnik, hogy a rovásírás legrégebbi maradványai csak a 15. század végéből kerültek elő.

A rovásírást nem a hunokhoz kötik a történészek, hanem a türkökhöz (ótörökök) vagy az avarokhoz. A 17-19 századokban abban is kételkedtek a tudósok, hogy tényleg ősi eredetű volt a rovásírás, azt gondolják, hogy 16. századi humanistáknak köszönhető az egész. A kései humanisták nagy erőkkel igyekeztek terjeszteni a régi ábécét.

Kezdeti kutatások :
A 16. század során több nemzet nyelvét is vizsgálni kezdték a nyelvészek. Ekkoriban nem csak a héber, görög és latin nyelvtanokat készítették el, hanem például ez első népnyelvieket is. Sylvestrer János nevéhez fűződik 1539-ből az első rendszerezett magyar nyelvtan.

Baranyai Decsi János és Telegdy János :
Telegdy János 1598-ban a régi magyar ábécéről írt könyvet, a művének előszava Baranyai Decsi Jánostól származott. Nyomtatott másolatok nem maradtak fenn, a 17-18. századi források alapján azt lehet feltételezni, hogy nagyon népszerű volt a könyv és az akkori körökben akkor óriási hatást gyakorolt.. Az előszóban az áll, hogy Sylvestrer János nevéhez fűződik 1539-ből a rovásírásos ábécé, a magyarok ősi eredetének bizonyítéka, míg a jobbról balra való írás pedig a magyar és héber nyelvek kapcsolatát bizonyítja.

A szkíta „őseink” a héberektől vették át ezt az írásformát, és ez az írás olyan betűk létrejöttét eredményezte, amelyek nem voltak megtalálhatóak sem a német, sem a francia, sem más nagyobb európai nemzetben. A humanisták pedig amikor azt állították, hogy a székelyek a hunoktól örökölték a rovásírást, akkor csak Kézai megállapítását ismételgették.

Vita a nyelvtudósok és történészek között :
Ha a 17-19. század nyelvészeinek szkeptikus szemléletét vesszük figyelembe, hogy a rovásírás egy, a 16. században készült hamisítvány, akkor valami rég elfeledett dolog újraélesztése lehetett a humanista hamisítók részéről ez az egész. Azok a tények is a nyelvészek kételyei mellett szólnak, ezek a régebbi források kritikus vizsgálatával támaszthatók alá.

A történészek nagy többsége meg sem kérdőjelezte azt, amit Kézai írt: Bonifi, Tuhróczi és Oláh Miklós mind úgy emlegették e jeleket, mintha azok az ő korukban is léteznek volna, ennek ellenére semmi se bizonyítja ennek a valósságát. Az viszont biztos, hogy a székely rovásírást, amelyet a történészek valódinak tartanak, a 15-16. századot megelőzően tényleg nem használták.

1609-ben hívta fel erre a figyelmet Szenci Molnár Albert, egy másik híres magyar nyelvész, hogy az életében soha nem látott székely betűket, de még olyan embert sem ismer, aki valaha látott ilyet.

Honnan a kételkedés?
Megkérdőjelezhetetlen maradványokon alapszik a 15-16. századból fennmaradt a székely rovásírás nyelvi alapú vizsgálata, ezekben a forrásokban a székely írás csak azokat a 16. századból származó fonémákat használja, amik nem voltak használatosak az ősi magyarban, valamint az „i” és „j” hangok, valamint az „u” és „v” ugyan úgy vannak jelölve, mint az akkori Latin írásban.

Ha ennek az írásnak létezett az ősi magyar időkben egy verziója, akkor teljesen alkalmazkodott az az írásforma a 15-16. századi magyar nyelvhez. De nem hasonlítanak a latin betűkre az új hangokat jelző jelek. Ez pedig további komplikációkhoz vezet, mert ha a latin ábécé mellett egyszerre létezett volna, a rovásírás akkor az biztos, hogy közöttük sokkal több hasonlóság is kialakult volna közöttük.

Mindezeket figyelembe véve, nem bizonyítható, hogy a 15-16. század előtt használták volna a rovásírást.