Ez volt a 100 éves terv, amely megakadályozta volna Trianont! 1918. január 8-án hozták nyilvánosságra a14 pontba foglalt javaslatot! Ez volt a magyarok nagy esélye >>>>

Íme a 100 éves terv, amely megakadályozta volna Trianont! 1918. január 8-án hozták nyilvánosságra a14 pontba foglalt javaslatot! Ez volt a magyarok nagy esélye >>>>

A szerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel) távoznak az aláírás után

Fotó : közkincs

Forrás : wikipedia.org

A szerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel) távoznak az aláírás után

1918. január 8-án hozta nyilvánosságra 14 pontba foglalt javaslatait Woodrow Wilson amerikai elnök, az első világháború utáni „békerend” kialakításának alapelveiről.

Thomas Woodrow Wilsonnak, az Egyesült Államok 28. elnöke, három éven keresztül sikerült távol tartania Amerikát az 1914-ben kitört első világháborútól, de nem sikerült elkerülnie a hadba lépést azután, hogy Németország korlátlan tengeralattjáró háborúba kezdett. Nem kímélte az amerikai hajókat sem az agresszív stratégia, ezért vált az amerikai semlegesség tarthatatlanná. 1917. április 6-án „a nyugati civilizáció és a demokrácia védelmében” az Egyesült Államok belépett a háborúba.

A háborút lezáró béketárgyalásokra a nevezetes 14 pontjával és a Népszövetség tervével érkezett az igazságos békét szorgalmazó Wilson törekvéseit azonban nem koronázta túlságosan nagy siker. Az elnök 1918. január 8-án ismertette az elképzeléseit a kongresszushoz intézett üzenetben, amelyek az új határok kijelölése alapjául a népek önrendelkezésének jogát tekintették.

Béke és együttműködés >>>
Az 1. pontban például amellett érvelt, hogy legyen nyilvános minden békeszerződés, és nyíltan, az egész világ előtt dolgozzon a diplomácia. A 2. pontban követelte a nemzetközi vizeken a tengerhajózás teljes szabadságát, békében és háborúban is egyaránt, a 3. pont kérte minden kereskedelmi korlátozás megszüntetését, és szorgalmazta az országok egyenlőségét a nemzetközi kereskedelemben.

A 4. pont azt javasolta, hogy csökkentsék a feg**erke**st és a fe**ver**tet egészen addig a mértékig, amely a belső biztonságot éppen még nem fenyegeti. Az 5. pont kiállt a gyarmati követelések szabad és pártatlan rendezése, vagyis a gyarmatok és az anyaországok érdekeinek kölcsönös figyelembevétele mellett. A 6. pont például azt javasolta, hogy Oroszország függetlenül dönthessen a politikai fejlődéséről és a nemzeti politikájáról.
A 7–13. pont pedig Belgium, Franciaország, Olaszország, a Balkán és Lengyelország területi kérdéseivel foglalkozott. A 10. pont szerette volna szavatolni Ausztria-Magyarország népeinek az autonóm fejlődés legszabadabb lehetőségét, és azt javasolta, hogy alakítsák át a Monarchiát hat szövetségi állammá: Ausztria, Csehország, Lengyelország, Erdély, Magyarország és Jugoszlávia.

Az utolsó, 14. pont szerint külön szerződések alapján kell megteremteni a népek általános szövetségét, azért, hogy kölcsönös biztosítékai legyenek mind a nagy, mind a kis államok politikai függetlenségének valamint a területi sérthetetlenségének.

Kútba dőlt terv >>
A dokumentum vezérfonala volt az 1919-es párizsi tárgyalásoknak, de végül a békéket Nagy-Britannia és Franciaország a wilsoni elvek mellőzésével kötötte meg. A meghátrálásra kényszerült Wilson látta, hogy a megalázó békét csak fogcsikorgatva fogadják el a vesztesek, és visszavágóra készülnek, és ezért akarta biztonságossá tenni a világot a háború után.

Azt remélte, hogy a sérelmeket a Népszövetség orvosolja majd és elérte, hogy létrehozzák a szervezetet: belefoglalták valamennyi Párizs környéki békeszerződésbe a Nemzetek Szövetségének 1919. június 28-án elfogadott egyezségokmányát.

Nem volt rokonszenves Wilson politikája az Egyesült Államok közvéleményének, a Demokrata Párt kisebbségbe került az 1918-as kongresszusi választásokon, Wilson pedig vereséget szenvedett az 1920. novemberi elnökválasztáson, a republikánus Warren G. Hardingtól, és s csak az a vigasz maradt számára, hogy 1919-ben ő kapta a Nobel-békedíjat.
1920 januárjában Washington bojkottálta a Nemzetek Szövetségének első ülését az új amerikai szenátus döntésének köszönhetően, majd a szenátus végleg elvetette az amerikai tagság gondolatát márciusban, így az Egyesült Államok nem lépett be a pont Wilson javaslatára létrejött Népszövetségbe, ami az ENSZ elődje volt. A kongresszus szintén megtagadta a Wilson által 1919. június 28-án aláírt versailles-i békeszerződés ratifikálását is, ezért 1921-ben az Egyesült Államok külön békeszerződést kötött Németországgal.

 

Admin

 

Fájl:Trianon.png

Fotó : wikipedia.org
Szerző : Kovács Ádám

Hisztis haspók vagy őrült uralkodó? Egy vitathatatlanul különleges magyar király, aki egész életében csak báb volt és bármire aláírását adta egy jó süteményért! >>>

Egy különleges magyar király története, aki nagyon is szerethető, habókos különc volt, de tökéletesen alkalmatlan az uralkodásra! Mit gondolsz ki volt Ő?

Fotó : V. Ferdinánd magyar király pozsonyi koronázása 1830-ban. Közkincs!

Forrása: wikipedia.org

Sajnos a koronát sosem rátermettség vagy alkalmasság alapján adták, születési jogon járt, így történhetett az,hogy sok magyar királyunk teljesen alkalmatlan volt arra a feladatra, hogy egy ország uralkodója legyen! Közülük is kiemelkedik egy király, aki nagyon sokat szenvedett a korona súlya alatt.Sokan “őrült uralkodóként is tartják számon.Ő nem mást,mint V. Ferdinánd.Szívélyes modorával sokakat megnyert, de az uralkodói feladatra tökéletesen alkalmatlan volt.Nem véletlenül ragasztották rá a Jóságos ragadványnevet is. Apjának 1835-ben bekövetkezett halála után lett Ausztria császára. A magyar trónt, V. Ferdinánd néven már 1830-ban megszerezhette. Ő volt az utolsó magyar király, akit Pozsonyban koronáztak meg.

Ferdinánd helyett Metternich kancellár kormányzott, a császár csak az ő „bábja” volt. Sokszor azonban a kancellárnak sem fog egyszerű a dolga, ugyanis Ferdinánd makacs ember volt, sokan csak hisztis haspóknak hívták, ugyanis nem egyszer történt olyan, hogy addig nem volt hajlandó aláírni egy törvényt, amíg meg nem kapta kedvenc ételét, süteményét!Nagy kedvenceit sokszor zsarolással szerezte meg!

Élt halt a gombócért, sűrűn megszökött az udvarból, hogy kedvenc helyén, egy Bécs melletti falu vendéglőjében ehesse meg a szalonnás gombócot, knédlit vagy ha éppen túrógombócra volt kedve, akkor azt.

Élcelődve sokszor gügyének is nevezték a háta mögött az alattvalói és udvaroncai, de bizonyított tény, hogy Ferdinánd 6 nyelven beszélt kiválóan: németül, magyarul, csehül, olaszul, franciául és horvátul, többféle hangszeren játszott tehetségesen.

A gügye megítélésen tovább rontott, hogy volt egy hatalmas piros esernyője, ami nélkül nem volt hajlandó kilépni az utcára és ha nem engedték, akkor hisztériás rohamot kapott, mint egy nyűgös gyerek.Szeretett sétálgatni, beszélgeti az emberekkel, soha senkivel nem éreztette rangját, partnerként kezelte az alattvalókat és teljesen hidegen hagyta a politika!

A mai orvosi szakvélemények alapján Ferdinánd súlyos epilepsziában szenvedett, amit
a kor legnevesebb orvosai állapítottak meg nála és kezelésképpen erőszakot javasolta, így gyermekkorában rengeteget verték, mondván ez jót tesz a betegségének!

Betegsége egyértelműen kizárta a trónutódlásból, az idős Ferenc császár is belátta ezt, de a Habsburg Birodalom egyszerűen nem ismerhette be, hogy az örökös képtelen uralkodni. Bár több fiú testvére volt, 1835-ben, Ferenc halála után mégis őt emelték trónra.

1875 nyarán, 82 esztendősen hunyt el békében, nyugalomban, távol minden politikától!