1500 éves titokra derült fény? Végre tényleg megtalálták Attila hun királyunk sírját? Egy ősi magyar rejtély lepleződött le!

1500 ÉV UTÁN VÉGRE FÉNY DERÜLT ATTILA HUN KIRÁLYUNK VALÓDI SÍRJÁRA! Egy ősi magyar rejtély lepleződött le!

Fájl:Attila-ChroniconPictum.jpg

 

Fotó : közkincs

Forrás : wikipedia.org

 

Atilla végső nyughelye víztömeg alatt fekszik, mivel egy elterelt folyó medrébe helyezték örök nyugalomra, a temetése után pedig visszaterelték a folyót saját medrébe. A jelen lévő szemtanúkat lenyilazták, hogy soha ne derüljön ki, hol is volt pontosan a szertartás. Ezek viszont csak feltételezések, az azóta eltelt több mint 1500 év alatt azonban senki nem bukkant rá Atilla sírjára, holott rengetegen próbálkoztak, legfőképpen a XIX. század környékén.

A Travel Channel Expedíció az ismeretlenbe című sorozata is a rejtély megoldásával kezdett el foglalkozni. Ez a műsor hihetetlen népszerűségnek örvend, összesen 74 országban vetítik, epizódonként nagyjából 10 milliós nézettséggel rendelkezik, tehát mi, magyarok is nagyon büszkék lehetünk, hogy ismét Magyarországon forgat a neves stáb. Az epizódot tavaly kezdték el előkészíteni, a forgatásra viszont csak fél évvel később került sor. Josh Gates mindent bevet, hogy a titokra fény derüljön, lemerészkedik a Duna mélyére és még a lovas íjászatot is betanulja. A rövidfilm nagyon izgalmasnak ígérkezik, már az elején kiderül, hogy a folyóba való temetés csak egy legenda, semmi valóságalapja nincsen. De akkor mégis hova temették a hun királyt? A következő oldalon folytatom!

A Travel Channel által feltárt nyomok egyértelműen a Pilisbe vezetnek, ugyanis kutatások szerint Atilla birodalmának fővárosa, Sicambria itt található, melynek maradványait még ma is megtalálhatjuk. Így tehát nagy az esély arra, hogy a hun király végső nyughelye is itt található, Árpád fejedelem sírjával egyetemben. A filmben helikopterrel fedezik fel a Pilis környékét, Dr. Lánszki Imre pedig pontosan megmutatja, hol is van az ősi város. Ezután a Holdvilágárokba indulnak tovább, és ásatásokat végeznek.

Egy kis csapat már több mint 15 éve dolgozik ezen a helyszínen Szörényi Levente, az Illés és a Fonográf egykori énekese-gitárosa felügyeletével. Céljuk egy római kőbánya feltárása. Ezen a területen minden adott a látványos ásatáshoz, megtalálhatunk itt ember által faragott vájatokat, leleteket, római kori cserepeket, hátrahagyott szerszámokat. A feltárás során arra jutottak, hogy a kibányászott hegyoldalt visszatöltötték, majd ott hagyták, ebből adódóan valamit elrejtettek a sziklák alá. Szörényi elmondása szerint pár éven belül kiderülhet a titok. Rájöhetnek arra, hogy sírboltokat rejtenek-e az árkok, és ha igen, akkor kiket temettek ide. Abban nem biztos senki, hogy Atillát vagy Árpádot helyezték itt végső nyugalomra, de úgy gondolja, hogy hatalmas felfedezés előtt állnak!

Mindenkinek ajánlom az Expedíció az ismeretlenbe legújabb részét, aminek magyarországi vetítésére február 11-én kerül sor, este 9 órakor a Travel Channelen. A következő oldalon mutatok egy részletet az epizódból!

Forrás: http://www.magyarorszagom.hu/atilla-sirja.html#ixzz54N16LP1r

Rózsa Sándor – a teljes igazság a legnagyobb magyar betyárról! A valóságban közel sem volt, olyan elragadó, mint a filmekben és a kedves kis anegdotákban!

Ez valóság a híres betyárról.

7 igen érdekes tény az egyik legnagyobb magyar betyárról, Rózsa Sándorról! A magyar történelem igazi romantikus alakja volt, de vajon a valóság is ilyen elragadó? Nézzük meg mit is jelentett akkoriban a “betyárbecsület” >>>

Rózsa Sándor – a teljes igazság a legnagyobb magyar betyárról

Fájl:Betyárok kocsmában és börtönben.jpg

Fotó : wikimedia.org

A fotó közkincs!

Sokan ismerik Rózsa Sándor nevét, és sokan úgy gondolják, hogy egy igazi romantikus alak volt. De azért érdemes megtudni még róla, néhány rendkívül fontos érdekességet.

Az egyik roppant a közszájon forgó történetek közül valóban sok igaz volt, de nagyon sok olyan történet terjedt az emberek között szájhagyomány útján, mely nem volt igaz.

Abban az időben a magyar szabadságküzdelmek szimbólumává vált Rózsa Sándor, éppen zért rengeteg “mesét” költöttek hozzá, így minél romantikusabb alaknak lett beállítva.

Igazi betyár volt Rózsa Sándor, annak idején pedig a betyárok valójában bujdosó rablók voltak. A 18. és 19. században az ilyen embereket betyárként emlegették. Az 1830-as évekig szerepük egyértelműen negatív volt a köztudatban és a sajtóban is, de ezután egy csapásra egyszerre csak sok betyár népi hőssé vált.

A legenda úgy szól, hogy a „betyárbecsület” szó, Rózsa Sándor felbukkanásával nyert igazi értelmet. A szóbeszéd szerint valódi igazságosztó volt, és nemcsak a nép körében, hanem a többi rabló között is. A korabeli források elbeszélései szerint, mint egy magyar Robin Hood, kizárólag csak a gazdagokat fosztotta ki. Minden esetben a zsákmányt a társai között egyenlően osztotta el és még magának sem vett ki nagyobb részt.

A szabadságharcban valójában kétes szerepe volt: éles a különbség a betyárromantika és a valóság között.
Az első bűntettét Kiskunhalas határában 23 évesen követte el, amikor egy helybéli gazdától ellopott két tehenet. Elfogták és a szegedi börtönbe került, ahonnan megszökött és úgynevezett futóbetyár lett belőle.
Rózsa Sándor számtalan bűntettet követett el a pályafutása alatt : megölt két katonát és a makói csendbiztos is, tanyákat rabolt ki, szarvasmarhákat, lovakat hajtott el.

Összesen hatvan ismert büntette van, ettől függetlenül a mai napig, sokak szívében egy csupaszív betyárként él, mert nagyon sok jótette is ismert, amit szájhagyomány útján terjesztett róla a nép.
Vérdíj volt a fején, el akarták fogni a szabadságharc leverése után, ezért újra bujdosásra kényszerült. Az a hír járta vele kapcsolatban, hogy ő a forradalmi szervezkedés egyik irányítója. Ezért szokatlanul magas, 10 000 korona vérdíjat tűztek ki a fejére.

Akkoriban nagyon híres rab volt a betyár, Rózsa Sándor és annyira népszerű lett a szabadságharcban való részvétele óta, hogy egyszerűen nem merték kivégeztetni. Ezért kapott életfogytig tartó börtönítletet, először Kufstein várában raboskodott, és annyira olyan hírhedt volt, hogy vasárnaponként a piactéren pénzért lehetett megnézni. Később Theresienstadtban, majd Péterváradon is raboskodott.

OSZD MEG másokkal is!

Admin

Bajorországi Erzsébet, vagyis Sisi, a magyarok szeretett királynéja egész életében harcban állt az anyósával, mert el akarta venni a gyermekeit! Olyat talált ki, amitől még Ferenc József lélegzete is elakadt!

Sissi, a magyarok királynéja egész életében harcolt az anyósával, a gyermekeiért kellett megküzdenie! Olyat talált ki, amitől még Ferenc József lélegzete is elakadt!

Fotó : Közkincs

Forrása : https://hu.wikipedia.org

 

Harcolt anyósával gyermekeiért Sissi és olyat talált ki, amit még férje is meglepetten fogadott
A császár és Erzsébet királyné ezen a ponton ütköztek.

Sissi 180 éve született , december 24-én. Alig 16 éves volt, amikor felesége lett Ferenc Józsefnek. 20 esztendősen már két gyermeknek adott életet.. Anyósa, Zsófia főhercegasszony úgy döntött, hogy majd ő felügyeli a gyermekek nevelését, ettől kezdve Sissi alig láthatta kislányait, sőt több termen kellett átgyalogolnia, mire a gyerekek szobáihoz ért, ott pedig állandón a gyermekek gondozóival találta szembe magát. Valósággal csak mint látogató lehetett együtt saját lányainál.

Ekkor még fiatal, éretlen, félénk asszony volt, Sissi, aki nem tudta kiharcolni, hogy a gyermekeivel ő foglalkozhasson. Sokkal később, Rudolf fia olyan kemény, katonai nevelést kapott, amitől az akkor már bátor és kemény Sissi végre meg tudta tenni azt, amit évekkel azelőtt szeretett volna. 1865-ben,alig 28 évesen, kivívta, hogy a gyermekek teljes felügyeleti jogát rá ruházza a férje, a császár. Többek között elérte az önrendelkezés jogát is, ami azt jelentette, hogy saját maga dönthetett arról, hogy mikor és hol tartózkodik. Ferenc József pedig dicséretére mondva. nagyon komolyan vette ezeket a megállapodásokat és tartotta is magát hozzájuk egész életében. Így történt, hogy Sissi végre maga gondoskodhatott a gyermekeiről.

Fotó : wikipedia.org

Áruló, vagy Hős volt-e Görgey Artúr! 200 éve született a szabadságharc híres magyar hadvezére! ÁRULÓ VOLT VAGY HŐS? NEKTEK MI A VÉLEMÉNYETEK!

Szegény, szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás, s alávalóság által”. E sorokkal kezdte az emigráns Kossuth Lajos híres-hírhedt vidini levelét 1849. szeptember 12-én, amelyben árulással vádolta Görgey Artúrt, őt okolva a szabadságharc kudarcáért. A napjainkig élő árulás mítoszának valódi háttere és valóságtartalma sajnos mindmáig nem ismert általánosan a köztudatban.

Az igaz ügy örökre veszve nem lehet
Kossuth és Görgey augusztus 10-én találkoztak utoljára a kormány megmaradt tagjainak társaságában Aradon. A már elvesztett temesvári csata hírére várva merült fel a vereség esetére a feltétel nélküli kapituláció, mint egyetlen lehetőség az ausztriai és orosz seregek előtt (a feszült hangulatot remekül visszaadja Pethes György Fáklyaláng című filmje).

A tanácskozás másnapján Kossuth Lajos kormányzó-elnök és a kormány lemondott, miután felhatalmazták Görgeyt a „polgári és katonai legfőbb kormányzási hatalommal”. Ám a teljhatalmat nyert tábornokot a felhatalmazás „Isten, a nemzet, és a história” előtt felelőssé tette, hogy mindent kövessen el a nemzet legalább alkotmányos életének a megmentése érdekében, mivel Kossuth szavai szerint ilyen körülmények között ez csak egy diktátori hatalommal rendelkező hadvezértől várható.

A kormányzó-elnök és a kormány lemondó nyilatkozatában Kossuth a vidini levél és az áruló-mítosz szempontjából egy rendkívül fontos állítást közölt. A nemzettel ugyanis ekkor, 1849. augusztus 11-én közölte, hogy az osztrák és orosz katonai fölény ellen a háború megnyerése reménytelen. Erre később Görgey 1867-es nyílt levelében fel is hívta a figyelmet.

Az immár teljhatalmú főparancsnok első proklamációjában vállalta a Kossuth által rárakott felelősséget, hogy „mindent, mit súlyos helyzetünkben hazánkért tenni lehet” fegyverrel, vagy békés úton megteszi. Kikötése szerint mindezt úgy, hogy a további fölösleges véráldozatokat elkerülje. Föl is szólította a haza polgárait, hogy városuk ellenséges megszállása esetén ne tanúsítsanak semmilyen ellenállást. Kossuthtal ellentétben Görgey nem volt a nemzet jövőjét illetően annyira pesszimista: a tábornok vereség esetén sem mondana le a reményről, hiszen „az igaz ügy örökre veszve nem lehet”.

Már Világos előtt
Az árulás fogalma Görgeyvel kapcsolatban már a világosi fegyverletétel előtt megjelent. Kossuth augusztus 12-i válaszában a nemzet nevében figyelmeztette Görgeyt, hogy két esetet fog árulásnak tartani: egyrészről, ha nem kísérelne meg mindent a nemzet megmentésére, illetve ha csak a hadsereg megmentéséről bocsátkozna alkudozásba.

Mint ismeretes, a Görgey vezette fősereg 25 ezer emberrel és 170 ágyúval augusztus 13-án megadta magát a Rüdiger tábornok vezette oroszoknak, ezzel is jelezvén, hogy a magyarokat nem Ausztria, hanem az orosz túlerő győzte le. Ez az osztrákok és Haynau szemében megszégyenítő gesztus volt. Emellett a bosszúszomjat az osztrák vezetőkkel szemben nélkülöző orosz tisztek többször mondták magyar „kollegáiknak”, hogy bízzanak az Atyuska jóindulatában, mert ő nem fogja bántani a foglyokat – így sarkallván őket az orosz sereg elleni fegyverletételre (ezzel persze katonai dicsőségüket is növelvén).

Eközben Kossuth – miután a Lugoson gyülekező maradék sereget látva megbizonyosodott a katonai helyzet reménytelenségéről, lenyírt szakállal Orsova felé menekült és szeretett hazájától végleg búcsút vevén, augusztus 17-én török földre lépett és megkezdte negyvenöt éven át tartó emigrációját.

Ötnapos út után érkezett meg a Duna-parti Vidinbe a politikusokat kísérő háromezer honvéd, és a magyar ügyért harcoló lengyel, német és olasz katonák kétezres tömege. Az emigránsok táborában az éhezés és az elkeseredés lett úrrá. A tífusz mellett „elkapták” a politikai emigrációkra általában jellemző betegséget is, a széthúzást és a bűnbakkeresést.

Az érkező hírek ellenben némi optimizmusra adtak okot. Az orosz-török ellentétek pattanásig feszültek és bár Zsibónál augusztus 25-én az utolsó nagyobb hadsereg is letette a fegyvert, Pétervárad, Komárom és Munkács várai még tartották magukat. Utóbbi csak 26-áig, de az osztrák seregek sehogyan sem bírtak a komáromi erődrendszerbe beásott 30 ezer honvéddal, akik Bécset is fenyegették. Kossuthot rendkívül feltüzelték a kedvező hírek és gyökeret vert benne az újrakezdés gondolata.

Az „Angliai és franciaországi magyar követekhez és diplomáciai ügynökségekhez” címet viselő levelet – amely megírásának helyéről, a bulgáriai Vidinről kapta közkeletű nevét – Kossuth egyaránt szánta a magyar és nyugati közvéleménynek és a nyugati nagyhatalmaknak. De az akkori – és mostani – magyar közvélekedés nem(csak) emiatt, hanem a Görgeyt erő vádak miatt titulált fontosságot az iratnak, amiről a levél nagyjából kétharmada szól.

Ami a vádat illeti, Kossuth in medias res, a szabadságharc kudarcáért egyedül Görgeyt teszi felelőssé, aki „a hazának gyáva hóhérjává lőn”. Indoklásában két súlyos hadvezetési-stratégiai hibát, és az „árulás” két momentumát vonultatja fel, melyek miatt „ a haza elveszett”. Kossuth először szánakozva értékeli Görgey hadi teljesítményét, aki győzni tudott, de a győzelmet kihasználni már nem (példának az ókori Hannibal esetét hozta, akit egyik seregparancsnoka, Maharbal illetett a híressé vált szavakkal). A győzedelmes tavaszi hadjárat végén a vert osztrák sereg nem tudta volna megvédeni Bécset, de Görgey ehelyett Budára koncentrálta erejét, amelynél Kossuth szavai szerint „dicsőbb ostromot nem mutat a história”, de végzetesnek bizonyult az ostrommal kiesett idő.

Kossuth megállapításainál érdemes figyelembe venni, hogy politikusként nem egyszer próbált beleszólni a hadvezetésbe, ahelyett, hogy azt rátermettebbekre hagyta volna. Már magában a vidini levélben is Észak-Itáliába betörő magyar hadjáratról, vagy a honvédsereg Erdélybe való hosszabb távú befészkeléséről vizionált; szerinte ezek lehettek a lehetséges alternatívák Buda ostroma és Világos helyett. De Kossuth nem vetett számot azzal, hogy az osztrák kézen lévő Buda rendkívül meghosszabbította az utánpótlási vonalakat, amire a lerongyolódott, kimerült honvédseregnek égető szüksége lett volna egy újabb hadjárathoz.

Görgey hibájának rója fel a kormányzó az orosszal való megegyezés ötletét is, holott a vég napjaiban a vezetés még a trónt is felajánlotta a cári dinasztiának. Görgey újabb – Kossuth szerinti – baklövésére 1849. nyári hadjáratakor került sor, amikor szerinte arra is lehetőségünk lett volna, hogy „az oroszt két tűz közé véve semmivé tesszük”. Ám ez már nem hadvezéri hiba, hanem árulás volt – írja a vidini vádirat. A végső tőrdöfést az augusztus 13-i fegyverletétel jelentette, ez az árulás fő motívuma a levél alapján, ugyanis Görgey itt nem pusztán 25 ezer embert fegyverzett le, hanem a maradék seregeknek demoralizáló példát nyújtott, ami végleg reménytelenné tette a harc kimenetelét.

Múlthamisítás a jövőért
A vidini levél állításai kimerítik a történelemhamisítás fogalmát. Hiszen Kossuth a fentebb idézett augusztus 11-i lemondó nyilatkozatban már beismerte, hogy a katonai fölény ellen a temesvári vereség után nem volt remény. A Kossuth által említett feltételeket lehetetlen volt már bárkinek is kierőszakolnia. Haynau és az orosz tábornokok a kiszolgáltatott helyzetet kihasználva csak a megadásról voltak hajlandóak tárgyalni.

Az 1849-es temesvári csata
Kossuth múlthamisítására a vidini levél második fele ad némi magyarázatot. A volt kormányzó-elnök itt a nyugati hatalmaknak üzenve leírta, hogy miért van szükség a magyar ügy támogatására. A Habsburg Birodalmat korszakokon át kulcsfontosságú hatalmi tényezőnek tekintették az orosz és porosz terjeszkedés útjában, amit Kossuth is belátott, de állítása szerint most bebizonyosodott, hogy Ausztria már nem elég erős, hiszen most is csak az orosz medve tudta az összeomlástól megmenteni, aminek egy súlyos következménye szerinte mindenképpen van: az, hogy Ausztria orosz szatellit-állam lett. Bár a birodalmat valóban az orosz seregek mentették meg, és ez lekötelezte Ausztriát, de orosz „csatlós” államról persze szó sem volt a későbbiekben. Bár ezt akkor még senki sem tudhatta.

Mindennek három lehetséges következménye kell hogy legyen. Álljon a gyenge Ausztria helyett egy törökkel szövetséges erős, független Magyar- és Lengyelország, ami képes útját állni az orosz terjeszkedésnek. Ha ez nem lehetséges, akkor ezt a szerepet egy osztrák-magyar szövetség tölthetné be, ahol a két független országot kölcsönös segítségnyújtási egyezmény kötné össze, Ausztriát pedig államadóssága egy részének magyar átvállalása erősíthetné. Ebben az esetben a magyar trónra a brit királyi család egyik tagja kerülne Kossuth terve szerint. Harmadik lehetőségként Kossuth legalább a magyar alkotmányosság visszaállításáról akarta meggyőzni az angolokat és franciákat, mert az orosz befolyásnak semmi sem szabna gátat, ha egyedül a császár marad a hatalmi centrum. A vidini levél így akarta meggyőzni a nyugati hatalmakat, hogy érdemes a magyar ügy mögé állniuk.

Az áruló-mítosz valódi oka
Az árulás rágalmának tényleges oka a sorok között már a vidini levélben is felfedezhető. Kossuth ugyanis azon fáradozott, hogy megteremtse az alapot az újrakezdésre. Ehhez előfeltételként meg kellett tartani az emberekben a nemzet erejébe vetett hitet, hogy bízzanak a jövőbeni sikerben, hogy senki se érezze hiábavaló áldozatnak a reformkort, az önvédelmi háborút és a szabadságharcot. Emellett el kellett hitetnie a nyugati hatalmakkal, hogy az önálló Magyarország erős állam, nem középhatalom. Elég például Mátyás birodalmára visszagondolni. Ebből a gondolatkörből, a hatalmi vákuum alternatív betöltéséből nőtt ki a dunai népek összefogásának, vagy akár konföderációba tömörülésének a terve is.

Tehát ha a szabadságharc kudarcának oka a katonai túlerő, akkor az a veszély bármikor újra fennállhat. Ezzel a beismeréssel nem lehetne a nemzetben a jövőbe vetett hitet megtartani. Ellenben ha árulás a kudarc oka, a vereségért egy személy a felelős, akkor nem abban van a hiba, hogy Magyarország önerőből nem volt képes a két nagyhatalom között helytállni. Ezért mondta mindig Kossuth, hogy a szabadságharc elbukott, ami belső problémára utal, nem pedig azt, hogy a szabadságharcot egyszerűen leverte a katonai túlerő – ahogyan pedig valójában történt.

FORRÁS:
magyarvagyok.info/hogyan-lett-arulo-gorgey/

EGY ÚJABB MAGYAR TÖRTÉNELMI REJTÉLYRŐL HULLIK LE A LEPEL! BŰNÖS VAGY ÁLDOZAT VOLT BÁTHORY ERZSÉBET

CSEJTE. A régészek egybehangzó véleménye szerint érdemes volt ásatásokba kezdeni a csejtei (Čachtice) vár körül. A két hónapja tartó munkálatok során értékes leletekre bukkantak.

A régészek megállapították, hogy a várudvart két méteres mélységig törmelék borítja. Valószínűleg a régi várfal romjai. A vastag réteg alatt évszázadokon át rejtőzhettek ritka régészeti értékek anélkül, hogy bolygatták volna őket. Eddig többek között cserépdarabokat, Báthory Erzsébet kamrájából származó használati tárgyakat és korabeli érméket találtak. Nem kizárt, hogy a véres grófnő némely áldozatának csontváza is előkerülhet – jegyezte meg a felfedezésről tudósító čas.sk.

„Báthory korából származó, jó állapotban levő égetett cserépre bukkantunk, állati csontokat, kerámiát, használati tárgyakat és 17. századbeli érméket is találtunk“ – erősítette meg a lapnak Jana Stehlíková régész. A feltárás tovább folytatódik.

A csejtei várat (Vágújhelyi járás) két hónapja zárták be a nagyközönség előtt, akkor kezdődött el a régészeti feltárás. Ezt megelőzően nem folytattak itt archeológiai munkálatokat.

„Mivel ezen a helyszínen még sosem ástak, biztosan találunk bútormaradványokat és további használati tárgyakat is. A palota legkevesebb két alkalommal leégett. Akkoriban azonban senki nem tartotta számon azokat a használati tárgyakat, amelyeket betemetett a törmelék“ – mondta Stehlíková.

René Masaryk régész is úgy véli, hogy további értékes leletek kerülhetnek elő. Ő elképzelhetőnek tartja, hogy a szadizmus vétségében bűnösnek talált Báthory Erzsébet áldozatainak csontjait is megtalálják. A grófnő ismeretlen helyen nyugszik. „Báthory grófnő tetemét vélhetően a templomban helyezték el. A fennmaradt bírósági iratok szerint áldozatait a várban és a környéken temethették el. A dokumentációt is átnézzük – fűzte hozzá René Masaryk.

A korszak híres törökverő vezére, Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” 1602-ben 36 ezer forint ellenében örökbirtokul szerezte meg Csejte várát. A főúr özvegyét, Báthory Erzsébetet 1610-ben itt tartóztatták le Thurzó György nádorispán emberei az udvartartásával együtt állítólagos szadista bűncselekményei miatt.

A cselédlányok meggyilkolásával és különféle perverziókkal vádolt úrnőt felvitték a kővárba, ahol szobafogságban őrizték három évvel későbbi haláláig. Ügyében nem folytatták le az akkoriban szokványos klasszikus bírósági tárgyalást, ami az elmúlt évszázadok során sok mendemondára adott okot. Emiatt napjainkban már lehetetlen kibogozni az igazságot Csejte egykori úrnőjéről. Történetét sokan, rengeteg formában megörökítették: könyvek, filmek tömkelege készült róla. A vár – akárcsak Erzsébet – sanyarú sorsra jutott.

Amikor 1708 augusztusa, a trencséni vesztes csata után a kurucok kiszorultak erről a vidékről, Csejte várát ismét megszállták a császári zsoldosok, akik felrobbantották az erődítmény falait, stratégiai megfontolásból. Azóta egyre jobban pusztulnak a festői romok, az állam eddig csak kisebb mértékű állagmegóvást hajtott itt végre. Most végre megvalósulhat a teljes régészeti feltárása és a menthető részek konzerválása. A vár felújításának költsége több mint 1 millió euró. „Stabilizálják a várfalakat, pótolják a ledőlt részeket, befedik a kápolnát és a vár egyes belső részeit“ – mondta a tervezett munkálatokról Anna Ištoková, Csejte polgármestere. Emiatt a nagyközönség előtt két évre lezárták a műemléket.

Forrás:
www.hirek.sk/multunk/20120731123106/Feltaras-folyik-Bathory-Erzsebet-varaban-Megtalaljak-az-aldozatok-csontjait.html

MAGYAR ŐSTÖRTÉNET! ITT VAN KINIZSI PÁL FELESÉGÉNEK SZÖRNYŰ ÉS MEGDÖBBENTŐ TITKA! SZÖRNYŰ TETTEKET KÖVETETT EL

Magyar Benigna (1465 körül – 1526) a magyarországi reneszánsz korának egyik ismert nőalakja, Kinizsi Pál felesége. Imádságos könyve Festetich-kódex néven ismert.

Élete:
Hunyadi Mátyás hadvezérének, az Abaúj vármegyei nemesi családból származó Magyar Balázsnak a leánya. Az 1480-as években apjának fogadott fiához, az európai hírű hadvezérhez és nagyerejű vitézhez, Kinizsi Pálhoz ment nőül. Édesapja halála után (1490) Benigna és Kinizsi Pál kezén roppant birtokok halmozódtak fel, azonban örököseik nem születtek, így a Kinizsi-Magyar vagyon szép része a hadvezér fegyvertársára, Szapolyai Istvánra szállt. Magyar Benigna ezután még kétszer ment férjhez (hozományként mindkét újabb házasságába magával vitte a nagyvázsonyi uradalmat), előbb kamicsáci Horváth Márk neje, majd pedig egy ifjú hozományvadász, Kereki Gergely felesége lett. Ez utóbbinak egy félrelépése kiderülvén, élete szerencsétlen véget ért: Benigna asszony szolgáival várának bástyájáról Kerekit a mélybe dobatta.

A gyilkosságot királyi kegyelem követte, amit Benigna atyja és első férje dicső tetteinek köszönhetett (első férje, Kinizsi Pál talán az egyetlen olyan ismert hadvezér a magyar történelemből, akiről tudjuk, hogy hadakozásait csak győzelmek kísérték. A XVII. századi történetíró, Istvánffy Miklós is feljegyezte róla, hogy hadi vállalkozásait ritka szerencse kísérte).

Magyar Benignáról a magyar művelődéstörténetben is találunk adatot: a férje által alapított nagyvázsonyi pálos kolostorban készül el 1493 körül magyar nyelvű imádságos könyve, az úgynevezett Festetich-kódex, majd pedig húsz évre rá, 1513-ban egy M. nevű, ugyancsak pálos szerzetes készíti el a ma Czech-kódexként ismert, újabb magyar nyelvű imádságos könyvet Benigna számára. A három férjét túlélő asszony a mohácsi csata évében egy felvidéki kolostorban hunyt el 1526 ban.[2]

Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Benigna

VÍZKERESZTI ÉRDEKES NÉPSZOKÁSOK! A MAI NAGYON KÜLÖNLEGES NAP AZ ŐSI MAGYAR SZOKÁSOK KÖZÜL.

Vízkereszt van.
Nálunk karácsonyfabontás, máshol viszont csak most kapják meg ajándékaikat a gyerekek.
A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről – a hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja.

Vízkereszt napján régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon.

A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Például Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat. A bölcsőre is szent vizet hintettek. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B.

Az olaszországi hagyomány szerint Befana, az öreg jóboszorkány ezen a napon a jó gyerekeknek ajándékot hoz. Egyes országokban (különösen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos) kapják az ajándékot karácsony helyett.
A magyar hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor bontják le.

Ő volt Mátyás király nagy szerelme! Gyermeket is szült neki, mégsem vette feleségül! Ezt a nőt soha nem tudta elfelejteni, hiába nősült meg! >>>>

ITT VAN MÁTYÁS KIRÁLY TITKOS NAGY SZERELME! HIÁBA SZÜLT NEKI GYERMEKET, MÉGSEM VEHETTE EL FELESÉGÜL! SOHA NEM TUDTA ELFELEJTENI! Ő volt Mátyás király nagy szerelme.

A fotó Közkincs!

Forrás: hu.wikipedia.org/

Igazságos Mátyás királyunk egy valódi hódító volt nemcsak a harctéren, hanem az ágyban is. Igaz, szíve szerint egyetlen nővel bújt volna ágyba, akit alacsony származása miatt sajnos nem vehetett nőül, de aki megajándékozta őt az egyetlen egy fiával, Corvin Jánossal. Ez az asszony Edelpeck Borbála , más néven Barbara Edelpöck volt. Hat éven át tartott a vis zony, akkor ért véget “hivatalosan”, amikor Mátyás király feleségül vette Aragóniai Beatrixot, a nápolyi király lányát.

Egy prágai börtönben, ahol Hunyadi Mátyás a cseh király, György “vendégszeretetét” élvezte.
Tulajdonképpen túszként került oda, ahova az akkori magyar király, V. László vitte magával a belpolitikai harcok elől. A magyar trónra esélyes Hunyadi családot László és a cseh király így akarta zsarolni. Azonban Prágában hirtelen meghalt V. László, a rab Mátyás pedig király lett, a cseh uralkodó pedig 1463-ban hozzáadta a lányát. Az esküvő idején Podjebrád Katalin tizenhárom éves volt, Mátyás pedig tizenkilenc. Nagyon rövid ideig tartott a frigy, ugyanis , 1464-ben Katalin meghalt gyermekágyi lázban és nemsokára követte őt a túlvilágra újszülött fiúgyermeke is.

Egészen a 19. századig titok övezte Mátyás szeretőjét.
Ezt követően nemcsak az uralkodásba vetette bele magát Mátyás, hanem a nők karjaiba is. Csak úgy jöttek-mentek az asszonyok, egészen addig, amíg 1470-ben bécsi látogatása során megismerte Edelpeck Borbálát, egy steini gazdag polgár lányát. Mátyás akkor huszonhét éves volt, csúnya, zömök és nagyorrú, de igazán hatalmas és gazdag úr. Szeretők lettek még Bécsben, a király Borbálát Magyarországra hozta, és együtt éltek éveken át, a királyi udvarban és az országban akkoriban nyílt titoknak számított a viszonyuk. De az udvar igyekezett elfelejteni az asszonyt Mátyás király halálakor, így személye hamarosan feledésbe merült. “A benső viszony mely köztük létesült, nem maradt futólagos szerelmi kaland, hanem tartós összeköttetéssé szilárdult. A fiatal nő a hódítást, amit szépségének köszönhetett, bizonyára a szív és szellem nemesebb tulajdonságaival volt képes állandósítani. Magyarországra kísérte a királyt, és évekig a közelében maradt. Szerényen, elvonultan élt, kerülte a feltűnést és a megbotránkozást…” (Fraknói Vilmos)

Mátyás király
Beatrix jött, és Borbálának mennie kellett
Mátyás Király egyenesen imádta Borbálát és elhalmozta rengeteg ajándékkal, ékszerekkel, kelmékkel, drága öltözetekkel. Még egy besztercebányai házat is adományozott neki, az erről tanúskodó okirat éppen abban az esztendőben, 1473-ban keletkezett, amikor április 2-án megszületett közös gyermekük, Corvin János. Fennmaradt a német nyelvű adománylevél másolata , amelyben így ír Mátyás király. “Amikor mi mintegy négy éve Ausztriában fölséges fejedelmi urunknál, Frigyes római császárnál, a mi kedves atyánknál időztünk, történt, hogy vidéken volt alkalmunk megtapasztalni azt, ahogy a nemes Borbála asszony, a steini Hans Edelpeck lánya, az apa, az anya és barátaik nekünk fontos ügyeinkben és szükségünkben hűségesen szolgáltak. Akiket mi megkedveltünk és kitüntettünk, illő azért és jogos, hogy az ő nemzetségüket királyi adományokban részesítsük. Ezért mi a nevezett Borbála asszonynak, aki nemes erényekkel ékesítve és udvari magatartást tanúsítva jelent meg előttünk, és a királyi Magyarországunkon az ő erénye tetszést nyert, amelyek minket arra indítottak, hogy neki királyi adományt tegyünk.”
De Borbála nem volt egy rangban Mátyással, emellett még a kor urai nem akarták, hogy a trónörökös egy törvénytelen fiú, Corvin János legyen, emiatt nagy sebtében kerestek az uralkodónak egy megfelelő feleséget. Így találták meg Aragóniai Beatrixet, a nápolyi király lányát. 1476. december 22-én ülték meg a menyegzőt, ezután Beatrix beköltözött Budára és a visegrádi várba, Borbála pedig szomorúan elhagyta az országot. Természetesen Mátyás megfelelően gondoskodott róla, grófnői címet és rangot kapott, valamint övé lett a ausztriai enzersdorfi vár is. Mátyás négyéves korában magához vette közös gyermeküket, Corvin Jánost, Borbála pedig férjhez ment Enzersdorfi Frigyeshez, házasságukból két gyermek született.

Beatrix pletykákat terjesztett mostohafiáról >>
1479-ben hivatalosan is elismerte Mátyás a fiát és trónörökösnek kijáró nevelésben részesítette, sok címet és uradalmat adományozott neki, hogy halála után Jánosnak elég ereje legyen a korona megszerzéséhez. Fiát még gyermekkorában Hunyad és Liptó hercegévé tette, neki adományozta a vajdahunyadi uradalmat öt várossal és 155 faluval, Liptó, Turóc, Árva, Trencsén megyéket, a nagy Maróti- és a még nagyobb Garai-örökséget. Szilágyi Erzsébet szintén ráhagyta nagyanyai örökségként Munkács, vele Vári és Beregszász uradalmát, Debrecent és a békési Hunyadi-birtokokat.
Mérhetetlenül gazdag volt Corvin János és igen művelt is, több nyelven beszélt. de ennek ellenére Beatrix királyné , aki meddősége miatt nem tudott gyermeket szülni, gyűlölte mostohafiát és vele együtt annak az anyját is. Mindent megtett annak érdekében, hogy János ne tudja feleségül venni egyetlen jelentős európai királyi család hercegnőjét se, többek közt azt terjesztette róla, hogy a fiú torzszülött, pedig csak egy kissé sántított. Mátyás, halála előtt elérte azt, hogy az ország főrendjei,és a városok valamint a vármegyék is esküt tegyenek arra, hogy halála után elismerik a fiát királyuknak. Még erre esküdtek fel az általa elfoglalt Bécs urai is.

Corvin János >>>
Mátyás meghalt 1490. április 6-án és miután eltemették Székesfehérváron, olyan uralkodót szerettek volna a főrendek , aki mellett ők is bele tudnak szólni az ország dolgaiba. A lengyel Jagellók is trónkövetelőként léptek fel, és a Habsburgok is, egy 1463-as szerződésre hivatkozva. Beatrix annak érdekében, hogy megakadályozza mostohafia trónra kerülését, arra is képes volt, hogy hozzámenjen ahhoz a trónkövetelőhöz, aki éppen a legerősebbnek mutatkozik. A Mátyás halálát követő országgyűlésen kiderült az, hogy nincs esélye a trónra a Habsburg Miksának , és Mátyás fia egyelőre erősnek látszott. Ezért egy olyan szerződést kötöttek vele, hogy ha nem választanák meg magyar királynak, akkor:boszniai király, szlavóniai herceg és horvát-dalmát bán lesz. De mivel nála volt a Szent Korona, és hívei is arra buzdították, hogy menjenek sereggel Székesfehérvárra, és ott koronáztassa meg magát.. De a szándékát megakadályozta az ellentábor. Corvin Jánost, 1490. július 4-én a Tolna megyei Szabaton legyőzte Bátori István és Kinizsi Pál, július 15-én pedig királlyá választották Jagelló Ulászlót, aki házasságot kötött Beatrixszal , mert kellett neki az özvegy pénze, és kiüldözték az országból Habsburg Miksát.

Mátyás király unokái >>>
Jánostól a hívei elpártoltak, címeit és birtokait elkobozták, így kényteln volt elvenni Frangepán Beatrixot, annak érdekében, hogy megpecsételje, kapcsolatait a nagyhatalmú horvátországi családdal és a pénzükön tudjon tovább harcolni a magyar trónért. Egy csatában megsérült, 1504-ben majd pestisben meghalt.. Jánosnak és Frangepán Beatrixnek három gyermeke született: Erzsébet, Kristóf és Mátyás, ez utóbbi apja halála után nem sokkal született. 1505-ben meghalt a két fia, majd 1508-ban a lánya is, így végleg megszakadt Mátyás király vérvonala.
Öt évvel élte túl Mátyás királyt Edelpeck Borbála, 1495. március 9-énmeghalt, a mai Bécs elővárosában, Klosterneuburgban,ahol eltemették.