EGY ÉRDEKES ŐSI MAGYAR MESTERSÉG! MAGYARORSZÁG EGYETLEN NŐI LOVAS PATKOLÓ KOVÁCSÁNAK TÖRTÉNETE VIDEÓVAL!

A Magyar Patkolókovácsok Egyesületének az oldalán találtunk egy nagyon érdekes cikket.
Kajos Viktória hazánk egyetlen hölgy patkolókovácsa, apró termetű, mindig mosolygó, sportos csaj. Viki az európia patkolókovács tanulók egy rendezvényén találkozhatott először külföldi kolléganőivel. Mint mondja, “nem azon csodálkoztak, hogy lány vagyok, hanem azon, hogy a csapatban csak egyetlen lány van. Hát ha még tudnák, hogy az egész országban én vagyok az egyetlen…”.

 

Viki 1989-ben született, 2009 óta dolgozik patkolókovácsként. Négyéves kora óta lovagol – elsősorban western stílusban, két saját tenyésztésű lova van. “Mint minden szakmának, a kovács szakmának is van egyfajta varázsa, mely ha egyszer megfertőz, sose szabadulsz tőle, hát én így jártam! Nagyon szeretem a kézzel készült eszközöket, tárgyakat, no meg maga a patkolás folyamatát!” – írta magáról, mikor először nevezett a jósvafői patkolókovács versenyre 2013-ban.

Kajos Vikivel a 3. Jósvafői Nemzetközi Patkolókovács Versenyt követően beszélgettem.

MAPE: Mi az eredeti végzettséged és miért lettél patkolókovács?

Kajos Viki: Végzettségemet tekintve informatikus vagyok, ebből érettségiztem. Majd elvégeztem a patkolókovács-képzést Kaposváron.

Gyerekkoromban is voltak lovaink, akkor még mi vittük őket a patkolókovácshoz. Már akkor nagyon tetszett a dolog. Később megismertem Jére Istvánt, ő volt az, aki abszolúte meggyőzött arról, hogy nekem ezt kell csinálnom. Kezdetben persze nem akarta elhinni, hogy komolyan gondolom, tesztelgetett. Mikor viszont teljesen meggyőződött arról, hogy tényleg patkolókovács szeretnék lenni, persze figyelmeztetett, hogy ez a pálya nem nőnek való. Tény, hogy a hivatásunkkal járó fizikai megterhelés a férfiakat is megviseli. Nos, nem tudott eltántorítani, pedig próbálkozott szorgalmasan. És tessék, most itt vagyunk.

MAPE: Tehát patkolókovácsként dolgozol, kialakult a saját ügyfélköröd.

Kajos Viki: Igen és remélem, hogy szép lassan bővülni is fog. Nem tudnám elképzelni magamat egy irodában, ez a munka sokkal jobban leköt.

MAPE: Körülbelül hány ló lábának egészségéért felelsz, és milyen munkát végeznek négylábú klienseid?

Kajos Viki: Nagyjából 60 lovam van, munkavégzésüket tekintve teljesen vegyes állomány a shetland pónitól kezdve az ugrólovakig, akik jó eredménnyel versenyeznek.

MAPE: Hogyan fogadtak a kollégák és hogyan fogadnak a lótartók, amikor először látnak dolgozni?

Kajos Viki: A kollégák eleinte nagyon meglepődtek, nem hittek benne, hogy ki fogok tartani és csinálni fogom. De most már úgy érzem, hogy kezdenek befogadni, elfogadni és segítenek is sokat, aminek én nagyon örülök.

A lótartók egy része kérdőjellel áll hozzám, főleg amikor meglátnak. Ugye vagyok, amekkora vagyok és ugye nő. Mindig felteszik a kérdést, hogy vajon tudja-e, bírja-e, jól csinálja-e ez a csaj, rá lehet-e bízni a lovat? Sok ilyen kérdés van. De amint megismernek és látják a munkámat, már pozitívan állnak hozzám. De persze vannak olyanok is, akik abszolute elvetnek.

MAPE: Milyen volt az EFFA Educational Eventen más patkolókovács csajokkal is találkozni?

Kajos Viki: Hihetetlen, hogy Magyarországon milyen sok olyan dolog van, amiben még mindig szűk látókörűek vagyunk. Nem igazán merünk nyitni az újdonságok felé. Ellenben külföldön – nem is kell messzire menni – sok patkolókovács nő és szakmailag nagyon jók. Dániában az EFFA Educational Eventen a csajok egyszerűen leverték a pasikat. Annyira jó látvány volt és adott még egy kis plusz löketet, motivációt megerősítést is nekem. Ha nekik megy, nekem is menni fog! A fiúk pedig nem csodálkoznak a hölgy kollégák láttán, nem tesznek különbséget, teljesen közös nevezőn vannak.

MAPE: Azt senki nem kérdőjelezheti meg, hogy a patkolókovács szakmai fizikailag megterhelő. Hogy bírod?

Kajos Viki: Nagyon sokat erősödtem és erősödik az ember ettől a munkától, hozzá lehet edződni. De van az a pont, amikor egyszerűen nemet kell mondani. A lótartónak mindig a lova a szeme fénye – nincs is ezzel semmi baj. És nem szívesen szólnak róla, ha szemük fénye rúg, harap, vagy vág az első lábával. Megtanultam, hogy az ilyen lovakhoz nem állok oda. Megpróbálom, ha nem megy, mert elrúg, vagy elránt, akkor megkérem a gazdát, hogy segítsen. Ha nem tud, vagy nem akar velem együttműködni, vagy így sem tudjuk megoldani a helyzetet, akkor viszont látásra. Egyszerűen nem éri meg, hogy komoly sérülést kockáztassak, vagy fizikailag tönkretegyem magamat egyetlen lóért. Erre nem vagyok hajlandó.

MAPE: Pillanatnyilag Te vagy az egyetlen csaj ebben a szakmában. Mit szólnál hozzá, ha egy lány azt mondaná, hogy ő is szeretné kitanulni a szakmát – mondjuk nálad.

Kajos Viki: Jöjjön csak, örömmel várom! Sőt, üzenem a többi leányzónak is, hogy csak nyugodtan! Beszélgettem már egy-két lovas csajszival, így tudom, hogy érdekli őket ez a szakma, csak nem merik kipróbálni magukat. Én csak bíztatni tudom őket!

MAPE: Ez volt a második versenyed. Sokat készültél? Sokat fejlődtél tavaly óta?

Kajos Viki: Rengeteget gyakoroltam, de még csak ez volt a második komolyabb versenyem, és még meg kell tanulnom, hogy mindig itt legyek fejben. Sokszor van, hogy szétesik a fejem és bestresszelek, emiatt bizony nagy károk vannak, amiket fontos lenne kiküszöbölni, ezért is szeretnék minél több versenyen részt venni. Kovácsolás terén úgy érzem, hogy fejlődtem, de majd a bírók eldöntik. A versenyzés – beszéljünk bármilyen sportágról, vagy szakmáról – mindig nagyon jó tükör, megmutatja, hol állsz, főleg, hogy le is írják, mire kapsz pontot, látod, hogy itt még egy kicsivel többet kellene teljesíteni, itt meg sokkal. De a lényeg: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni.

MAPE: A párod mit szól ahhoz, hogy egy ennyire férfias hivatást választottál?

Kajos Viki: Az a nagy szerencsém, hogy ő autószerelő és ugyanúgy bele van szerelmesedve az autókba, mint én a lovakba. Nagyon keveset találkozunk és kevés időt tudunk egymásra fordítani – de lehet, hogy ezért is működik jól a kapcsolatunk. A munkámhoz tök pozitívan áll. Az meg megint csak más kérdés, hogy a férfiaknak más, ha egy cicababa áll mellettük, mert azt jobban megnézi a többi pasi, mint engem, aki egy sortosabb kivitel vagyok. De őt nem ez mozgatja. A versenyzésben is támogatott, azonnal mondta, hogy itt a helyem.

Lejegyezte: Magyar Dorottya
Teljes cikket itt tudjátok elolvasni:

Forrás:

Kajos Viktória: az egyetlen csaj a patkolókovácsok között